|
2018-09-03 21:56:42, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
Zelk Zoltán - Ez már az ősz
Ez már az ősz. Itt-ott még egy tücsök
dalt próbál szegény, a füvek között.
Szakad a húr, szétfoszlik a vonó -
nem nótaszó ez már, de búcsúszó.
Ez már az ősz. Borzongva kél a nap.
Közeleg a rozsdaszínű áradat.
Átzúg kertek, erdők, hegyek fölött -
elnémul a rigó, el a tücsök.
Mily korán jő, mily korán tör felénk -
hogy kortyolnánk még a nyár melegét!
Be üres is volt idén a pohár,
be hamar elmúlt ajkunktól a nyár!
S hallod, ők is, hogy szürcsölik a fák
az őszi ég keserű sugarát.
Hiába isszák, nem ad már erőt,
csügged az ág, sárgára vált a zöld.
Csügged az ág, ejti leveleit. -
Ó, ha az ember is a bűneit
így hullatná! s lomb nélkül, meztelen,
de állhatnék telemben bűntelen!
Dideregve didergő fák között
úgy tűrni deret, havat, vak ködöt,
tudni, tavasszal élni támadok. -
Nehéz a szívem. Mást nem mondhatok.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZI VERSEK |
|
|
|
Címkék: szétfoszlik, rozsdaszínű, kortyolnánk, szürcsölik, ajkunktól, tavasszal, borzongva, mondhatok, állhatnék, dideregve, búcsúszó, leveleit, telemben, meztelen, bűntelen, hullatná, sárgára, közeleg, nótaszó, csügged, didergő, sugarát, elnémul, támadok, szegény, melegét, keserű, szívem, hegyek, hallod, felénk, tücsök, fölött, elmúlt, kertek, áradat, füvek között, rozsdaszínű áradat, nyár melegét, Zelk Zoltán,
|
|
Offline
