|
2016-09-14 02:33:41, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
1. fejezet
1Pál, akit Isten akarata által elhívtak Jézus Krisztus apostolának, és Szosztenész testvérünk2az Isten Korintuszban levő gyülekezetének - nektek, akik meg lettetek szentelve Krisztus Jézussal egységben, és akiket elhívtak, hogy szentek legyenek -, mindazokkal együtt, akik a mi Urunk, Jézus Krisztus nevét hívják segítségül minden helyen, aki az ő Uruk is, és a miénk is:3Ki nem érdemelt kedvesség és béke legyen veletek Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól!4Mindig hálát adok értetek az Istennek az Isten ama ki nem érdemelt kedvességét tekintve, amely Krisztus Jézusban adatott nektek,5hogy mindenben meggazdagodtatok őbenne, teljes beszédkészségben és teljes ismeretben,6mint ahogy a Krisztusról való tanúság is szilárd lett köztetek,7úgyhogy semmilyen ajándékban sincs hiányotok, miközben sóváran várjátok Jézus Krisztus, a mi Urunk kinyilatkozását.8Ő meg is fog szilárdítani benneteket mindvégig, hogy semmilyen vád ne érhessen titeket Jézus Krisztus, a mi Urunk napján.9Hű az Isten, aki elhívott benneteket, hogy részességetek legyen a Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal.10Buzdítalak pedig titeket, testvérek, Jézus Krisztus, a mi Urunk neve által, hogy mindnyájan egyetértésben beszéljetek, és ne legyenek köztetek meghasonlások, hanem legyetek teljesen egységesek ugyanabban a gondolkodásban és ugyanabban a felfogásban.11Mert a Kloé házából valók feltárták nekem rólatok, testvéreim, hogy viszályok vannak köztetek.12Ezt úgy értem, hogy mindegyikőtök ilyeneket mond:,,Én Pálhoz tartozom!",,Én meg Apollóshoz!",,Én meg Kéfáshoz!",,Én meg Krisztushoz!"13Meg van osztva a Krisztus.Csak nem Pált feszítették oszlopra értetek?Vagy Pál nevében keresztelkedtetek meg?14Hálás vagyok, hogy senki mást nem kereszteltem meg közületek, csak Kriszpuszt és Gájuszt,15nehogy bárki is azt mondhassa, hogy az én nevemben keresztelkedtetek meg.16Igen, még Sztefanász háznépét is megkereszteltem. Ami a többieket illeti, nem tudok róla, hogy bárki mást megkereszteltem volna.17Mert nem azért küldött el engem Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy hirdessem a jó hírt, de nem a beszéd bölcsességével, hogy hasztalanná ne legyen a Krisztus kínoszlopa.18A kínoszlopról való beszéd ugyanis bolondság azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik megmentésben részesülünk, Isten ereje.19Mert meg van írva:,,El fogom veszteni a bölcsek bölcsességét, és félretolom a műveltek intelligenciáját."20Hol a bölcs?Hol az írástudó?Hol ennek a világrendszernek a vitázója?Nem tette-e bolondsággá az Isten a világ bölcsességét?21Mivel ugyanis az Isten bölcsességének megfelelően - a világ a maga bölcsessége útján nem ismerte meg az Istent, az Isten jónak látta, hogy a prédikált dolgok bolondsága által mentse meg a hívőket.22Mert ahogy a zsidók jeleket kérnek, úgy a görögök is bölcsességet keresnek,23de mi az oszlopra feszített Krisztust prédikáljuk, aki a zsidóknak ok a botránkozásra, a nemzeteknek pedig bolondság;24az elhívottaknak azonban - zsidóknak és görögöknek egyaránt - Krisztus, az Isten ereje és az Isten bölcsessége.25Mert az Isten,,bolondsága bölcsebb az embereknél, és az Isten,,gyöngesége erősebb az embereknél.26Mert látjátok a tőle való elhívásotokat, testvérek, hogy nem sok olyan hívatott el, aki test szerint bölcs, nem sok hatalmas, nem sok előkelő származású;27hanem a világ bolondjait választotta ki az Isten, hogy megszégyenítse a bölcs embereket, és a világ gyöngéit választotta ki az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket,28és a világ nem előkelőit és a lenézetteket választotta ki az Isten, a nem létezőket, hogy semmivé tegye a létezőket,29hogy egy test se dicsekedjen az Isten színe előtt.30Neki köszönhető pedig, hogy egységben vagytok Krisztus Jézussal, aki Istentől való bölcsesség lett nekünk,és igazságosság és megszenteltség és váltság általi szabadítás is;31hogy úgy legyen, ahogy meg van írva:,,Aki dicsekszik, Jehovával dicsekedjen."
2. fejezet
1És így én, amikor elmentem hozzátok, testvérek, nem magasröptű beszéddel vagy bölcsességgel mentem hirdetni nektek az Isten szent titkát.2Mert úgy döntöttem, hogy semmi másról nem fogok tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, róla is mint oszlopra feszítettről.3Gyöngeségben, félelemben és nagy remegéssel mentem el hozzátok.4A beszédem, és amit prédikáltam, nem a bölcsesség meggyőző szavaiban állt, hanem szellemnek és erőnek megmutatásában,5hogy a hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején alapuljon.6Szólunk mi bölcsességet azok között, akik érettek, de nem ennek a világrendszernek a bölcsességét, és nem is e világrendszer uralkodóiét, akik semmivé kell hogy váljanak,7hanem Isten szent titokban levő bölcsességét szóljuk, az elrejtett bölcsességet, amelyet az Isten előre elrendelt a világrendszerek előtt a mi dicsőségünkre.8Ezt a bölcsességet ennek a világrendszernek egy uralkodója sem ismerte meg, mert ha ismerték volna, nem feszítették volna oszlopra a dicsőséges Urat.9De mint ahogy meg van írva:,,Szem nem látta, és fül nem hallotta, sem ember szíve el nem képzelte azokat, amiket az Isten az őt szeretőknek készített."10Mert az Isten nekünk nyilatkoztatta ki ezeket a szelleme által, mert a szellem mindent kutat, még az Isten mélységes dolgait is.11Mert ki ismeri az emberek közül az ember dolgait, ha nem az ember szelleme, amely őbenne van?Így az Isten dolgait sem ismerte meg senki, csak az Isten szelleme.12Mi pedig nem a világ szellemét kaptuk, hanem azt a szellemet, amely az Istentől van, hogy megismerhessük azokat, amiket az Isten adott nekünk kedvesen.13Ezeket szóljuk is, de nem emberi bölcsesség által tanított szavakkal, hanem a szellem által tanítottakkal, szellemi dolgokat szellemi szavakkal kapcsolva össze.14Testi ember azonban nem fogadja el az Isten szellemének dolgait, mert bolondságnak tekinti azokat, és nem tudja megismerni őket, mert szellemi módon történik a megvizsgálásuk.15De a szellemi ember valójában mindent megvizsgál, ő maga azonban egyetlen ember vizsgálata alá sem esik.16Mert,,ki ismerte meg Jehova gondolkodását, hogy oktathatná őt"?Bennünk azonban megvan Krisztus gondolkodása.
3. fejezet
1És így, testvérek, nem tudtam úgy szólni hozzátok, mint szellemi emberekhez, csak mint testiekhez, mint Krisztusban kisgyermekekhez.2Tejjel tápláltalak benneteket, nem ennivalóval, mert nem voltatok még elég erősek. Sőt, még most sem vagytok elég erősek,3mivel még testiek vagytok. Mert míg féltékenység és viszálykodás van köztetek, nem testiek vagytok-e, és nem emberek módjára jártok-e?4Mert amikor az egyik azt mondja:,,Én Pálhoz tartozom!",a másik meg:,,Én Apollóshoz!",vajon nem emberek vagytok csupán?5Micsoda hát Apollós?Igen, micsoda Pál?Szolgák, akik által hívők lettetek, mégpedig mindegyik úgy, ahogy megadta neki az Úr.6Én ültettem, Apollós öntözött, de az Isten adta folyamatosan a növekedést;7úgyhogy sem az ültető nem valami, sem az öntöző, hanem a növekedést adó Isten.8Az ültető és az öntöző pedig egyek, de mindegyik a maga jutalmát fogja megkapni a maga fáradozása szerint.9Mert Isten munkatársai vagyunk. Ti Isten művelés alatt álló szántóföldje, Isten épülete vagytok.10Az Isten nekem adott, ki nem érdemelt kedvessége szerint, mint bölcs munkairányító, alapot vetettem, ám másvalaki épít rá. De mindenki folyton ügyeljen arra, hogy miként épít rá.11Mert senki nem vethet más alapot, mint ami meg van vetve, és ez Jézus Krisztus.12Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, értékes köveket, faanyagokat, szénát, gabonaszárat épít rá az alapra:13kinek-kinek a munkája nyilvánvalóvá lesz, mert felszínre hozza az a nap, mivel tűz által fog kinyilatkozni, és maga a tűz fogja megpróbálni, kinek milyen a munkája.14Ha valakinek a munkája, amelyet ráépített, megmarad, jutalmat fog kapni.15Ha valakinek a munkája elég, veszteséget fog szenvedni, de ő maga megmentésben részesül;ám ha így történik, mintha tűzön keresztül történne.16Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és hogy az Isten szelleme lakik bennetek?17Ha valaki az Isten templomát elpusztítja, elpusztítja azt az Isten; mert az Isten temploma szent, és ti vagytok ez a templom.18Senki ne vezesse tévútra magát:ha valaki közületek azt gondolja, hogy ő bölcs ebben a világrendszerben, váljon bolonddá, hogy bölccsé legyen.19Mert e világ bölcsessége bolondság az Isten előtt; mert meg van írva:,,A saját ravaszságukban fogja meg a bölcseket."20És ismét:,,Jehova tudja, hogy a bölcsek okoskodásai hiábavalók."21Ezért senki se dicsekedjen emberekkel;mert minden a tiétek:22akár Pál, akár Apollós, akár Kéfás, akár a világ, akár élet, akár halál, akár jelenvalók, akár eljövendők, minden a tiétek;23ti pedig Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig Istené.
4. fejezet
1Úgy tekintsenek minket az emberek, mint akik Krisztus alárendeltjei és Isten szent titkainak sáfárai vagyunk.2Azonkívül a sáfárokban ez esetben azt keresik, hogy hűnek találják őket.3Nekem pedig egészen mellékes, hogy ti vagy egy emberi ítélőszék megvizsgál-e engem. Sőt, magam sem vizsgálom magamat.4Mert semmiről sem tudok, ami ellenem szólna. De ez még nem bizonyít igazságosnak, ugyanis Jehova az, aki vizsgál engem.5Ezért semmit se ítéljetek a megfelelő idő előtt, míg el nem jön az Úr, aki a sötétség titkos dolgait is világosságra fogja hozni, és a szívek szándékait is nyilvánvalóvá teszi, és akkor az Istentől lesz kinek-kinek a dicsérete.6Ezeket a dolgokat pedig, testvérek, úgy formáltam át a javatokra, hogy rám és Apollósra vonatkozzanak, hogy a mi esetünkön tanuljátok meg a szabályt:,,Ne menjetek túl azokon, amik írva vannak",hogy egyikőtök se legyen felfuvalkodott, egyikért a másik ellen.7Mert ki tesz téged mástól különbözővé?Igen, mid van, amit nem kaptál? Ha meg úgy kaptad, miért dicsekszel, mintha nem kaptad volna?8Szóval ti már beteltetek! Szóval már gazdagok vagytok! Szóval elkezdtetek királyokként uralkodni nélkülünk! Bárcsak el is kezdtetek volna királyokként uralkodni, hogy mi is királyokként uralkodhatnánk veletek!9Mert úgy tűnik nekem, hogy az Isten minket, az apostolokat utolsókként tett szemlére mint halálra szántakat, mivelhogy színházi látványosság lettünk a világnak és angyaloknak és embereknek.10Mi bolondok vagyunk Krisztus miatt, ti ellenben értelmesek Krisztusban; mi gyengék vagyunk, ti ellenben erősek; ti jó hírben álltok, mi ellenben gyalázatban vagyunk.11Mindeddig az óráig egyre csak éhezünk, és szomjazunk is, ruhátlanok vagyunk, bántalmazást szenvedünk, otthontalanok vagyunk,12a saját kezünkkel dolgozva fáradunk. Amikor szidalmaznak bennünket, áldást mondunk, amikor üldöznek, helytállunk,13amikor rossz hírbe kevernek, kérlelőn kérünk;olyanná lettünk, mintha a világ szemete volnánk, mindennek söpredéke, mindmostanáig.14Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek benneteket, hanem hogy intselek mint szeretett gyermekeimet.15Mert bár lehet nektek tízezer nevelőtök is Krisztusban, atyátok bizonyosan nincsen sok;mert én Krisztus Jézusban atyátok lettem a jó hír által.16Kérlellek hát benneteket:legyetek az utánzóimmá.17Ezért küldöm hozzátok Timóteuszt, minthogy szeretett és hű gyermekem az Úrban;és ő majd eszetekbe juttatja, milyen módszerekkel végzem Krisztus Jézus szolgálatát:hogyan is tanítok mindenütt, minden gyülekezetben.18Némelyek felfuvalkodtak, mintha nem is mennék el hozzátok.19Pedig rövidesen elmegyek hozzátok, ha Jehova úgy akarja, és meg fogom ismerni a felfuvalkodottaknak nem a beszédét, hanem az erejét.20Mert az Isten királysága nem beszédben áll, hanem erőben.21Mit akartok? Vesszővel menjek el hozzátok, vagy szeretettel és szellemnek szelídségével?
5. fejezet
1Ami azt illeti, úgy hírlik, hogy paráznaság van köztetek, mégpedig olyan paráznaság, amilyen még a nemzetek között sincs, hogy tudniillik egy bizonyos férfinak olyasvalakije van, aki az apjának felesége.2Ti meg fel vagytok fuvalkodva, ahelyett hogy keseregtetek volna azért, hogy távolítsák el közületek azt, aki e tettet elkövette?3Én a magam részéről, aki testben ugyan távol, de szellemben jelen vagyok, már bizonnyal megítéltem azt, aki így cselekedett, mintha jelen volnék,4hogy Jézus, a mi Urunk nevében - miután egybegyűltetek ti, és a szellemem is Jézus, a mi Urunk erejével -5átadjátok az ilyet Sátánnak a test pusztulására, hogy a szellem megmentessék az Úr napján.6Nem szép dolog, amivel dicsekedtek. Nem tudjátok, hogy egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti?7Takarítsátok el a régi kovászt, hogy új tészta legyetek, mint ahogy mentesek is vagytok a kovásztól. Mert hiszen Krisztus, a pászkaáldozatunk feláldoztatott.8Következésképpen, ne régi kovásszal tartsuk meg az ünnepet, ne is a rosszaság és a gonoszság kovászával, hanem az őszinteség és az igazság kovásztalan kenyereivel.9Levelemben azt írtam nektek, hogy ne keveredjetek többé egy társaságba paráznákkal,10de nem úgy értve, hogy általánosságban e világ paráznáival vagy a kapzsikkal, a zsarolókkal vagy a bálványimádókkal. Különben bizony ki kellene mennetek a világból.11Most azonban azt írom nektek, hogy ne keveredjetek többé egy társaságba senkivel, akit testvérnek neveznek, de parázna vagy kapzsi vagy bálványimádó vagy szidalmazó vagy részeges vagy zsaroló. Az ilyennel még csak együtt se egyetek.12Mert mi közöm nekem a kívül levők megítéléséhez?Vajon ti nem a belül levőket ítélitek meg,13míg a kívül levőket az Isten ítéli meg?,,Távolítsátok el a gonosz embert magatok közül."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 1Korintusz/ Újszövetség |
|
|
|
Címkék: meggazdagodtatok, pászkaáldozatunk, következésképpen, világrendszerben, világrendszernek, intelligenciáját, bálványimádókkal, beszédkészségben, megkereszteltem, általánosságban, kisgyermekekhez, világrendszerek, kinyilatkozását, feláldoztatott, egybegyűltetek, megszenteltség, ravaszságukban, megszégyenítse, bölcsességének, gondolkodásban, megismerhessük, nyilatkoztatta, felfuvalkodtak, megmutatásában, megvizsgálásuk, uralkodhatnánk, felfuvalkodott, gyülekezetének, bölcsességével, megítéléséhez, tanítottakkal, bölcsességgel, elhívottaknak, mindmostanáig, elhívásotokat, szelídségével, többieket illeti, beszéd bölcsességével, bölcsek bölcsességét, műveltek intelligenciáját, világ bölcsességét, maga bölcsessége, prédikált dolgok, zsidók jeleket, oszlopra feszített, nemzeteknek pedig, tőle való, világ bolondjait, bölcs embereket, világ gyöngéit, lenézetteket választotta, bölcsesség meggyőző, Jézus Krisztus, Isten Korintuszban, Krisztus Jézussal, Jézus Krisztustól, Krisztus Jézusban, Jézus Krisztussal, Vagy Pál, Jézus Krisztusról, Krisztus Jézus,
|
|
Offline
