|
2018-09-05 11:24:48, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
Wass Albert - Magányosság erdeje
Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak; én és valaki
valaki, akit nem is ismerek.
És aki mégis, mégis elkísér
akármeddig megyek.
Valaki, akit mégsem ismerek.
S van itt egy álmom: különösen szép
és különösen mégis fáj nekem:
Valaki egyszer majd elémbe lép
és megfogja két tévelygő kezem
lecsókolja két könnyező szemem...
Valaki majd az életembe lép
aki százszor több, mint az életem.
Van itt egy álmom: különösen szép
és különösen, mégis fáj nekem...
Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak, én és valaki.
Valaki, akit nem ismerek
és akiről még tudnom sem szabad:
Bár jobban szeretem, mint magamat. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - WASS ALBERT |
|
|
|
Címkék: magányosság, lecsókolja, akármeddig, különösen, százszor, megfogja, életembe, tévelygő, könnyező, szeretem, ismerek, egyszer, magamat, elkísér, mégsem, valaki, szemem, életem, elémbe, tudnom, vagyok, szabad, erdeje, jobban, albert, akiről, megyek, nekem, mégis, álmom, kezem, magányosság erdeje, Wass Albert,
|
|
Offline
