2020-08-29 09:28:52, szombat
|
|
|
Vannak napok, amikor csak úgy egyszerűen feladnám.
Választanék egy másik utat, egy könnyebbet, egy napsütésest,
meleget, járhatót. Aztán belegondolok mennyi mindent kaptam
eddig ettől az úttól. Mennyi kudarc, pofon, buktató, mennyi
könny és mennyi de mennyi erő. És akkor ráébredek, ez kell
nekem, pont erre van szükségem, nekem, neked,
mindannyiunknak. A múltra a hátunk mögött, a sebekre a
szívünkben, és az erőre amit eddig kaptunk. És nem baj, ha
ezerszer is dől össze az élet, mert ismét képesek vagyunk
újjáépíteni, ugyanúgy, mint eddig is tettük. Ismét lesz alapja,
ismét lesz ereje, és ismét lesz hite, és lesz egyetlen tégla,
amit titkon csempészel majd bele, amitől hiszed, most bizton
áll majd. Ez a tégla vagy te, az erőd, a hited, a könnyed és
reményed, hogy hozzon bármit az élet, még jóra váltható.
(Todorovits Rea)
|
|
|
0 komment
, kategória: Szomorúság |
|
Címkék: mindannyiunknak, belegondolok, választanék, napsütésest, újjáépíteni, csempészel, könnyebbet, szívünkben, todorovits, egyszerűen, szükségem, ráébredek, ugyanúgy, ezerszer, reményed, járhatót, feladnám, egyetlen, váltható, sebekre, vagyunk, buktató, képesek, meleget, kaptunk, könnyed, mindent, mögött, mennyi, hozzon, bizton, hiszed, múltra, hátunk, amitől, kudarc, másik utat, hátunk mögött, erőre amit, tégla vagy, Todorovits Rea,
|
|