2018-09-05 10:33:40, szerda
|
|
|
|
|
|
Poe,Edgar Allan : Nyugtalanság völgye
Volt egyszer egy zsenge-zöld,
Senki-lakta, szende völgy;
Hadra kelt, ki itt lakott,
S csak a nyájas csillagok -
Tornyuk azúr ablakán át -
Őrizték a völgy virágát,
Melyen nappal mindenütt
Lusta lángú nap feküdt.
Érzi most, ki arra jár:
Nyugtalanul fáj e táj.
Minden íze úgy zihál,
Csak a bús lég ül ma békén
Csöndje mágikus vidékén.
Szél se libben, de az ág
Borzong, mint a Hebridák
Hűvös habja, ködvilág!
Szél se libben, s mord sereggel
Bolyg az ég, nagy fellegekkel
Elborítva este-reggel,
Árnyalva a miriád
Szemmel kéklő ibolyát -
S mely névtelen síron zokog,
hajlongó liliomot!
Hajlong, - s harmatot hullat a
Liliom örök illata.
Zokog, - s szép szárán könny csorog,
Mint halhatatlan gyöngysorok.
(Ford.: Kardos László) |
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK - KÜLFÖLDI KÖLTŐK VERSE |
|
Címkék: nyugtalanság, nyugtalanul, gyöngysorok, fellegekkel, halhatatlan, mindenütt, csillagok, elborítva, ködvilág, névtelen, liliomot, harmatot, sereggel, hebridák, hajlongó, árnyalva, őrizték, virágát, ibolyát, hajlong, csöndje, ablakán, borzong, vidékén, szemmel, mágikus, egyszer, tornyuk, zsenge, lakott, hullat, liliom, minden, miriád, libben, szende, nyájas csillagok, völgy virágát, Edgar Allan, Kardos László,
|
|