|
2016-08-24 05:27:38, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
31. fejezet
1Jehova azután szólt Mózesnek, ezt mondva:2,,Állj bosszút Izrael fiaiért a midiánitákon! Utána néped mellé kerülsz."3Mózes tehát beszélt a néppel, ezt mondva:,,Készítsetek fel férfiakat magatok közül a harcra, hogy szolgáljanak Midián ellen, végrehajtva Jehova bosszúját Midiánon.4Izrael valamennyi törzse közül, törzsenként ezret küldjetek a hadba."5Kijelöltek hát Izrael ezrei közül ezret egy-egy törzsből, tizenkétezer harcra kész férfit.6Mózes ekkor kiküldte őket, törzsenként ezret a hadba, őket és Fineást, Eleázár pap fiát is a hadba; és annak a kezében voltak a szent eszközök meg a riadót jelző trombiták.7Hadba szálltak hát Midián ellen, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek, és megöltek minden férfit.8Megölték Midián királyait a többi lemészárolttal együtt:Evit, Rékemet, Cúrt, Húrt és Rebát, Midián öt királyát. És megölték karddal Bálámot, Beór fiát is.9A midiánita nőket és a kicsinyeiket azonban Izrael fiai fogságba hurcolták;összes háziállatukat, minden jószágukat és minden vagyonukat zsákmányul ejtették.10Minden városukat, ahol azok letelepedtek, és minden fallal körbevett táborukat felégették tűzzel.11Elvitték az emberekből és háziállatokból álló összes szerzeményt és hadizsákmányt.12Odavitték Mózeshez, Eleázár paphoz és Izrael fiainak közösségéhez a foglyokat, a hadizsákmányt és a szerzeményeket a táborhoz, Moáb kietlen síkságára, mely a Jordán mellett fekszik Jerikónál.13Mózes, Eleázár pap és a közösség valamennyi fejedelme kiment eléjük a táboron kívülre.14És megharagudott Mózes a hadba kinevezett férfiakra, az ezrek elöljáróira és a százak elöljáróira, akik visszajöttek a hadjáratból.15Mózes ezért ezt mondta nekik:,,Életben hagytatok minden nőt?!16Hisz ők azok, akik Bálám szavára rávették Izrael fiait, hogy legyenek hűtlenek Jehovához a Peór ügyében, ami miatt csapás sújtotta Jehova közösségét!17Most azért öljetek meg minden férfinemhez tartozót a kicsinyeik közül, és minden nőt, akinek már volt kapcsolata férfival, aki már hált férfival.18Minden kislányt azonban, aki még nem tudja, hogyan kell férfival hálni, hagyjatok életben magatoknak.19Ti pedig táborozzatok hét napig a táboron kívül. Mindannyian, akik lelket öltetek, és mindannyian, akik megöltet érintettetek, tisztítsátok meg magatokat a harmadik napon és a hetedik napon, ti is, és foglyaitok is.20Minden ruhát, minden bőrholmit, mindent, amit kecskeszőrből készítettek és minden fatárgyat tisztítsatok meg magatoknak a bűntől."21Eleázár pap ekkor ezt mondta a seregben levő férfiaknak, akik a csatába mentek:,,Ez az a törvényerejű rendelet, melyet Jehova parancsolt Mózesnek:22Csak az aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, ónt és ólmot,23tehát mindazt, ami állja a tüzet, vigyétek át a tűzön, és tiszta lesz. De a tisztító vízzel is meg kell tisztítani. Mindazt, ami nem állja a tüzet, vízen vigyétek át.24Mossátok ki ruháitokat a hetedik napon, és tiszták lesztek;azután bejöhettek a táborba."25Majd Jehova ezt mondta Mózesnek:26,,Vegyétek számba a hadizsákmányt, a foglyokat, mind az embereket, mind a háziállatokat, te, Eleázár pap és a közösség atyáinak fejei.27És oszd ketté a hadizsákmányt azok között, akik részt vettek a csatában - akik hadba vonultak -, és a közösség összes többi tagja között.28Jehovának való adóként végy a hadakozó férfiaktól, akik elmentek a hadjáratba, ötszázból egy lelket:az emberek közül, a csordából, a szamarak közül és a nyájból.29Az ő fele részükből vegyétek, és add azt Eleázár papnak, Jehovának szánt adományként.30Izrael fiainak felétől pedig vegyél ötvenből egyet: az emberek közül, a csordából, a szamarak közül és a nyájból, mindenféle háziállatból, és add ezeket a lévitáknak, akik a Jehova hajléka körüli kötelezettségeknek tesznek eleget."31Mózes és Eleázár pap pedig úgy tett, amint Jehova parancsolta Mózesnek.32És a hadizsákmány, a préda megmaradt része, amit a hadjáratba ment emberek zsákmányoltak, hatszázhetvenötezer juh volt,33hetvenkétezer szarvasmarha34és hatvanegyezer szamár.35Az emberi lélek a nők közül, akik még nem tudták, hogyan kell férfival hálni, összesen harminckétezer lélek volt.36Az a fele, amely azoknak a része, akik elmentek a hadjáratba, szám szerint háromszázharminchétezer-ötszáz juh volt.37A Jehovának szánt adó hatszázhetvenöt juh volt.38Szarvasmarha harminchatezer volt, és belőlük a Jehovának szánt adó hetvenkettő.39Szamár harmincezer-ötszáz volt, és belőlük a Jehovának szánt adó hatvanegy.40Emberi lélek tizenhatezer volt, és közülük a Jehovának szánt adó harminckét lélek.41Mózes azután átadta az adót Jehovának szánt adományként Eleázár papnak, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.42És az Izrael fiaira eső fele részből, amit Mózes elválasztott a hadba ment emberekéből43 - a közösségre eső fele rész háromszázharminchétezer-ötszáz juh volt,44harminchatezer szarvasmarha,45harmincezer-ötszáz szamár46és tizenhatezer emberi lélek -,47tehát az Izrael fiaira eső fele részből Mózes elvett ötvenenként egyet az emberek és a háziállatok közül, és a lévitáknak adta, akik a Jehova hajléka körüli kötelezettségeknek tesznek eleget, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.48És a kinevezett emberek, a sereg ezredei közül valók, az ezrek elöljárói és a százak elöljárói odajárultak Mózeshez,49és ezt mondták Mózesnek:,,Szolgáid megszámolták azokat a hadakozó férfiakat, akik a felügyeletünk alá tartoznak, és a jelentés alapján egy sem hiányzik közülünk.50Hadd adjuk hát mindannyian, amit találtunk, Jehovának felajánlásként:aranytárgyakat, bokaláncocskákat, karpereceket, pecsétgyűrűket, fülbevalókat és női ékszereket, hogy engesztelést szerezzenek lelkünkért Jehova előtt."51Mózes és Eleázár pap pedig átvette tőlük az aranyat, az összes ékszert.52És az aranyadomány, amit Jehovának adományoztak, összesen tizenhatezer-hétszázötven sekel volt az ezrek elöljáróitól és a százak elöljáróitól.53A seregben a férfiak mindannyian maguknak szereztek zsákmányt.54Mózes és Eleázár pap pedig átvették az aranyat az ezrek és a százak elöljáróitól, és bevitték azt a találkozás sátrába emlékeztetőül Izrael fiainak Jehova előtt.
32. fejezet
1Rúben fiainak és Gád fiainak pedig sok jószáguk lett, nagyon sok. Látták Jázer földjét és Gileád földjét, és íme a hely jószágoknak való hely volt.2Ezért Gád fiai és Rúben fiai elmentek, és ezt mondták Mózesnek, Eleázár papnak és a közösség fejedelmeinek:3,,Atarót, Dibon, Jázer, Nimra, Hesbon, Elealé, Sebám, Nébó és Béon,4a föld, melyet megvert Jehova Izrael közössége előtt, jószágoknak való föld, és szolgáidnak jószágaik vannak."5Így folytatták:,,Ha kegyet találtunk szemedben, hadd kapják meg szolgáid ezt a földet birtokul. Ne vigyél minket át a Jordánon."6Mózes ekkor ezt mondta Gád fiainak és Rúben fiainak:,,Testvéreitek menjenek háborúba, míg ti itt maradtok lakni?7Miért veszitek el Izrael fiainak a bátorságát attól, hogy átmenjenek arra a földre, melyet Jehova nekik fog adni?8Ezt tették atyáitok, amikor kiküldtem őket Kádes-Barneából, hogy nézzék meg a földet.9Amikor felmentek Eskol völgyéig, és megnézték a földet, elvették Izrael fiainak a bátorságát attól, hogy bemenjenek a földre, melyet Jehova nekik akart adni.10Jehova ezért haragra gerjedt azon a napon, és megesküdött, ezt mondva:11Azok a férfiak, akik feljöttek Egyiptomból, húszévestől felfelé, nem látják meg a földet, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mert nem követtek engem teljesen,12kivéve Kálebet, a kenizita Jefunné fiát, és Józsuét, Nún fiát, mert ők teljesen követték Jehovát.13Jehova ezért haragra gerjedt Izrael ellen, és a pusztában vándoroltatta őket negyven éven át, míg ki nem veszett az az egész nemzedék, mely gonoszul cselekedett Jehova szemében.14Most pedig atyáitok helyébe léptek, bűnösök fajzataként, hogy fokozzátok Jehova lángoló haragját Izrael ellen!15Ha elfordultok tőle, nem követitek őt, akkor ő is újra otthagyja majd őket a pusztában, ti pedig ennek az egész népnek a vesztét okozzátok."16Később eléje járultak, és ezt mondták:,,Hadd építsünk itt kőaklokat jószágainknak, és városokat kicsinyeinknek.17De mi elmegyünk Izrael fiainak az élén csatasorban, fegyveresen egészen addig, míg a helyükre nem visszük őket, eközben pedig kicsinyeink erődítményekkel megerősített városokban laknak, rejtve az ország lakóinak színe elől.18Nem térünk vissza házunkba, míg Izrael fiai földbirtokot nem szereznek maguknak, mindegyik a maga örökségét.19Ugyanis nem lesz örökségünk velük a Jordán másik oldalán, sem azon túl, mert a mi örökségünk a Jordánnak ezen az oldalán van, napkelet felé."20Mózes erre így felelt nekik:,,Ha ezt megteszitek, ha felfegyverkeztek Jehova előtt a harcra,21s közületek minden fegyveres férfi átmegy a Jordánon Jehova előtt, míg ki nem űzi ellenségeit maga elől,22és az a föld meghódol Jehova előtt, és azután tértek vissza, akkor mentesek lesztek a Jehova elleni és az Izrael elleni vétektől; és legyen ez a föld a ti birtokotok Jehova előtt.23De ha nem így tesztek, akkor bizony vétkeztek Jehova ellen. Akkor tudjátok meg, hogy utolér titeket a bűnötök.24Építsetek magatoknak városokat a kicsinyeitek számára, és kőaklokat a nyájaitoknak;és ami elhagyja ajkaitokat, aszerint cselekedjetek."25Ekkor Gád fiai és Rúben fiai ezt mondták Mózesnek:,,Szolgáid úgy tesznek, amint az én uram parancsolja.26Kicsinyeink, feleségeink, jószágaink és minden háziállatunk ott marad Gileád városaiban,27szolgáid azonban, minden harcra felfegyverkezett férfi, átkelnek Jehova előtt a harcra, ahogy az én uram mondja."28Mózes ekkor parancsot adott felőlük Eleázár papnak és Józsuénak, Nún fiának meg atyáik fejeinek Izrael fiainak törzsein belül.29Mózes tehát ezt mondta nekik:,,Ha Gád fiai és Rúben fiai - minden harcra felfegyverkezett ember - átkelnek veletek a Jordánon Jehova előtt, a föld pedig meghódol előttetek, akkor adjátok nekik birtokul Gileád földjét.30De ha nem kelnek át veletek fegyveresen, akkor köztetek, Kánaán földjén kell letelepedniük."31Gád fiai és Rúben fiai feleletként ezt mondták:,,Amit Jehova mondott szolgáidnak, megtesszük.32Mi magunk átmegyünk fegyveresen Jehova előtt Kánaán földjére, de örökségünk birtoka itt lesz velünk a Jordánnak ezen az oldalán."33Mózes ekkor nekik, vagyis Gád fiainak, Rúben fiainak, és József fia, Manassé fél törzsének adta Szihonnak, az amoriták királyának királyságát, és Ógnak, Básán királyának királyságát, ezeken a területeken a városaikhoz tartozó földet, és az ország városait körös-körül.34És Gád fiai felépítették Dibont, Atarótot, Aróert,35Atrót-Sofánt, Jázert, Jogbehát,36Bét-Nimrát és Bét-Háránt, a városokat erődítményekkel, valamint kőaklokat.37Rúben fiai pedig felépítették Hesbont, Elealét, Kirjátaimot,38Nébót, Baál-Meont - ezeknek a neve megváltozott - és Sibmát;és a saját nevükről nevezték el a városokat, amelyeket felépítettek.39Manassé fiának, Mákirnak a fiai felvonultak Gileádba, elfoglalták, és kiűzték az amoritákat, akik ott voltak.40És Mózes Mákirnak, Manassé fiának adta Gileádot, aki le is telepedett ott.41Jáir, Manassé fia felvonult, és elfoglalta azok sátorfalvait, és ezeket Havvót-Jáirnak nevezte el.42Nóbah pedig felvonult, és elfoglalta Kenátot és annak alárendelt városait; és elnevezte azt a saját nevéről Nóbahnak.
33. fejezet
1Ezek azok az útszakaszok, melyeket Izrael fiai tettek meg, akik kijöttek seregeikkel Egyiptom földjéről Mózes és Áron keze alatt.2Jehova utasítására Mózes följegyezte, honnan indultak útszakaszonként. Ezek voltak az útszakaszok, az egyik indulási helytől a másikig:3Útra keltek Rameszeszből az első hónapban, az első hónap tizenötödik napján. A pászka után már másnap kimentek Izrael fiai felemelt kézzel az összes egyiptomi szeme láttára.4Ezalatt az egyiptomiak azokat temették, akikre Jehova lesújtott közülük, vagyis minden elsőszülöttjüket. Isteneik felett pedig Jehova végrehajtotta ítéletét.5Izrael fiai tehát útnak indultak Rameszeszből, és letáboroztak Szukkótban.6Majd útnak indultak Szukkótból, és letáboroztak Etámban, a puszta szélén.7Azután útnak indultak Etámból, és visszafordultak Pihahirót felé, ahonnan látni Baál-Cefont, és letáboroztak Migdol előtt.8Utána útnak indultak Pihahirótból, és átkelve a tengeren a pusztába mentek; három napon át vonultak Etám pusztájában, majd letáboroztak Márában.9Azután útnak indultak Márából, és Élimbe érkeztek. Élimben tizenkét vízforrás volt, és hetven pálmafa. Így hát letáboroztak ott.10Ezután útnak indultak Élimből, és letáboroztak a Vörös-tengernél.11Majd útnak indultak a Vörös-tengertől, és letáboroztak Szin pusztájában.12Azután útnak indultak Szin pusztájából, és letáboroztak Dofkában.13Később útnak indultak Dofkából, és letáboroztak Álusban.14Ezután útnak indultak Álusból, és letáboroztak Refidimben, de ott nem volt ivóvize a népnek.15Utána útnak indultak Refidimből, és letáboroztak a Sínai-pusztában.16Ezt követően útnak indultak a Sínai-pusztából, és letáboroztak Kibrót-Hattaávában.17Majd útnak indultak Kibrót-Hattaávából, és letáboroztak Hacerótban.18Azután útnak indultak Hacerótból, és letáboroztak Ritmában.19Utána útnak indultak Ritmából, és letáboroztak Rimmon-Pérecben.20Majd útnak indultak Rimmon-Pérecből, és letáboroztak Libnában.21Később útnak indultak Libnából, és letáboroztak Risszában.22Azután útnak indultak Risszából, és letáboroztak Kehélátában.23Majd útnak indultak Kehélátából, és letáboroztak a Séfer-hegynél.24Azután útnak indultak a Séfer-hegytől, és letáboroztak Harádában.25Majd útnak indultak Harádából, és letáboroztak Makhelótban.26Azután útnak indultak Makhelótból, és letáboroztak Tahátban.27Utána útnak indultak Tahátból, és letáboroztak Táréban.28Majd útnak indultak Táréból, és letáboroztak Mitkában.29Később útnak indultak Mitkából, és letáboroztak Hasmónában.30Azután útnak indultak Hasmónából, és letáboroztak Moszerótban.31Majd útnak indultak Moszerótból, és letáboroztak Bene-Jaákánban.32Azután útnak indultak Bene-Jaákánból, és letáboroztak Hór-Haggidgádban.33Utána útnak indultak Hór-Haggidgádból, és letáboroztak Jotbátában.34Később útnak indultak Jotbátából, és letáboroztak Abronában.35Majd útnak indultak Abronából, és letáboroztak Ecjon-Geberben.36Azután útnak indultak Ecjon-Geberből, és letáboroztak Cin pusztájában, vagyis Kádesben.37Később útnak indultak Kádesből, és letáboroztak a Hór hegyénél, Edom földjének határán.38Áron pap Jehova utasítására felment a Hór hegyére, és ott meghalt a negyvenedik esztendőben, miután Izrael fiai kijöttek Egyiptom földjéről, az ötödik hónapban, a hónap első napján.39Áron százhuszonhárom éves volt, amikor meghalt a Hór hegyén.40A kánaánita, Arád királya pedig, mivel a Negebben lakott, Kánaán földjén, meghallotta, hogy jönnek Izrael fiai.41Idővel útnak indultak a Hór hegyétől, és letáboroztak Calmónában.42Azután útnak indultak Calmónából, és letáboroztak Púnonban.43Utána útnak indultak Púnonból, és letáboroztak Obótban.44Majd útnak indultak Obótból, és letáboroztak Ijé-Abárimban, Moáb határán.45Később útnak indultak Ijimből, és letáboroztak Dibon-Gádban.46Azután útnak indultak Dibon-Gádból, és letáboroztak Almon-Diblátaimban.47Majd útnak indultak Almon-Diblátaimból, és letáboroztak az Abarim hegyei között, a Nébó előtt.48Végül útnak indultak az Abarim hegyeitől, és letáboroztak Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett, Jerikónál.49És ott táboroztak a Jordánnál Bét-Jesimóttól Ábel-Sittimig, Moáb kietlen síkságán.50Ekkor Jehova beszélt Mózessel Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett, Jerikónál, és ezt mondta:51,,Beszélj Izrael fiaival, és mondd el nekik:Átkeltek a Jordánon Kánaán földjére.52Űzzétek el annak a földnek az összes lakosát magatok elől, és pusztítsátok el minden kőből készült képmásukat, és minden öntött fém képmásukat is pusztítsátok el, és minden szent magaslatukat semmisítsétek meg.53Vegyétek birtokba a földet, és lakjatok rajta, mert nektek adom azt a földet, hogy birtokba vegyétek.54Majd osszátok fel a földet magatok között sorsvetéssel kapott birtokként, a családjaitok szerint. Amelyik népes, növeljétek az örökségét, amelyik pedig kevésbé népes, annak csökkentsétek az örökségét. Ahová a sorsvetés esik, ott legyen a birtoka. Atyáitok törzsei szerint szerezzetek magatoknak földbirtokot.55De ha nem űzitek el annak a földnek a lakóit magatok elől, akkor akiket meghagytok közülük, tüskévé válnak szemetekben, és tövissé oldalatokban, és szorongatni fognak titeket a földön, ahol laktok.56És akkor amit elgondoltam, hogy velük teszek, azt fogom tenni veletek."
34. fejezet
1És Jehova tovább beszélt Mózeshez, ezt mondva:2,,Parancsold meg Izrael fiainak, és mondd meg nekik: »Ha majd bementek Kánaán földjére, ez az a föld, ami örökségül esik nektek, Kánaán földje a határai szerint:3Déli határotok széle Cin pusztájától Edom mentén húzódjon, és déli határotok a Sós-tenger szélétől kelet felé legyen.4Forduljon határotok az Akrabbim emelkedőjének déli részén, és menjen át a Cinen, és a vége legyen Kádes-Barneától délre;és menjen ki Hacar-Addárig, majd menjen Acmonig.5A határ forduljon el Acmonnál az Egyiptom-völgyig, a vége pedig a Tengernél legyen.6A nyugati határotok legyen a Nagy-tenger és a partvidéke. Ez lesz nyugati határotok.7Ez lesz az északi határotok:A Nagy-tengertől jelöljétek ki a határt magatoknak a Hór hegyéig.8A Hór hegyétől jelöljétek ki a határt Hamát széléig, és a határ vége legyen Cedádnál.9A határ húzódjon Zifronig, és a vége legyen Hacar-Énán. Ez lesz az északi határotok.10Majd jelöljétek ki magatoknak a határt keleten, Hacar-Énántól Sefámig.11A határ menjen le Sefámtól Ribláig, Aintól keletre, és a határ menjen le és érje el a Kinneret-tenger keleti lejtőjét.12És a határ húzódjon a Jordánig, és a vége legyen a Sós-tengernél. Ez lesz földetek a határai szerint körös-körül."13Mózes tehát parancsot adott Izrael fiainak, ezt mondva:,,Ez az a föld, melyet sorsvetéssel osszatok fel magatok között birtokul, ahogy Jehova parancsolta, hogy a kilenc és fél törzsnek kell adni.14Mert a rúbeniták fiainak törzse atyáik háznépe szerint, és a gádiak fiainak törzse atyáik háznépe szerint már elvette, és Manassé fél törzse is elvette örökségét.15Ez a két és fél törzs már elvette örökségét a Jordán vidékén Jerikónál, napkelet felé."16Majd Jehova tovább beszélt Mózeshez, ezt mondva:17,,Ezek azoknak a férfiaknak a nevei, akik birtokokra osztják köztetek a földet:Eleázár pap és Józsué, Nún fia.18Vegyetek minden törzsből egy fejedelmet, aki felosztja a földet birtokokra.19Ezek a férfiak nevei: Júda törzséből Káleb, Jefunné fia;20Simeon fiainak törzséből Semuel, Ammihud fia;21Benjámin törzséből Elidád, Kiszlon fia;22Dán fiainak a törzséből Bukki fejedelem, Jógli fia;23József fiai közül, Manassé fiainak törzséből Hanniel fejedelem, Efód fia;24Efraim fiainak törzséből Kemuel fejedelem, Siftán fia;25Zebulon fiainak törzséből Elicáfán fejedelem, Parnák fia;26Issakár fiainak a törzséből Paltiel fejedelem, Azzán fia;27Áser fiainak törzséből Ahihud fejedelem, Selómi fia;28és Naftali fiainak törzséből Pedáhel fejedelem, Ammihud fia."29Ezek azok, akiknek Jehova megparancsolta, hogy adjanak Izrael fiainak földbirtokot Kánaán földjén.
35. fejezet
1Jehova tovább beszélt Mózeshez Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett, Jerikónál, ezt mondva:2,,Add ki Izrael fiainak a parancsot, hogy örökségül kapott birtokukból adjanak a lévitáknak városokat, ahol lakjanak, és adják a lévitáknak a városok körül levő legelőket.3A városok legyenek lakóhelyül nekik, legelőik pedig legyenek háziállataik, javaik és minden vadállatuk számára.4A városok legelői, amit a lévitáknak fogtok adni, a város falától kifelé ezerkönyöknyire legyenek körös-körül.5Mérjetek le a városon kívül a keleti oldalon kétezer könyököt, délen kétezer könyököt, nyugaton kétezer könyököt és északon is kétezer könyököt, és a város legyen középen. Ezek lesznek városaik legelői.6A városok, amelyeket a lévitáknak adtok: hat menedékváros, amit azért adjatok, hogy oda meneküljön, aki embert ölt, és ezeken kívül adjatok még negyvenkét várost.7Összesen negyvennyolc várost adjatok a lévitáknak, azok legelőivel együtt.8Izrael fiainak tulajdonából legyenek a városok, amelyeket adtok. A sokból sokat vegyetek el, a kevésből keveset vegyetek el. Mindenki a tulajdonul kapott örökségének megfelelően adjon városaiból a lévitáknak."9Jehova tovább beszélt Mózeshez, ezt mondva:10,,Beszélj Izrael fiaival, és mondd ezt nekik:Amikor átkeltek a Jordánon Kánaán földjére,11válasszatok ki magatoknak megfelelő városokat. Ezek menedékvárosaitok lesznek, és oda meneküljön, aki embert ölt, aki nem szándékosan agyonütött egy lelket.12Ezek a városok legyenek menedékül nektek a vérbosszuló elől, hogy ne haljon meg, aki embert ölt, míg a közösség elé nem áll ítéletért.13A városok, melyeket adtok, a hat menedékváros, számotokra lesz.14Három várost adjatok a Jordánnak ezen az oldalán, és három várost adjatok Kánaán földjén. Menedékvárosok ezek.15Izrael fiainak, a jövevényeknek és a köztük levő telepeseknek ez a hat város menedék lesz, hogy oda menekülhessen bárki, aki nem szándékosan agyonüt egy lelket.16De ha vaseszközzel üti meg úgy, hogy az meghal, akkor gyilkos. Halállal lakoljon a gyilkos.17Ha úgy üti meg egy kis kővel, amely halált okozhat, hogy meghal, akkor gyilkos. A gyilkosnak halállal kell lakolnia.18Ha kis fatárggyal - amely halált okozhat - üti meg úgy, hogy az meghal, akkor gyilkos. A gyilkosnak halállal kell lakolnia.19A vérbosszuló ölje meg a gyilkost. Ha rátalál, ő maga ölje meg.20Ha valaki gyűlöletből löki meg a másikat, vagy lesben állva dob rá valamit, hogy az meghaljon,21vagy ellenségeskedésből üti meg kezével, hogy meghaljon, akkor halállal kell lakolnia annak, aki agyonütötte. Gyilkos az. A vérbosszuló ölje meg a gyilkost, amikor rátalál.22De ha váratlanul, ellenséges indulat nélkül löki meg vagy dob feléje valamit, és nem állt lesben,23vagy követ ejt rá, amely halált okozhat, nem látva őt, és az meghal, pedig nem volt ellensége, és nem akart ártani neki,24akkor a közösség ítéljen a között, aki agyonütötte, és a vérbosszuló között ezek szerint az ítéletek szerint.25A közösség szabadítsa ki a vérbosszuló keze közül azt, aki embert ölt, és a közösség küldje vissza a menedékvárosba, ahová menekült, és lakjon ott, míg meg nem hal a szent olajjal felkent főpap.26De ha az emberölő elhagyja annak a menedékvárosnak a határát, amelybe menekült,27és a vérbosszuló rátalál a menedékváros határán kívül, és a vérbosszuló megöli azt, aki embert ölt, akkor nincs rajta vérbűn.28Ugyanis a menedékvárosban kellene annak laknia a főpap haláláig, és a főpap halála után térhet vissza a földbirtokára az, aki embert ölt.29Ezek legyenek törvényes rendeletként számotokra nemzedékeiteken át, lakhelyeteken mindenütt.30Mindazt, aki agyonüt egy lelket, tanúk szavára meg kell ölni mint gyilkost;egyetlen tanú nem tanúskodhat egy lélek ellen, hogy az meghaljon.31Ne fogadjatok el váltságot a halált érdemlő gyilkos lelkéért, mert halállal kell lakolnia.32És azért se fogadjatok el váltságot, aki menedékvárosába menekült, hogy újra az országban lakhasson még a főpap halála előtt.33Ne szennyezzétek be a földet, amelyen vagytok;mert a vér szennyezi be a földet, és a földért nem szerezhető engesztelés a vér miatt, amit kiontottak rajta, csak annak vére által, aki kiontotta.34Ne szennyezzétek be a földet, amelyen laktok, amelyen én is lakom, mert én, Jehova, Izrael fiai között lakom."
36. fejezet
1Gileád fiainak a családjából - aki a József fiainak családjai közül való Manassé fiának, Mákirnak a fia - az atyák fői odajárultak Mózes és a fejedelmek, az Izrael fiai közül való atyák fői elé, és beszéltek velük,2ezt mondva:,,Jehova azt parancsolta az én uramnak, hogy sorsvetéssel adja ezt a földet örökségül Izrael fiainak, és az én uramnak azt a parancsot adta Jehova, hogy Celofád fivérünk örökségét adja a lányainak.3Ha Izrael fiai közül más törzsek fiai veszik őket feleségül, akkor az ő örökségüket el kell venni atyáink örökségéből, és annak a törzsnek az örökségéhez kell hozzátenni, amelyhez majd tartoznak, és így a nekünk sorsvetéssel jutott örökségből azt elveszik.4És amikor Izrael fiainál elérkezik a jubileum, az asszonyok öröksége is annak a törzsnek az örökségéhez kerül, amelyhez majd tartoznak, és így örökségüket elveszik atyáink törzsének örökségéből."5Mózes ekkor Jehova utasítására parancsot adott Izrael fiainak, így szólva:,,József fiainak törzse helyesen beszél.6Ez az a szó, melyet Jehova parancsolt Celofád lányai felől, ezt mondva:Hozzá mehetnek bárkihez, aki jónak tűnik szemükben, de csak olyanhoz menjenek feleségül, aki atyáik törzsének családjából való.7Izrael fiainak öröksége nem szállhat törzsről törzsre, mert Izrael fiai közül mindenkinek ragaszkodnia kell ősatyái törzsének az örökségéhez.8Minden olyan lány, aki birtokot kap örökségül Izrael fiainak törzsei közül, olyanhoz menjen feleségül, aki apja törzsének családjából való, hogy Izrael fiai közül mindenki megkapja birtokát ősatyáinak örökségéből.9Nem szállhat örökség egyik törzsről a másik törzsre, mert Izrael fiainak törzsei közül mindegyiknek ragaszkodnia kell örökségéhez."10Úgy tettek Celofád lányai, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek.11Így hát Mahla, Tirca, Hogla, Milka és Noa, Celofád lányai apjuk fivéreinek a fiaihoz mentek feleségül.12József fiának, Manassé fiainak családjai közül valókhoz mentek feleségül, hogy örökségük apjuk családjának törzsénél maradjon.13Ezek azok a parancsolatok és bírói döntések, melyeket Jehova parancsolt Mózes által Izrael fiainak Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett, Jerikónál.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 4 Mózes |
|
|
|
Címkék: bokaláncocskákat, elsőszülöttjüket, felfegyverkezett, felfegyverkeztek, hatszázhetvenöt, erődítményekkel, ezerkönyöknyire, nemzedékeiteken, menedékvárosába, menedékvárosnak, visszafordultak, százhuszonhárom, útszakaszonként, menedékvárosban, pecsétgyűrűket, szerzeményeket, menedékvárosba, felajánlásként, harminchatezer, aranytárgyakat, menedékvárosok, megparancsolta, kicsinyeinknek, lemészárolttal, harminckétezer, háziállatokból, zsákmányoltak, parancsolatok, hadizsákmányt, fejedelmeinek, háziállatokat, hetvenkétezer, hatvanegyezer, lakhelyeteken, megharagudott, jószágainknak, kezében voltak, szent eszközök, riadót jelző, többi lemészárolttal, kicsinyeiket azonban, közösség valamennyi, táboron kívülre, hadba kinevezett, ezrek elöljáróira, százak elöljáróira, kicsinyeik közül, táboron kívül, harmadik napon, hetedik napon, seregben levő, csatába mentek, Látták Jázer, Jehova Izrael, Jordánon Jehova, Amit Jehova, Mózes Mákirnak, Jordánnál Bét-Jesimóttól Ábel-Sittimig, Mózessel Moáb, Beszélj Izrael, Jordánon Kánaán, Hacar-Énántól Sefámig, Sefámtól Ribláig, Mózeshez Moáb,
|
|
Offline
