2018-10-22 14:02:01, hétfő
|
|
|
|
|
|
Gámentzy Eduárd:
Nyiss ajtót!
Tetovált mosolyod mögé bújsz,
S hogy ne ismerjen senki rád,
Kifested magad az álmaiddal.
Lelked mélyén üres szobád
Magányát hordozod riadtan.
Ahogy a fák az alkonyatban,
Tűnnél el láthatatlanul.
Nem hiszel nekem, de rád találok!
Kimondva, kimondatlanul,
Szavaim érthetővé válnak,
Lesznek mondatok, verssorok.
- Suttogok neked,... s ha hallanád
Nyiss ajtót!... - Én kopogtatok.
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK - GÁRMENTZY EDUÁRD |
|
Címkék: kimondatlanul, láthatatlanul, alkonyatban, kopogtatok, álmaiddal, érthetővé, verssorok, hallanád, hordozod, mosolyod, tetovált, suttogok, kimondva, magányát, kifested, ismerjen, mondatok, gámentzy, szavaim, lesznek, találok, riadtan, tűnnél, válnak, hiszel, mélyén, szobád, lelked, eduárd, nekem, ajtót, nyiss, bújsz, senki, ahogy, magad, Gámentzy Eduárd,
|
|