2014-08-30 09:36:48, szombat
|
|
|
Ágoston Attila:
A fák alatt
Tudod, elmúlik a bánat
és tenéked szól a fákról
a sok csicsegő, kicsiny madár.
Vígaszként csillan meg, egy-egy napsugár!
- Ugye szép, a Világ?
Hallgasd, elmondják a máról,
hogy ezernyi fényben táncol
a mosolyodtól a külvilág!
Hagyd el hát, eleget búslakodtál!
- Figyelj, szép a Világ!
Hát nézd, ez mind, mind a tiéd!
Hát lásd, nyisd ki a szíved!
És kiálts, tárd ki a karod!
És kiáltsd:- Szeretlek Világ!
Ha megbocsájtasz a múltnak
s megválasztod céljaidat,
attól majd lelkesedsz és lángra is lobbansz!
Akkor hívj köréd másokat és biztasd,
hogy szép a Világ.
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
Címkék: megbocsájtasz, megválasztod, mosolyodtól, búslakodtál, vígaszként, lelkesedsz, szeretlek, elmondják, céljaidat, napsugár, lobbansz, külvilág, hallgasd, csicsegő, figyelj, múltnak, elmúlik, biztasd, ágoston, kiáltsd, másokat, fényben, csillan, tenéked, ezernyi, kicsiny, attila, eleget, táncol, kiálts, szíved, fákról, lángra, világ, attól, karod, Ágoston Attila, Szeretlek Világ,
|
|