2018-09-06 23:59:41, csütörtök
|
|
|
|
|
|
Szuhanics Albert:
Hazám, hazám
Hazám ez az ország, egykor itt születtem,
s mint a csemetefák, lassan cseperedtem,
a szép anyanyelvet ajándékba kaptam,
bármily sors követett, magyarnak maradtam.
Mint alföldi gyermek, ez a szűkebb hazám,
vágyom a hegyekbe olykor-olykor talán,
bejártam sokfelé, bércekre is hágtam,
s a magyar tengernél én is többször jártam.
Várnak rám néhanap a budai hegyek,
s vágyom, hogy időnként Budapesten legyek,
csodálatos Tokaj, a Bükk és a Mátra,
hívogat a Bakony vadregényes tája.
Nyírségben, Kunságban, Jászságban és Győrben,
Dunaföldvár, Szeged, megfordultam körben,
a Nyírség buckái, akácos homokja,
lelkemet száz csoda itthon körbefonja.
Egervár, Szigetvár nem maradhatnak ki,
nagy hőseink nevét nem feledhetjük mi,
ámde nagy szerelmem a rónaság hona,
Hortobágy közel van, s jó elmenni oda.
Debrecen szép város, szűkebb cívis hazám,
a legjobban otthon itt lehetek talán,
mert legtöbb utcája emlékeim tára,
büszke vagyok tágabb és szűkebb hazámra!
Debrecen, 2017. február 2. |
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SZUHANICS ALBERT |
|
Címkék: megfordultam, maradhatnak, cseperedtem, anyanyelvet, feledhetjük, dunaföldvár, vadregényes, budapesten, csodálatos, jászságban, körbefonja, csemetefák, nyírségben, ajándékba, magyarnak, kunságban, tengernél, szuhanics, szigetvár, születtem, szerelmem, hortobágy, legjobban, debrecen, emlékeim, bércekre, bejártam, hegyekbe, lelkemet, időnként, követett, maradtam, többször, szűkebb, február, néhanap, szép anyanyelvet, szűkebb hazám, hegyekbe olykor-olykor, magyar tengernél, budai hegyek, rónaság hona, legjobban otthon, Szuhanics Albert,
|
|