|
2016-09-17 18:01:30, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
Lukács 2. fejezete
1Azokban a napokban pedig rendelet jött ki Augusztusz császártól, hogy az egész lakott földet írják össze2(ez az első összeírás akkor történt, amikor Kviríniusz volt Szíria kormányzója);3és mindenki ment, hogy bejegyezzék, ki-ki a maga városába.4Természetesen József is felment Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, melyet Betlehemnek hívnak, mivel Dávid házának és családjának volt a tagja,5hogy bejegyezzék őt Máriával, akit az eljegyzésnek megfelelően hozzáadtak feleségül, s aki ekkor várandós volt.6Amíg ott voltak, leteltek a napok, hogy szüljön.7És megszülte a fiát, az elsőszülöttet, bepólyálta, és egy jászolba fektette, mivel nem volt hely számukra a szálláshelyen.8Azon a vidéken pásztorok is voltak, akik a szabad ég alatt tartózkodtak, és felváltva őrködtek éjjel a nyájaik mellett.9Hirtelen ott állt mellettük Jehova angyala, és Jehova dicsősége körös-körül beragyogta őket, és nagy félelem szállt rájuk.10Az angyal azonban így szólt hozzájuk:,,Ne féljetek, mert íme, nagy öröm jó hírét hirdetem nektek, amely az egész népnek öröme lesz,11mert Dávid városában Megmentő született ma nektek, aki Krisztus, az Úr.12És ez számotokra a jel: találtok egy bepólyált csecsemőt, aki egy jászolban fekszik."13És egyszerre csak egy sokaság termett ott az angyallal az égi seregből, és dicsérték az Istent, ezt mondva:14,,Dicsőség fenn a magasságokban Istennek, és béke a földön a jóakarat emberei között!"15Mikor aztán az angyalok eltávoztak tőlük az égbe, a pásztorok így kezdtek szólni egymáshoz:,,Menjünk csak el egészen Betlehemig, hadd lássuk, ami történt, amit tudtunkra adott Jehova."16Mentek is sietve, és megtalálták Máriát, és Józsefet is, meg a jászolban fekvő csecsemőt.17Amikor meglátták, ismertették a beszédet, amelyet e kisgyermek felől mondtak nekik.18És mindnyájan, akik hallották, elálmélkodtak azon, amit a pásztorok mondtak nekik,19Mária pedig megőrizte mindezeket a beszédeket, és következtetéseket vont le szívében.20A pásztorok azután visszamentek, dicsőítve és dicsérve az Istent mindazért, amit hallottak és láttak, úgy, ahogy megmondták ezeket nekik.21Mikor aztán nyolc nap letelt, és körül kellett őt metélni, elnevezték Jézusnak, ahogy az angyal nevezte őt, mielőtt a méhben megfogant.22Amikor pedig leteltek a tisztulásuk napjai Mózes törvénye szerint, felvitték őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák Jehovának,23ahogy meg van írva Jehova törvényében:,,Minden hímneműt, amely megnyitja anyja méhét, Jehova számára szentnek kell nevezni",24és hogy áldozatot ajánljanak fel aszerint, ami megmondatott Jehova törvényében:,,Egy pár gerlét vagy két fiatal galambot."25És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű ember, és ez az ember igazságos és istentisztelő volt, aki várta Izrael vigaszát, és szent szellem nyugodott rajta.26Azonkívül isteni kinyilatkoztatást kapott a szent szellem által, hogy addig nem lát halált, míg meg nem látja Jehova Krisztusát.27Nos hát, a szellem hatalma alatt a templomba ment;és amikor a szülők bevitték a kisgyermek Jézust, hogy a törvény megszokott gyakorlata szerint járjanak el vele,28ő a karjába vette, áldotta az Istent, és ezt mondta:29,,Most pedig, legfőbb Úr, elbocsátod rabszolgádat békében a kijelentésed szerint;30mert látták szemeim megmentő eszközödet,31amelyet elkészítettél minden nép előtt,32aki világosság a nemzeteket borító lepel eltávolítására, és népednek, Izraelnek dicsősége."33Az apja és az anyja pedig egyre csak csodálkoztak a róla mondottakon.34Simeon meg is áldotta őket, de az anyjának, Máriának ezt mondta:,,Íme! Ő sokak elesésére és talpraállására vettetett Izraelben, és jelül, amelynek ellene fognak mondani35(igen, hosszú kard fogja átjárni a te lelkedet), hogy sok szív okoskodása lelepleződjék."36Volt pedig egy Áser törzséből való prófétanő, Anna, Fánuel leánya (ez az asszony igen előrehaladott korú volt, és hét évig élt férjével a szüzességétől fogva,37és nyolcvannégy éves özvegy volt ekkor), aki sohasem hiányzott a templomból, és éjjel-nappal szent szolgálatot végzett böjtölésekkel meg könyörgésekkel.38Ugyanabban az órában odajött, és kezdett hálát adni az Istennek és a gyermekről beszélni mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megszabadítását.39Amikor aztán mindent elvégeztek Jehova törvénye szerint, visszamentek Galileába, a maguk városába, Názáretbe.40A kisgyermek pedig tovább növekedett és erősödött, megtelve bölcsességgel, és Isten kegye volt rajta továbbra is.41Mármost a szüleinek szokásuk volt évről évre elmenni Jeruzsálembe a pászka ünnepére.42Mikor aztán tizenkét éves lett, felmentek az ünnep szokása szerint,43és ott eltöltötték az ünnepnapokat. Ám amikor visszatérőben voltak, a gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálemben, a szülei pedig ezt nem vették észre.44Feltételezve, hogy az útitársaságban van, megtettek egy napi utat, amikor kutatni kezdtek utána a rokonok és ismerősök között.45De mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, és szorgalmasan keresték őt.46Végül három nap múlva megtalálták a templomban, ott ült a tanítók körében, figyelt rájuk, és kérdezgette őket.47És mindenki, aki figyelt rá, csak ámuldozott az értelmén és a válaszain.48Mikor pedig meglátták őt, ámultak, és az anyja ezt mondta neki:,,Gyermekem, miért bántál így velünk? Íme, apád és én kétségbeesetten kerestünk."49De ő ezt mondta nekik:,,Miért kellett keresnetek?Nem tudtátok, hogy nekem az Atyám házában kell lennem?"50Ők azonban nem fogták fel a beszédet, amelyet mondott nekik.51Ezután elment velük, és Názáretbe érkezett, és továbbra is alárendelte magát nekik. Anyja gondosan megőrizte mindezeket a beszédeket a szívében.52Jézus pedig növekedett bölcsességben, termetben és az Isten és emberek előtti kegyben.
_____________________________________________________________
Lukács 4. fejezete
1Jézus pedig szent szellemmel telve elment a Jordántól, és a szellem vezérelte őt a pusztában2negyven napig, és eközben az Ördög kísértette. És nem evett semmit azokban a napokban, úgyhogy amikor elteltek, megéhezett.3Az Ördög ekkor ezt mondta neki:,,Ha Isten fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljon kenyérré."4De Jézus így felelt neki:,,Meg van írva:Ne csak kenyérrel éljen az ember."5Erre felvitte őt, és megmutatta neki a lakott föld összes királyságát egy szempillantás alatt;6és ezt mondta neki az Ördög:,,Neked adom mindezt a hatalmat és ezek dicsőségét, mert nekem adatott, és annak adom, akinek csak akarom.7Ha azért imádatot mutatsz be előttem, mind a tiéd lesz."8Feleletül Jézus így szólt hozzá:,,Meg van írva:Jehovát, a te Istenedet imádd, és egyedül neki végezz szent szolgálatot."9Ezután Jeruzsálembe vitte őt, odaállította a templom párkányára, és ezt mondta neki:,,Ha Isten fia vagy, vesd le magadat innen;10mert meg van írva:Parancsot ad felőled angyalainak, hogy megőrizzenek téged,11és:Tenyerükön hordoznak téged, hogy soha ne üsd kőbe a lábad."12Válaszul Jézus így szólt hozzá:,,MegmondatottNe tedd próbára Jehovát, a te Istenedet."13Így hát az Ördög, befejezve minden kísértést, eltávozott tőle egy másik alkalmas időig.14Jézus pedig visszatért Galileába a szellem erejével. És kedvező hír terjedt el róla szerte az egész környéken.15Tanítani is kezdett a zsinagógáikban, és mindenki tiszteletben tartotta őt.16És Názáretbe érkezett, ahol nevelkedett; és ahogy szokása volt sabbatnapon, bement a zsinagógába, és felállt olvasni.17Átnyújtották tehát neki Ézsaiás próféta tekercsét, ő pedig szétbontotta a tekercset, és megkereste azt a helyet, ahol ez volt megírva:18,,Jehova szelleme van rajtam, mert felkent, hogy jó hírt hirdessek a szegényeknek, elküldött, hogy szabadon bocsátást prédikáljak a foglyoknak, a vakoknak pedig a látás helyreállítását, hogy szabadon bocsássam a megtörteket,19hogy prédikáljam a Jehovának elfogadható évet."20Azzal összegöngyölítette a tekercset, visszanyújtotta a szolgálattevőnek, és leült;a zsinagógában mindenkinek a szeme fürkészőn rászegeződött.21Azután így szólt hozzájuk:,,Ma teljesedett be ez az írás, amelyet az imént hallottatok."22És mindannyian kezdtek kedvezően tanúskodni róla, elálmélkodtak a szájából elhangzó megnyerő szavakon, és ezt mondogatták:,,Nemde Józsefnek a fia ez?"23Ekkor így szólt hozzájuk:,,Kétségtelenül ezt a szemléltetést fogjátok alkalmazni rám:Orvos, gyógyítsd meg magad;amikről hallottuk, hogy Kapernaumban történtek, azokat tedd meg itt, a hazádban is."24Majd ezt mondta:,,Bizony mondom nektek, hogy egy prófétát sem fogadnak el a hazájában.25Például, igazán mondom nektek, hogy sok özvegy volt Izraelben Illés napjaiban, amikor az ég három évig és hat hónapig be volt zárva, úgyhogy nagy éhínség támadt azon az egész földön,26ám azok közül senkihez nem küldetett el Illés, hanem csak a Szidón földjén levő Sareptába egy özvegyhez.27Ugyanígy sok leprás volt Izraelben Elizeus próféta idejében, mégsem tisztult meg egyikük sem, csak a szíriai Naámán."28Ekkor mindannyian, akik hallották ezeket a zsinagógában, megteltek haraggal,29felkeltek, sietve kiűzték őt a városon kívülre, és elvezették annak a hegynek a kiugró szélére, amelyen a városuk épült, hogy lehajítsák.30Ő azonban átmenve közöttük, folytatta útját.31És lement Kapernaumba, Galilea egyik városába. Tanította őket sabbaton,32és ámultak a tanítási módján, mert hatalommal beszélt.33A zsinagógában pedig volt egy ember, akiben szellem, tisztátalan démon volt, és ezt kiabálta hangosan:34,,Ah! Mi közünk hozzád, názáreti Jézus?Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Pontosan tudom, ki vagy:az Isten Szentje."35Jézus azonban megdorgálta:,,Hallgass, és menj ki belőle!"Akkor a démon középre dobva a férfit, kiment belőle, de nem tett kárt benne.36Ekkor döbbenet lett úrrá mindenkin, és beszélgetni kezdtek egymás között:,,Miféle beszéd ez?Hiszen hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan szellemeknek, és azok ki is mennek."37A róla szóló hír tehát eljutott a környék minden szegletébe.38Miután felkelt, és kiment a zsinagógából, betért Simon otthonába. Simon anyósát pedig magas láz gyötörte, és kérték Jézust őérte.39Akkor odaállt föléje, megdorgálta a lázat, és az elhagyta őt. Fel is kelt nyomban, és szolgálni kezdett nekik.40Napnyugtakor pedig mindazok, akiknek különféle bajokban szenvedő betegeik voltak, odavitték őket hozzá. Mindegyikükre rátéve a kezét, meggyógyította őket.41Sokakból démonok is kimentek, és ezt kiáltozták:,,Te vagy az Isten Fia!"De ő megdorgálta őket, és nem engedte őket beszélni, mert tudták, hogy ő a Krisztus.42Amikor azonban nappal lett, kiment, és egy elhagyatott helyre vonult.De a sokaság keresni kezdte, és eljutottak egészen odáig, ahol ő volt, és megpróbálták visszatartani attól, hogy elmenjen tőlük.43De ő így szólt hozzájuk:,,Más városoknak is hirdetnem kell az Isten királyságának jó hírét, mert ezért küldettem el."44Így tehát Júdea zsinagógáiban folytatta a prédikálást.
Lukács 5. fejezete
1Egyszer, amikor a sokaság egészen közel tódult hozzá, és figyelt az Isten szavára, ő éppen a Genezáret-tónál állt.2Két csónakot látott állni a tó partjánál, de a halászok már kiszálltak azokból, és a hálóikat mosták.3Beszállt az egyik csónakba, amelyik Simoné volt, és megkérte őt, hogy evezzen el egy kicsit a szárazföldtől. Azután leült, és tanítani kezdte a sokaságot a csónakból.4Amikor abbahagyta a beszédet, ezt mondta Simonnak:,,Evezz ki a mélyre, és eresszétek le a hálóitokat fogásra!"5Simon azonban feleletül ezt mondta:,,Tanító, egy egész éjszakán át fáradtunk, és nem fogtunk semmit, de a te felszólításodra leengedem a hálókat."6Mikor aztán ezt megtették, tömérdek sok halat kerítettek be. Szakadozni kezdtek a hálóik.7Így hát intettek a másik csónakban levő társaiknak, hogy jöjjenek, legyenek segítségükre;azok pedig oda is mentek, és úgy megtöltötték mindkét csónakot, hogy süllyedni kezdtek.8Simon Péter ezt látva, leborult Jézus térdéhez, és így szólt:,,Távozz tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!"9A halfogás miatt ugyanis, melyben részük volt, döbbenet kerítette hatalmába őt és mindazokat, akik vele voltak,10s hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, akik részestársai voltak Simonnak. De Jézus így szólt Simonhoz:,,Ne félj!Mostantól majd embereket fogsz ki élve."11Így hát visszavitték a csónakokat a szárazföldre, és mindent otthagyva, követték őt.12Egy másik alkalommal, amikor az egyik városban volt, íme, volt ott egy férfi, akit elborított a lepra. Ez, amikor meglátta Jézust, arcra borult, és kérve kérte őt:,,Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani."13Így hát kinyújtva a kezét, megérintette őt, és így szólt:,,Akarom.Tisztulj meg!"És azonnal eltűnt róla a lepra.14És utasította őt, hogy senkinek ne mondja el:,,Hanem menj el, mutasd meg magad a papnak, és mutass be felajánlást a megtisztulásoddal kapcsolatban, ahogyan Mózes meghagyta, tanúságul nekik."15Ám annál inkább terjedt róla a szó, és nagy tömegek gyűltek össze, hogy figyeljenek, és hogy meggyógyuljanak betegségeikből.16Ő azonban továbbra is visszavonultan a pusztában maradt, és imádkozott.17Történt az egyik napon, hogy tanított, és farizeusok meg a törvény tanítói ültek ott, akik Galilea és Júdea minden falvából és Jeruzsálemből jöttek;és Jehova ereje volt vele, hogy gyógyítson.18És íme, férfiak egy embert hoztak ágyon, aki béna volt, és keresték a módját, hogy bevigyék és odategyék eléje.19De mivel a sokaság miatt nem találták a módját, hogy bevigyék, felmásztak a tetőre, és a cseréptetőn át eresztették le a kis ággyal együtt azok közé, akik Jézus előtt voltak.20Ő pedig, amikor látta hitüket, ezt mondta:,,Ember, megbocsáttattak neked bűneid."21Erre az írástudók és a farizeusok elkezdtek okoskodni, és ezt mondták:,,Kicsoda ez, aki káromlásokat szól?Ki más bocsáthat meg bűnöket, mint egyedül az Isten?"22Jézus pedig, mivel tisztán látta okoskodásukat, válaszul ezt mondta nekik:,,Min tanakodtok szívetekben?23Melyik könnyebb, azt mondani:Megbocsáttattak neked bűneid, vagy azt mondani:Kelj fel, és járj!24De hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma a földön bűnöket megbocsátani..."Így szólt a bénához:,,Mondom neked, kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza!"25Az pedig nyomban felkelt előttük, felvette, amin feküdt, és hazament, dicsőítve az Istent.26Ekkor elragadtatás lett úrrá egytől egyig mindenkin, dicsőíteni kezdték az Istent, és megteltek félelemmel, ezt mondva:,,Különös dolgokat láttunk ma!"27Ezek után pedig kiment, és látott egy Lévi nevű adószedőt, aki az adószedő helyen ült, és ezt mondta neki:,,Légy a követőm!"28Az pedig mindent hátrahagyva felkelt, és követni kezdte őt.29És Lévi nagy fogadást rendezett neki a házában, és nagy sokasága volt ott az adószedőknek, és másoknak, akik velük együtt telepedtek le az étkezéshez.30Ekkor a farizeusok és a közülük való írástudók elkezdtek zúgolódni, és ezt mondták a tanítványainak:,,Miért van az, hogy adószedőkkel és bűnösökkel esztek és isztok?"31Jézus így felelt nekik:,,Akik egészségesek, azoknak nincs szükségük orvosra, akik viszont betegségben szenvednek, azoknak igen.32Nem azért jöttem, hogy az igazságosakat, hanem hogy a bűnösöket hívjam megbánásra."33Ezt mondták neki:,,János tanítványai gyakran böjtölnek, és könyörögnek, a farizeusokéi úgyszintén, de a tieid esznek és isznak."34Jézus ezt mondta nekik:,,Böjtre tudjátok-e fogni a vőlegény barátait, míg velük van a vőlegény?35Ámde jönnek majd napok, amikor bizony elveszik tőlük a vőlegényt;akkor majd, azokban a napokban böjtölni fognak."36Ezután még egy szemléltetést is elmondott nekik:,,Senki sem vág foltot új felsőruhából, és nem varrja rá régi felsőruhára;ha pedig így tesz, akkor az új folt is elszakad, és nem is illik az új ruhából való folt a régihez.37Ezenkívül, senki sem tesz új bort régi bortömlőkbe;ha pedig megteszi, akkor az új bor szétrepeszti a bortömlőket, és kifolyik, a bortömlők pedig tönkremennek.38Hanem az új bort új bortömlőkbe kell tenni.39Aki óbort ivott, az egy sem akar újat;mert ezt mondja:Jó a régi."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lukács /Új szövetség |
|
|
|
Címkék: szolgálattevőnek, visszanyújtotta, meggyógyuljanak, megbocsáttattak, megszabadítását, kétségbeesetten, helyreállítását, felszólításodra, zsinagógáikban, eltávolítására, betegségeikből, meggyógyította, megmondatottne, visszavonultan, útitársaságban, tanítványainak, könyörgésekkel, talpraállására, elsőszülöttet, kétségtelenül, visszatérőben, bölcsességgel, királyságának, istentisztelő, böjtölésekkel, jeruzsálemben, szemléltetést, bölcsességben, zsinagógáiban, elálmélkodtak, okoskodásukat, szempillantás, szárazföldtől, hasonlóképpen, szüzességétől, mindegyikükre, napokban pedig, egész lakott, első összeírás, maga városába, eljegyzésnek megfelelően, jászolba fektette, vidéken pásztorok, nyájaik mellett, egész népnek, bepólyált csecsemőt, jászolban fekszik, sokaság termett, magasságokban Istennek, jóakarat emberei, angyalok eltávoztak, jászolban fekvő, Jehova Krisztusát, Nemde Józsefnek, Izraelben Illés, Izraelben Elizeus, Isten Szentje, Isten Fia,
|
|
Offline
