|
2018-10-25 18:04:44, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Túrmezei Erzsébet:
És áldlak, hogy a bimbó elfagyott
Láttam a bimbót, s hittem a virágban.
Láttam a szikrát, s hittem a lángban.
Hasadt a bimbó, kinyílt a virág.
Éledt a szikra, felcsapott a láng.
És velük nyílt és lángolt a hitem.
Ó, a hegyet tengerbe merítem!
Nincsenek korlátok és messzeségek!
Égnek a lángok! Hiszek! Én is égek!
De most a bimbó ... korán elfagyott.
Kihunyt a szikra ... sötétben hagyott.
És a hitem is ... elfagyott vele
És kialudt és elhagyott vele?
Vagy bimbó nélkül higgyek a virágban?
És szikra nélkül is higgyek a lángban?
Járni tanuljak zúgó tengeren? ...
Nem látok mást ... csak Téged, Mesterem ...
Csak Téged, az egyetlent, a nagyot!
... És áldlak, hogy a bimbó elfagyott!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - TÚRMEZEI ERZSÉBET |
|
|
|
Címkék: messzeségek, felcsapott, elfagyott, egyetlent, elhagyott, nincsenek, túrmezei, sötétben, tanuljak, mesterem, virágban, tengerbe, erzsébet, korlátok, tengeren, lángban, merítem, higgyek, lángolt, kinyílt, szikrát, kialudt, hagyott, kihunyt, hegyet, bimbót, nagyot, áldlak, láttam, nélkül, hiszek, lángok, hittem, szikra, hasadt, bimbó, bimbó elfagyott, hegyet tengerbe, Túrmezei Erzsébet, Csak Téged,
|
|
Offline
