|
2018-09-29 18:52:06, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
Szeptember 29. a kávé világnapja. Mi, magyarok Európában az évi 2-2,5 kilogrammos kávéfogyasztással nem számítunk a komoly kávékedvelő nemzetek közé. Összehasonlításképpen: a finnek évente csaknem 12 kilogramm kávét fogyasztanak, az olaszok háromszor, a spanyolok kétszer többet isznak, mint mi (5,7 és 4,5 kiló/év). Négy kávéfogyasztóból három a klasszikus pörkölt kávékat részesíti előnyben, ugyanakkor a fiatalabbak között egyre népszerűbbek az instant kávék és a kapszulás megoldások is.
A kávé felfedezéséről többféle mendemonda kering, a leghitelesebb történet a XIV. századra nyúlik vissza, amikor is állítólag egy jemeni pásztor arra lett figyelmes, ha kecskéi a kávécserje termését legelik, felélénkülnek. A pásztor begyűjtötte a cserje piros bogyóit, s elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek. Azok forró főzetet készítettek a bogyókból - megfőzték az első kávét. Az ital hatásosnak bizonyult, felélénkültek tőle, ezért rendszeresítették, főleg az éjszakai szertartások, imaórák előtt ittak a főzetből.
A kávé története
A kávé egyik legnépszerűbb és legismertebb italunk. Néhány évszázad alatt a világ minden részén elterjedt. Diadalmas útjában nem tudták feltartóztatni sem a vallási tilalmak, sem az uralkodók rendelkezései, melyek a kávéfogyasztást igyekeztek korlátozni vagy betiltani. A kávét ma már az egész világon szeretik, becsülik nemes ízéért, finom illatáért, frissítő, élénkítő hatásáért. Térhódítása ma sem szűnt meg, fogyasztása ma is folyamatosan növekszik.
Ennek a nagyszerű italnak- a teához hasonlóan - nem ismerjük sem a származási helyét, sem felfedezésének történetét és idejét. Csak azt tudjuk, hogy a kávét kb. 1000 éve fogyasztják.
Hazánkban a kávéfogyasztás valóságos szenvedéllyé vált. Otthon és munkahelyünkön, utazás vagy szórakozás közben rendszeresen kávét iszunk, vendégeinket is azzal kínáljuk. Mindennapi életünk szerves részévé vált a kávé.
Más népek ugyancsak nagy becsben tartják. Az araboknál pl. évszázados kultusza van főzésének és ivásának, ami szinte szertartásként megy végbe. A Korán ugyanis tiltja az igaz hívőknek a borivást, de tiltott és a muzulmánoknál hiányzó bort jól helyettesíti a kávé, amit az "iszlám borának" is neveznek.
Kávé Legendák és Hagyományok
A kávé származásáról, ahogy már említettük, nincsenek hiteles adataink. Annál több legenda terjedt el viszont felfedezéséről és első felhasználási helyeiről. E legendák elsősorban az iszlám országaiban keletkeztek, és igyekeztek a kávé származását visszavezetni a vallás elterjedésének első szakaszaiba, erősítve azt a hitet, hogy a kávét az iszlám fedezte fel, annak szent itala.
Egyik ilyen hagyomány szerint az első csésze kávét Allah nevében Gábriel arkangyal nyújtotta át. Mohamed prófétának, hogy elűzze testi fáradtságát és megőrizze szellemének frissességét. Így vált a kávé "isteni itallá".
A sok legenda közül, melyek a kávéról keletkeztek, kiemelkedik Abd el Kadír írása. Eszerint Ali ben Omar mesterével, Shadhelivel elindult Mekkába, hogy részt vegyen a Korán által előírt zarándoklaton. Ezt az utat életében egyszer minden mohamedánnak meg kell tennie, hogy áhítatos szívvel imádkozzék a próféta sírjánál és az ottani szent helyeken. Útjuk elején a mester elmondta Omarnak, hogy nem képes végigjárni a zarándoklatot, meg fog halni, Omar azonban menjen tovább Mekkába. A nehéz úton, mely a sivatagon vezet keresztül Shadheli majd segíti őt: szelleme meg fog jelenni előtte, hogy parancsaival irányítsa. Így is történt. Ahogy Omar nagy szomorúan haladt előre, egyik este megjelent neki Shadheli szelleme, és forrást fakasztott, hogy Omar olthassa szomját. Felszólította Omart, hogy amint ivott, merítsen is egy edénybe a vízből, és az edényt jól zárja le. Ha majd észreveszi, hogy a víz nem mozdul meg az edényben, ne folytassa tovább útját. Omar eljutott Mokha falai alá, ahol megnézte a vizet, ás látta, hogy nem mozdul meg, nem lehet kiönteni az edényből. Shadheli parancsa szerint nem ment tovább, hanem a városba sietett, ahol nagy pestisjárvány dühöngött. A szenvedések láttán Omar buzgón imádkozott és Allah segítségével sok beteget meg is gyógyított imájával.
Ennek híre eljutott a mokhai királyhoz, akinek a lánya szintén megkapta a betegséget. A király az udvarba hívta Omart, aki buzgó imájával meggyógyította a leányt. Az uralkodó kérdésére, hogy mivel jutalmazhatja meg, Omar kérte, adja hozzá feleségül a leányát, akit megszeretett. A király erre nagy haragra gyúlt., és elűzte Omart. A férfi szomorúan hagyta el a várost, és céltalanul bolyongott a sivatagban. Szégyenében újra mestere szellemét idézte. Imája közben csodálatos madarat hallott. Feltekintve, egy ismeretlen fa ágán megpillantott egy Allah dicsőségét zengő, pompás kis madarat. Közelebbről is megnézte a fényes, csillogó levelű fát : sok fehér virágot és érett bogyókat látott rajta. Megkóstolta a gyümölcsöket és jól lakott velük. Felfrissülve hálát adott Shadhelinek majd a zsebét megtömte bogyókkal. Estére tüzet rakott és vízben megfőzte a magával hozott gyökereket, valamint a jó ízű bogyókat. A leves felfrissítette, fáradtsága eltűnt: így fedezte fel a kávét.
Eddig a legenda. Több változatát megtaláljuk más országokban is, pl. Indiában, Iránban vagy Etiópiában. Egyik változat szerint Omar, Mokhából való elűzetése után, mikor felfedezte csodálatos hatását, az oázisok lakóival és a zarándokokkal is megismertette a kávét. Ennek híre ment, mire a mokhai király visszahívta Omart, aki vele ugyancsak megkedveltette a kávéivást. A király engedélyével ezután Omar Mokhában maradt, és mérte a kávét az ottani lakosoknak.
Augustus Naironi professzor, a páduai egyetem tudósa, 1671-ben megjelent könyvében összegyűjtötte a kávéval kapcsolatos értesüléseit. A kötetben szerepel egy olyan történet is, melyet azóta a világ minden részén átvettek és - bár nincs hiteles alapja - úgy tekintik, mint a kávé felfedezésének történetét.
Abesszínia Kaffa nevű tartományában élő kopt szerzetesek kecskenyáját a kolostor közelében legeltették. A pásztor egyik nap tanácsot kért a szerzetesektől, mi lehet az oka annak, hogy a kecskék az elmúlt éjszakákon nem pihentek, hanem nyugtalanul mozgolódtak. A pásztor semmiről sem tudott számot adni, ami ezt a szokatlan jelenséget megmagyarázhatná. A papok, hogy megfejtsék a rejtélyt, kimentek a legelőre. A kecskék éppen egy élénkzöld levelű, fehér virágokkal és érett bogyókkal telt fáról lakmároztak.
A szerzetesek arra gyanakodtak, hogy ez az ismeretlen növény okozza az állatok nyugtalanságát. Megkóstolva a fa gyümölcsét, kellemes ízűnek találták. Vittek belőle a kolostorba, hogy ott közelebbről is megvizsgálják. Este szokott ájtatosságuk előtt, megfőzték a gyümölcsöket, hogy a bennük lévő kemény magvakat megpuhítsák. A levesnek jó íze volt. Éjszaka meglepetve tapasztalták, hogy nem álmosak, holott máskor alig tudták nyitva tartani a szemüket a fáradtságtól. Ettől kezdve rendszeresen fogyasztották az új italt, melyről elterjedt a környéken, hogy felfrissíti az embert.
Így fedezték fel - e történet szerint - a kávét Kaffában, Abesszíniában, ahonnan később a világ minden részére átterjedt a fogyasztása.
Ez a megállapítás, bár nincs történelmi alapja vagy hitelessége, közel állhat a valósághoz, hiszen az egész világon elterjedt a kávé, és ezzel együtt szinte nemzetközivé vált a kávé név is.
Az abesszíniai Kaffa városnév és a kávé szó közötti összefüggés a világ különböző népeinek nyelvében a következőképp tükröződik:
A kávé arabul : quahwa, törökül: kahve, görögül: coféo, románul: cofea, oroszul: kophe, lengyelül: kawa, csehül: káwa, németül: Kaffee, olaszul: café, spanyolul: café, portugálul: café, franciául: café, hollandul: koffie, dánul: koffe, svédül: koffe, norvégül: koffe, angolul: coffee stb…
Van azonban olyan feltevés is, hogy a kávé szó az arab guhwaból származik, ami igatót, serkentőt jelent. A mohamedánok általános felfogása szerint viszont a kávé az kahveh szóból ered, hiszen a kávé " az iszlám bora" és ez a szó bort jelent.
A Közel-Kelet minden kávéfogyasztó országa magának tulajdonítja a kávé felfedezését, és ezt a legkülönfélébb hagyományokkal igyekszik igazolni. Egyesek pl. a kávé szót a perzsa Kawus Kai király nevéből származtatják. A király ugyanis - mint a hagyomány tartja - szerette a kávét és elfogyasztása után "szárnyas kocsin utazott a felhők között az égbe". Ez az utazás természetesen a kávéfogyasztással járó felemelkedést, a szellem magasabb régióiba való "szárnyalást" jelképezi.
Önkéntelenül felmerül a kérdés : ha a kávé valóban Kaffából származik, és innen is kapta nevét, akkor a kávé helyett olyan gyakran használt mokka szó honnan ered? Feltehetően jemeni Mokha városából származik. Izgató ez a kérdés, különösen azután, ha elolvastuk hazánkfia, F. Almási Balogh Pál, a híres orvostudós 1831-ben megjelent könyvét, mely a kávé, a tea és a csokoládé történetével, természetrajzával és orvosi vonatkozásaival foglalkozik. E könyv érdekessége, hogy írója Széchenyi Istvánnak, majd rövid ideig Kossuth Lajosnak volt háziorvosa.
Balogh Pál a kávé származási helyeként, az előzőkkel ellentétben, Adent tünteti fel. Adenből Mekkába, majd innen Medinán keresztül a 16. században Kairóba is eljutott a kávé, írja a neves orvostudós. E feltevés szerint tehát ugyancsak lehetséges a kávé kaffai származása. Kaffából esetleg Adenen keresztül jutott el Mekkába, a zarándok találkozóhelyére. Ők a mekkai kávéivó helyeken megismerték, majd megszerették a kávé nagyszerű tulajdonságait, és a kávéivás szokását magukkal vitték saját hazájukba: az iszlám országaiba, Észak-Afrikába, továbbá a törökökhöz, a perzsákhoz, sőt Indiába is.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: kávéfogyasztóból, megmagyarázhatná, találkozóhelyére, vonatkozásaival, kávéfogyasztást, felfedezésének, munkahelyünkön, kávéfogyasztás, felfrissítette, megkedveltette, feltartóztatni, összegyűjtötte, szerzeteseinek, szerzetesektől, felfedezéséről, tulajdonságait, elterjedésének, legkülönfélébb, hagyományokkal, nyugtalanságát, meggyógyította, szertartásként, származtatják, fogyasztották, megvizsgálják, felélénkülnek, felélénkültek, leghitelesebb, természetesen, felszólította, származásáról, muzulmánoknál, felhasználási, zarándoklatot, zarándoklaton, visszavezetni, kávé világnapja, komoly kávékedvelő, finnek évente, olaszok háromszor, spanyolok kétszer, klasszikus pörkölt, fiatalabbak között, instant kávék, kapszulás megoldások, kávé felfedezéséről, leghitelesebb történet, jemeni pásztor, kávécserje termését, pásztor begyűjtötte, cserje piros, közeli kolostor, Kávé Legendák, Eszerint Ali, Ahogy Omar, Felszólította Omart, Omar Mokhában, Augustus Naironi, Abesszínia Kaffa, Kawus Kai, Almási Balogh Pál, Széchenyi Istvánnak, Kossuth Lajosnak, Balogh Pál, Adenből Mekkába,
|
|
Offline
