2014-06-08 11:58:51, vasárnap
|
|
|
|
|
|
Kamarás Klára
Valaki mindig visszahív
Mikor úgy érzem nincs tovább,
utolsót lobban már a láng,
egy furcsa árnyék fojtogat,
hiába minden áldozat:
valaki mindig visszahív...
Valaki mindig visszahív,
mikor zokogva fáj a szív,
mikor a kétség és tudás
egymásra ront, s a pusztulás
szegény, bolond fejemre száll...
Szegény bolond fejemre száll
a sűrű éj s a rút halál,
és megfogják a vállamat,
már csak egy végső pillanat,
de mindig jön egy fénysugár...
Mindig akad egy fénysugár,
egy halvány foszló fénybogár,
mely megmutatja mennyit ér
az élet, s csupa jót ígér,
mikor úgy érzem, nincs tovább. |
|
|
0 komment
, kategória: Kamarás Klára |
|
Címkék: megmutatja, fénysugár, pusztulás, visszahív, megfogják, fénybogár, fojtogat, vállamat, pillanat, egymásra, mennyit, zokogva, fejemre, áldozat, kamarás, halvány, szegény, utolsót, bolond, foszló, furcsa, lobban, valaki, tovább, mindig, kétség, árnyék, minden, hiába, mikor, halál, csupa, száll, tudás, érzem, nincs, furcsa árnyék, végső pillanat, halvány foszló, Kamarás Klára,
|
|