2018-09-07 11:56:33, péntek
|
|
|
|
|
|
Szerencsés Tünde -
Szeretetből koszorút...
Szeretetből koszorút fonni,
Az lenne jó!
Illatozó virágai díszítenék az ajtót.
Az egyetértés lenne édes éke,
A metsző hidegben sem fakulna ki a fénye.
A zúzmara lassan telepedne rá,
Szeretné hinni, ez az örökkévalóság.
Könnyét morzsolná, ha jönne az olvadás,
Mégis azt akarná,
Ne aludjék ki a parázs!
Reszkető madárka
Üde zöldjében otthonra lelne,
Meghittséggel lenne bélelve fészke.
Érezné, minden szirmon ott ragyog a béke,
Hangtalan hajtaná fejét a gyengédségre.
Zord idő nem tudná zavarni álmát,
A selymes fűszál lágyan átkarolná.
Ringatná, becézné, suttogná:
"Óvlak téged, a széltől se félj,
Itt leszek melletted, tomboljon csak a tél."
Örökké tartó szeretetkoszorú minden ajtón,
Az lenne jó,
Az ember sohase feledje, ez az érzés mire való.
Jöhetne az évszakváltás, lelkét átjárná egy életen át,
Hát legyen, hulljon darabokra a hiú ábránd!
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK - SZERENCSÉS TÜNDE |
|
Címkék: szeretetkoszorú, örökkévalóság, meghittséggel, évszakváltás, gyengédségre, szeretetből, egyetértés, díszítenék, szerencsés, hangtalan, morzsolná, melletted, tomboljon, darabokra, zöldjében, átkarolná, telepedne, illatozó, ringatná, szeretné, suttogná, hidegben, otthonra, koszorút, reszkető, könnyét, szirmon, madárka, aludjék, hajtaná, zavarni, selymes, bélelve, olvadás, széltől, feledje, egyetértés lenne, metsző hidegben, zúzmara lassan, selymes fűszál, ember sohase, érzés mire, Szerencsés Tünde,
|
|