|
|
|
2018-10-06 09:37:26, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
A tábornokok úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól, de csalódniuk kellett. Augusztus 22-én az oroszok elvették fegyvereiket, majd másnap átadták őket az osztrákoknak. Augusztus 25-én érkeztek Aradra, s még aznap megkezdődtek a kihallgatások. Mindegyikük két kihallgatáson vett részt, s ezt követően lehetőségük nyílt írásban utólagos beadványt intézni a hadbíróságnak.
Eközben augusztus 27-én az igazságügyminiszter, Schmerling a minisztertanács elé terjesztette az ítéletekkel kapcsolatos elképzeléseket. Bár mérsékeltebb volt, mint Haynau, emberségről még sincs szó: "A legnehezebb kérdés, hogy a törvények teljes szigorával, halálbüntetéssel kell-e sújtani minden vizsgálat alá kerülőt, vagy pedig halálbüntetés helyett másfajta büntetést kelljen-e elszenvedniük a kevésbé vétkeseknek.
Erre vonatkozólag általánosságban ki lehetne mondani, hogy a legvétkesebbnek a törvények szerint kell lakolniuk, a kevésbé vétkesek esetében pedig báró Haynau táborszernagyra kell bízni, hogy másfajta büntetést szabjon ki rájuk."
Október 6-án hajnali kettő és három óra között a papok felkeresik a halálraítélteket
A minisztertanács elfogadta Schmerling javaslatát, csak Bach belügyminiszter toldotta meg azzal, hogy Haynaut megfelelő hatalommal kell felruházni ahhoz, hogy a büntetéseket gyorsan végre tudja hajtani. Bár Ferenc József augusztus 29-i legfelsőbb kézirata Haynaut arra kötelezte, hogy " ... a halálbüntetést csak a legbűnösebb és legveszedelmesebb egyéneken hajtsák végre ...", de a halálbüntetés tényéről csak utólagosan kellett jelentést tennie az uralkodónak. Schmerling ugyan némi erőtlen kísérletet tett arra, hogy elérje: Haynau csak a halálos ítéletek bécsi megerősítése után hajtathassa végre az ítéleteket.
Schwarzenberg miniszterelnök, Bach és Haynau azonban megakadályozták a királyi kézirat mérséklését. Eközben Haynau - a komáromi várvédőkkel történő egyezkedés közepette - Ernsttől, a vértanúk perének tárgyalásvezető hadbírájától megkapta az ítéleteket megerősítés végett. A "bresciai hiéna" azonban még vár, október 2-án rendelkezik csak a kivégzés módozatairól. Október 6-ára, Latour halálának évfordulójára tűzte ki a kivégzéseket. Az aradi foglyok még reménykedtek, október 4-e, az uralkodó névnapja, lehet, hogy amnesztiát hirdet.
De minden remény szertefoszlott ezen a napon, mert amnesztia helyett Haynau végzése érkezett meg. Másnap reggel hét órakor Ernst hadbíró felsorakoztatta a tábornokokat, s kihirdette az ítéleteket. Ezután megbilincselték a tábornokokat, majd visszavezették őket a cellájukba, megtagadva tőlük azt a kérést, hogy együtt tölthessék az utolsó napot.
Október 6-án hajnali kettő és három óra között a papok felkeresik a halálraítélteket. Aulich Lajos Horatius verseit olvasgatta, Török Ignác Vauban várépítésről szóló könyvét bújta, Láhner György fuvoláján játszott, Dessewffy Arisztid még aludt.
Az aradi 13-ak utolsó mondatai...
Többen még utolsó soraikat vetették papírra búcsúlevelükben
Fél hatkor először a golyó általi halálra ítélteket - Schweidel Józsefet, Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidet és Lázár Vilmost - vezették a kirendelt katonaság közé. 12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, majd midőn a parancsnokuk kardjával intett, a lövések eldördültek, Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, s leadták a halálos lövést Kiss Ernőre is.
Ezután következtek az akasztófára ítélt tábornokok a következő sorrendben: Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezich Károly, Nagy-Sándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly. Ez utóbbi vértanú büntetését - saját apja közbenjárásának köszönhetően - súlyosbították, mégpedig azzal, hogy őt akasztották fel utolsónak, vagyis végig kellett néznie társai kivégzését. Sorra búcsúztak el egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ő Damjanich holttestéhez lépett, és bár nem szívlelték egymást, most megcsókolta Damjanich kezét.
A kivégzést követően az elítélteket elrettentésül közszemlére tették ki, majd este az agyonlőtteket a sáncárokban, a felakasztottakat a vesztőhelyen temették el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottakat levetkőztetve helyezték hol a bitófa elé, hol mögé, majd melléjük döntötték az akasztófa- oszlopokat is
A "tizenhármak":
Fent: Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos
Középen: Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly
Lent: Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos
A vértanúk
Aulich Lajos
Eredetileg a császári és királyi hadsereg tisztje, majd honvéd tábornok, a szabadságharc utolsó honvédelmi minisztere. Német származású volt, magyarul nem is tudott, de a magyar alkotmányra tett esküjét végig megtartotta. A szabadságharc során részt vett 1848 nyarán a délvidéki harcokban, majd 1849-ben a tavaszi hadjáratban, az isaszegi győzelem fő részese volt. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte.
Damjanich János
Szerb származású honvédtábornok, akinek személyes ellentétei is voltak Haynauval. Századosi rangból gyorsan lépdelt előre a ranglétrán. A Bánságban a szerb felkelők ellen küzdött, majd a tavaszi hadjáratban a III. hadtest parancsnokaként több győztes ütközet tevékeny részese volt. Soha nem vesztett csatát. Lábtörése után az aradi vár parancsnokává nevezték ki. A várat 1849. augusztus 19-én átadta az oroszoknak, akik viszont kiszolgáltatták Haynaunak. Kötél általi halálra ítélték.
Desewffy Arisztid
Már nyugalomba vonult császári katonatiszt volt, mikor a szabadságharc kitörésekor szerepet vállalt a honvédsereg vezetésében. Sok győztes csatát vívott, kitüntette magát a kápolnai csatában és a tavaszi hadjáratban is. Karánsebesnél tette le a fegyvert. Eredetileg kötél általi halálra ítélték, de "kegyelemből" golyóra változtatták.
Kiss Ernő
Honvéd tábornok. 1848-ban a szerbek ellen harcolt csapataival, ahol komoly sikereket ért el (beveszi a perlaszi szeb tábort). 1849 elejétől Debrecenben az Országos Főparancsnokságot vezeti, rövid ideig hadügyminiszter-helyettes is volt. Világosnál estt orosz fogságba. Haynau főbe lövette.
Knezić Károly
Horvát származású honvédtábornok. A császári-királyi hadsereg tisztjeként esküdött fel a magyar szabadságharc eszméjének. Részt vett a délvidéki harcokban, majd 1849-ben a tavaszi hadjárat több csatájában. Világosnál tette le a fegyvert. Az aradi hadbíróság akasztásra ítélte.
Láhner György
Hadapródként kezte pályafutását a császári-királyi hadseregben, de 1848. nyarán már hadosztályparancsnokként a délvidéken harcol. Ezt követően a hadügyminisztériumban tevékenykedik, ahol a hadsereg felszerelésének, fegyverzettel való ellátásának felelőse volt, komoly szerepe volt a honvédség fegyver- és lőszerellátásában. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte. Ötvennegyedik születésnapján végezték ki.
Lázár Vilmos
A császári-királyi hadsereget elhagyva évekig civilként dolgozott. A szabadságharc kitörésekor beállt a honvédségbe, ahol eleinte a fel-dunai hadseregben szolgált századosként, majd őrnagyként. Dandárparancsnok az Észak-magyarországi hadtestben, majd hadosztályparancsnok, Bem József ezredessé lépteti elő. Több sikeres csata megvívása után Karánsebesnél esett fogságba. Az eredeti ítélet szerint kötéllel végezték volna ki, de ezt golyóra módosították.
Leiningen-Westenburg Károly
Német főnemesi származású honvéd tábornok, aki magyar nőt vett feleségül. 1848-ban beállt a magyar honvédseregbe. Előbb a szerbek ellen harcolt, majd a tavaszi hadjáratban és buda bevételénél tüntette ki magát. Sikeres ütközeteket vívott Komáromnál, Miskolcnál. A hadbíróság felakaszttatta.
Nagysándor József
A császári-királyi hadsereg nyugdíjasaként 1848-ban Pest nemzetőr őrnagya lett. Résztvett a délvidéki harcokban, majd Temesvár környékén harcolt. Nevezetes ütközete a szolnoki csata. A tavaszi hadjáratban a fősereg lovassági parancsnoka volt, Buda ostrománál személyesen vezette rohamra katonáit. A komáromi, váci és debreceni csaták után Világosnál tette le a fegyvert. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte.
Poeltenberg Ernő
Osztrák származású honvédtábornok, aki noha nem is tudott magyarul, csatlakozott a magyar szabadságért küzdő honvédsereghez. A pákozdi csatában Móga mellett harcolt, résztvett Görgei felvidéki hadjáratában. A kápolnai csatában ezredes hadosztályparancsnok volt, sikeres volt a tavaszi hadjáratban. A győri, komáromi és görömbölyi csatákat követően vezérőrnagyként került orosz fogságba. Kötél általi halált halt.
Schweidel József
Osztrák nemességet kapott, magyar honvédtábornok lett. Részt vett a pákozdi és a schwechati csatában, a fel-dunai hadtest hadosztályparancsnoka. A kormány székhelyeinek (Pest, Szeged, Arad) városparancsnoka. A világosi fegyverletétel után az aradi hadbíróság golyó általi halálra ítélte.
Török Ignác
Császári és királyi mérnökkari tiszt volt. Honvédtisztként Komárom várának parancsnoka volt, ahol az erődítési munkálatokat irányította. A továbbiakban egyebek közt Buda és Szeged erődítését is vezette. A világosi fegyverletétel után a hadbíróság kötél általi halálra ítélte.
Vécsey Károly
Császári és királyi huszár ezredes volt, magyar honvéd tábornok lett. 1848-ban a délvidéken harcolt, majd 1849-ben már tábornokként a tavaszi hadjáratban vett részt. A fegyverletétel után október 20-án adta meg magát az oroszoknak, akik kiszolgáltatták Haynaunak. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte.
Forrás: ma.hu/sulinet.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: dandárparancsnok, városparancsnoka, halálraítélteket, felakasztottakat, halálbüntetéssel, megvédelmezhetik, hadügyminiszter, legvétkesebbnek, honvédtisztként, minisztertanács, vezérőrnagyként, megbilincselték, felsorakoztatta, tárgyalásvezető, megakadályozták, belügyminiszter, táborszernagyra, búcsúlevelükben, közbenjárásának, felszerelésének, általánosságban, kiszolgáltatták, parancsnokaként, súlyosbították, nyugdíjasaként, honvédsereghez, felakaszttatta, honvédtábornok, fegyverletétel, szertefoszlott, halálbüntetést, visszavezették, miniszterelnök, elképzeléseket, születésnapján, évfordulójára, oroszok megvédelmezhetik, vérszomjas Haynautól, oroszok elvették, ítéletekkel kapcsolatos, legnehezebb kérdés, törvények teljes, kevésbé vétkeseknek, törvények szerint, kevésbé vétkesek, papok felkeresik, minisztertanács elfogadta, büntetéseket gyorsan, halálbüntetést csak, halálbüntetés tényéről, halálos ítéletek, királyi kézirat, Ferenc József, Eközben Haynau, Aulich Lajos Horatius, Török Ignác Vauban, Láhner György, Dessewffy Arisztid, Schweidel Józsefet, Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidet, Lázár Vilmost, Kiss Ernő, Kiss Ernőre, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezich Károly, Nagy-Sándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly, Knezić Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Lázár Vilmos, Desewffy Arisztid, Országos Főparancsnokságot, Leiningen-Westenburg Károly, Honvédtisztként Komárom,
|
|
|
|
|
|
| oroszok megvédelmezhetik, vérszomjas Haynautól, oroszok elvették, ítéletekkel kapcsolatos, legnehezebb kérdés, törvények teljes, kevésbé vétkeseknek, törvények szerint, kevésbé vétkesek, papok felkeresik, minisztertanács elfogadta, büntetéseket gyorsan, halálbüntetést csak, halálbüntetés tényéről, halálos ítéletek, királyi kézirat, komáromi várvédőkkel, vértanúk perének, ítéleteket megerősítés, kivégzés módozatairól, aradi foglyok, uralkodó névnapja, utolsó napot, aradi 13-ak, golyó általi, kirendelt katonaság, parancsnokuk kardjával, lövések eldördültek, vállán érte, halálos lövést, akasztófára ítélt, következő sorrendben, kivégzést követően, elítélteket elrettentésül, vesztőhelyen temették, kivégzettek ruhái, hóhért illették, felakasztottakat levetkőztetve, akasztófa- oszlopokat, szabadságharc utolsó, magyar alkotmányra, szabadságharc során, délvidéki harcokban, tavaszi hadjáratban, isaszegi győzelem, hadbíróság kötél, szerb felkelők, várat 1849, szabadságharc kitörésekor, honvédsereg vezetésében, kápolnai csatában, szerbek ellen, perlaszi szeb, császári-királyi hadsereg, magyar szabadságharc, tavaszi hadjárat, aradi hadbíróság, császári-királyi hadseregben, délvidéken harcol, hadsereg felszerelésének, honvédség fegyver-, császári-királyi hadsereget, fel-dunai hadseregben, eredeti ítélet, magyar honvédseregbe, hadbíróság felakaszttatta, szolnoki csata, fősereg lovassági, magyar szabadságért, pákozdi csatában, schwechati csatában, fel-dunai hadtest, kormány székhelyeinek, világosi fegyverletétel, erődítési munkálatokat, továbbiakban egyebek, délvidéken harcolt, fegyverletétel után, dandárparancsnok, városparancsnoka, halálraítélteket, felakasztottakat, halálbüntetéssel, megvédelmezhetik, hadügyminiszter, legvétkesebbnek, honvédtisztként, minisztertanács, vezérőrnagyként, megbilincselték, felsorakoztatta, tárgyalásvezető, megakadályozták, belügyminiszter, táborszernagyra, búcsúlevelükben, közbenjárásának, felszerelésének, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
563 db bejegyzés |
| e év: |
2897 db bejegyzés |
| Összes: |
128127 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 34314
- e Hónap: 87986
- e Év: 366211
|
|
|
Offline
