|
2020-07-30 09:11:22, csütörtök
|
| |
| |
M. Laurens
Mondd, emlékszel-e még édesanyádra,
Halkan szelíd, csitító szavára,
Mikor keblén szoptatva, éhesen,
Füledbe súgta - Nagyra nőj életem! -
Mondd, emlékszel-e még arra a dalra,
Amit dúdolgatott drága ajka,
Láztól égő, kicsiny tested féltve,
Aggódó könnycsepp csillogott szemébe.
Érezted-e, hogy testéből születtél,
S fájdalmából, létre emelkedtél.
Mert édes volt számára az a kín,
Melynek fizetsége az anyai cím.
És Ő büszke volt reá, mert megérte,
Gyermeke lelkében továbbélve.
S áldott testét oltárként imádva,
Leborulok elé, anyák napjára.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Anyák napjára |
|
|
|
Címkék: dúdolgatott, fájdalmából, édesanyádra, emelkedtél, könnycsepp, csillogott, továbbélve, emlékszel, szoptatva, fizetsége, leborulok, oltárként, születtél, testéből, gyermeke, lelkében, kicsiny, melynek, napjára, megérte, számára, érezted, szemébe, füledbe, laurens, csitító, szavára, szelíd, halkan, aggódó, nagyra, éhesen, keblén, féltve, büszke, életem,
|
|
Online
