|
2016-09-30 23:47:51, péntek
|
| |
| |
|
|
| |
2Királyok 16. fejezete
1Pékának, Remália fiának tizenhetedik évében Aház, Jótámnak, Júda királyának a fia lett a király.2Húszéves volt Aház, amikor uralkodni kezdett, és tizenhat évig uralkodott Jeruzsálemben. Nem azt tette, ami helyes Jehovának, az ő Istenének szemében, amiképpen ősatyja, Dávid.3Izrael királyainak útján járt, sőt a tulajdon fiát is átvitte a tűzön azon nemzetek utálatosságai szerint, amelyeket Jehova elűzött Izrael fiaiért.4Áldozott és áldozati füstöt füstölögtetett a magaslatokon, a dombokon és minden dús lombú fa alatt.5Akkor vonult fel harcra Jeruzsálem ellen Szíria királya, Recin, és Izrael királya, Péka, Remália fia. Ostromot indítottak Aház ellen, de nem bírtak harcolni.6Abban az időben Szíria királya, Recin visszacsatolta Elátot Edomhoz. Ezután kiűzte a zsidókat Elátból, az edomiták pedig bementek Elátba, és mind a mai napig ott laknak.7Aház ekkor követeket küldött Tiglát-Pilészerhez, Asszíria királyához ezekkel a szavakkal:,,Szolgád és fiad vagyok. Jöjj fel, és ments meg engem Szíria királyának markából, és Izrael királyának markából, akik ellenem támadnak."8Aház ezért fogta a Jehova házában és a király házának kincstárában fellelhető ezüstöt meg aranyat, és megvesztegetésül ajándékot küldött Asszíria királyának;9Asszíria királya pedig hallgatott rá. Felvonult tehát Asszíria királya, és elfoglalta Damaszkuszt. A lakóit száműzetésbe hurcolta Kirbe, Recint pedig megölte.10Aház király akkor elment, hogy találkozzon Tiglát-Pilészerrel, Asszíria királyával Damaszkuszban, és meglátta a Damaszkuszban levő oltárt. El is küldte Aház király az oltár tervét és a mintát annak egész fölépítéséről Urija papnak.11Urija pap akkor hozzáfogott az oltár megépítéséhez. Pontosan úgy készítette el Urija pap, ahogy Aház király megüzente Damaszkuszból, addigra, mire megjött Aház király Damaszkuszból.12Amikor a király megérkezett Damaszkuszból, meglátta a király az oltárt. Odajárult a király az oltárhoz, és felajánlásokat mutatott be rajta.13Elfüstölögtette égő felajánlását és gabonafelajánlását, kiöntötte italfelajánlását, és ráhintette közösségi áldozatainak vérét az oltárra.14Akkor a Jehova előtt levő rézoltárt elvitte a ház elől, az ő oltára és a Jehova háza közötti helyről, és oltárának északi oldalán helyezte el.15Aház király ezután megparancsolta neki, mármint Urija papnak:,,A nagy oltáron füstölögtesd el a reggeli égő felajánlást, ugyanígy az esti gabonafelajánlást meg a király égő felajánlását és gabonafelajánlását is, továbbá az ország egész népének égő felajánlását, gabonafelajánlását és italfelajánlásait. Erre hintsd az égő felajánlás összes vérét, és az áldozat összes vérét. A rézoltár sorsán majd még gondolkodom."16Urija pap pedig mindenben úgy járt el, ahogy Aház király megparancsolta.17Aház király ezenkívül darabokra vágta a szállítókocsik oldallapjait, és eltávolította róluk a medencéket. A tengert levette az alatta levő rézbikákról, majd ráhelyezte egy kőtalapzatra.18A sabbati fedett építményt, amelyet a házban építettek, és a külső királyi bejárót máshová helyezte Jehova házából Asszíria királya miatt.19Ami Aház egyéb dolgait illeti, a cselekedeteit, vajon nincsenek megírva a júdabeli királyok napjainak krónikás könyvében?20Végül Aház nyugodni tért ősatyáihoz, és eltemették ősatyái mellé Dávid városában. A fia, Ezékiás kezdett uralkodni helyette.
17. fejezet
1Júda királyának, Aháznak tizenkettedik évében Hósea, Elah fia lett a király Szamáriában, és kilenc évig uralkodott Izrael felett.2Azt tette, ami rossz Jehova szemében, de nem annyira, mint azok az izraeli királyok, akik előtte voltak.3Ellene vonult fel Salmanassár, Asszíria királya, Hósea pedig a szolgája lett, és sarcot kezdett fizetni neki.4Asszíria királya azonban összeesküvést vett észre Hósea részéről, mivel az követeket küldött Egyiptom királyához, Szóhoz, és nem vitte fel Asszíria királyának a sarcot, mint a korábbi években. Asszíria királya ezért bezárta őt, és megkötözve tartotta a fogházban.5Akkor Asszíria királya fölvonult az egész ország ellen, és fölvonult Szamáriához, és három évig ostromolta.6Hósea kilencedik évében Asszíria királya elfoglalta Szamáriát, majd száműzetésbe hurcolta Izraelt Asszíriába. Letelepítette őket Halában és Háborban a Gózán-folyónál, és a médek városaiban.7Ez pedig azért történt, mert Izrael fiai vétkeztek Jehova, az ő Istenük ellen, aki felhozta őket Egyiptom földjéről a fáraónak, Egyiptom királyának keze alól, és más isteneket kezdtek félni.8Azoknak a nemzeteknek a rendeletei szerint jártak, amelyeket Jehova kiűzött Izrael fiai elől, és az Izrael királyai által bevezetett rendeletek szerint.9Izrael fiai olyasmik után kutattak, amik nem voltak helyénvalók Istenük, Jehova előtt, és magaslatokat építgettek maguknak minden városukban, az őrállók tornyától egészen a megerősített városig.10Szent oszlopokat és szent rudakat emeltek maguknak minden magas dombon és minden dús lombú fa alatt.11Áldozati füstöt füstölögtettek ott, minden magaslaton, éppúgy, mint azok a nemzetek, amelyeket Jehova száműzetésbe vitt értük, és folyton rossz dolgokat cselekedtek, hogy bosszantsák Jehovát.12Mocskos bálványokat szolgáltak, amelyek felől Jehova ezt mondta nekik:,,Ne tegyétek ezt!"13Jehova állandóan figyelmeztette Izraelt és Júdát minden prófétája és minden látnok által, és ezt mondta:,,Térjetek meg gonosz útjaitokról, és tartsátok meg parancsolataimat és rendeleteimet mindazon törvény szerint, amelyet ősatyáitoknak parancsoltam, és amelyet eljuttattam hozzátok szolgáim, a próféták által."14Ők azonban nem figyeltek, hanem megkeményítették nyakukat ősatyáik nyakasságához hasonlóan, akik nem gyakoroltak hitet Jehovában, az ő Istenükben.15Minduntalan elvetették rendelkezéseit és ősatyáikkal kötött szövetségét és emlékeztetőit, amelyekkel figyelmeztette őket. Hiábavaló bálványokat követtek, és maguk is hiábavalóvá lettek, sőt utánozták a körülöttük levő nemzeteket, amelyek felől azt parancsolta nekik Jehova, hogy ne cselekedjenek úgy, mint azok.16Folyton elhagyták Istenüknek, Jehovának minden parancsolatát, aztán öntött szobrokat készítettek maguknak, két borjút. Szent rudat is készítettek, meghajoltak az egek egész serege előtt, és Baált szolgálták,17továbbá átvitték fiaikat és leányaikat a tűzön, jóslást gyakoroltak, előjelek után kutattak, és arra adták magukat, hogy azt tegyék, ami rossz Jehova szemében, hogy bosszantsák őt.18Jehova ezért nagyon megharagudott Izraelre, úgyhogy eltávolította őket színe elől. Semmit nem hagyott meg, csak Júda törzsét.19De Júda sem tartotta meg Istenének, Jehovának a parancsolatait, hanem az Izrael által bevezetett rendeletek szerint járt.20Jehova ezért elvetette Izrael egész magvát. Sanyargatta és fosztogatók kezébe adta őket, mígnem eltaszította őket színe elől.21Mert elszakította Izraelt Dávid házától, ők pedig Jeroboámot, Nébát fiát tették meg királynak, és Jeroboám elfordította Izraelt Jehova követésétől, és arra indította őket, hogy nagy bűnnel vétkezzenek.22Izrael fiai követték Jeroboám összes bűnét, amelyet az elkövetett. Nem hagytak fel azokkal,23mígnem Jehova eltávolította Izraelt a színe elől, úgy, ahogy azt megmondta minden szolgája, a próféták által. Izrael tehát száműzetésbe ment a földjéről Asszíriába, és mind a mai napig ott van.24Asszíria királya azután embereket hozott Babilonból, Kútából, Avvából, Hamátból meg Szefárvaimból, és letelepítette őket Szamária városaiban Izrael fiainak helyébe. Birtokba is vették Szamáriát, és lakni kezdték annak városait.25Történt pedig a letelepedésükkor, hogy nem félték Jehovát, ezért Jehova oroszlánokat küldött közéjük, és azok pusztították őket.26Meg is üzenték Asszíria királyának:,,A nemzetek, amelyeket száműzetésbe hurcoltál, majd letelepítettél Szamária városaiban, nem ismerik az ország Istenének vallását, ezért ő állandóan oroszlánokat küld közéjük. Íme, azok pusztítják őket, mivelhogy senki sem ismeri az ország Istenének vallását."27Asszíria királya azért megparancsolta:,,Vigyetek oda egy papot azok közül, akiket száműzetésbe hurcoltatok onnan, hogy elmenjen, ott lakjon, és tanítsa őket az ország Istenének vallására."28Így hát elment az egyik pap azok közül, akiket száműzetésbe hurcoltak Szamáriából, és letelepedett Bételben. Tanítani kezdte őket, hogyan kell Jehovát félniük.29De azért mindegyik nemzet elkészítette a maga istenét. Ezt aztán elhelyezték a magaslatok házában, amelyet még a szamáriaiak készítettek — minden nemzet a maga városában, ahol lakott.30Babilon emberei elkészítették Szukkót-Benótot, Kút emberei elkészítették Nergált, Hamát emberei pedig elkészítették Asimát.31Az avvaiak elkészítették Nibházt és Tartákot. A szefárvaimiak tűzzel égették meg fiaikat Adramméleknek és Anamméleknek, Szefárvaim isteneinek.32És félni kezdték Jehovát, és papokat rendeltek maguknak a magaslatokra a köznép köréből, ezek pedig szolgálatot láttak el értük a magaslatok házában.33Jehovát félő emberek lettek, de valójában a maguk isteneit imádták azoknak a nemzeteknek a vallása szerint, amelyek közül száműzetésbe hurcolták őket.34Mind a mai napig a korábbi vallásuk szerint cselekednek. Senki sem félte Jehovát, senki sem tartotta be rendeleteit, bírói döntéseit, a törvényt és a parancsolatot, amelyet Jehova megparancsolt Jákob fiainak, akinek az Izrael nevet adta;35abban az időben Jehova szövetséget kötött velük, és megparancsolta nekik:,,Ne féljetek más isteneket, és ne hajoljatok meg előttük, ne is szolgáljátok őket, és ne is áldozzatok nekik,36hanem Jehovát, aki felhozott titeket Egyiptom földjéről nagy hatalommal és kinyújtott karral, őt féljétek, előtte hajoljatok meg, és neki áldozzatok.37Ügyeljetek arra, hogy mindig megtartsátok a rendelkezéseket és a bírói döntéseket, meg a törvényt és a parancsolatot, amelyet megírt számotokra. Ne féljetek más isteneket!38A szövetséget, amelyet kötöttem veletek, ne felejtsétek el! Ne féljetek más isteneket,39hanem Jehovát, a ti Isteneteket féljétek, mert ő szabadít ki titeket minden ellenségetek kezéből."40De ők nem engedelmeskedtek, hanem korábbi vallásuk szerint cselekedtek.41Ezek a nemzetek félni kezdték Jehovát, de valójában a maguk faragott képmásait szolgálták. Fiaik is, unokáik is mind a mai napig úgy cselekednek, ahogy ősatyáik cselekedtek.
18. fejezet
1És történt, hogy Izrael királyának, Hóseának, Elah fiának harmadik évében Ezékiás, Júda királyának, Aháznak a fia lett a király.2Huszonöt éves volt, amikor uralkodni kezdett, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Zakariás leánya volt, Abinak hívták.3Ezékiás azt tette, ami helyes Jehova szemében, mindenben úgy, ahogy ősatyja, Dávid cselekedett.4Ő távolította el a magaslatokat. Darabokra törte a szent oszlopokat, kivágta a szent rudat, és darabokra zúzta a rézkígyót, amelyet Mózes készített, mert mindazokig a napokig Izrael fiai áldozati füstöt füstölögtettek annak, és rézkígyóbálványnak hívták.5Jehovában, Izrael Istenében bízott, és nem volt őutána hozzá hasonló Júda összes királyai között, sem azok között, akik előtte voltak.6Ragaszkodott Jehovához, nem tért el a követésétől, hanem mindig megtartotta Jehova parancsolatait, amelyeket Mózesnek parancsolt.7És vele volt Jehova. Bárhová ment is, körültekintően cselekedett, és fellázadt Asszíria királya ellen, és nem szolgált neki.8Ő verte meg a filiszteusokat egészen Gázáig, és annak területeit is, az őrállók tornyától egészen a megerősített városig.9Történt pedig Ezékiás király negyedik évében, vagyis Izrael királyának, Hóseának, Elah fiának hetedik évében, hogy Salmanassár, Asszíria királya felvonult Szamária ellen, és ostrom alá vette.10Közel három év múltán el is foglalták. Ezékiás hatodik évében, vagyis Izrael királyának, Hóseának kilencedik évében elfoglalták Szamáriát.11Asszíria királya azután száműzetésbe vitte Izraelt Asszíriába, és letelepítette őket Halában és Háborban a Gózán-folyónál, és a médek városaiban,12azért, mert nem hallgattak Istenüknek, Jehovának a szavára, hanem folyton áthágták szövetségét, igen, mindazt, amit megparancsolt Mózes, Jehova szolgája. Nem is hallgattak rá, és nem is teljesítették.13És Ezékiás király tizennegyedik évében Asszíria királya, Szanhérib felvonult Júda minden megerősített városa ellen, és elfoglalta azokat.14Így hát Júda királya, Ezékiás elküldött Asszíria királyához Lákisba ezekkel a szavakkal:,,Vétkeztem. Vonulj vissza tőlem. Bármit szabsz ki rám, viselem azt."Asszíria királya erre kiszabott Júda királyára, Ezékiásra háromszáz ezüsttalentumot és harminc aranytalentumot.15Ezékiás oda is adott minden ezüstöt, ami Jehova házában és a király házának kincstárában találtatott.16Abban az időben vágta le Ezékiás Jehova templomának ajtóit, és az ajtófélfákat, amelyeket maga Ezékiás, Júda királya borított be, aztán odaadta azokat Asszíria királyának.17Asszíria királya akkor elküldte a tartánt, a rabszáriszt és a rabsakét Lákisból egy erős hadsereggel Ezékiás királyhoz Jeruzsálembe, hogy fölvonuljanak, és Jeruzsálembe menjenek. Fölvonultak hát, odaértek, és megálltak a felső tó vízvezetékénél, amely a ruhatisztító mezejének országútjánál van.18Szólítani kezdték a királyt, de Eljákim, Hilkija fia jött ki hozzájuk, aki a háznép fölé volt rendelve, meg Sébna, a titkár, és Jóah, az emlékíró, Asáf fia.19A rabsaké ekkor így szólt hozzájuk:,,Mondjátok csak meg Ezékiásnak:Így szól a nagy király, Asszíria királya:Mi ez a bizodalom?Miben bizakodsz?20Azt mondod (de ez csak az ajkak beszéde):,,Terv és hatalom kell a háborúhoz."Nos hát kibe vetetted bizalmadat, hogy föllázadtál ellenem?21Íme, Egyiptomnak, e törött nádszálnak a támogatásába vetetted bizalmadat, amely, ha rátámaszkodna az ember, belemenne a tenyerébe, és átszúrná. Ilyen a fáraó, Egyiptom királya mindazokhoz, akik belé vetik bizalmukat.22Ha pedig azt mondjátok nekem:,,Jehova Istenünkbe vetettük bizalmunkat",vajon nem az ő magaslatait és oltárait távolította el Ezékiás, miközben azt mondja Júdának és Jeruzsálemnek:,,Ez előtt az oltár előtt hajoljatok meg Jeruzsálemben."23Most tehát köss csak fogadást urammal, Asszíria királyával, és hadd adjak neked kétezer lovat, hogy lássuk, tudsz-e lovasokat ültetni rájuk!24Már hogy tudnád visszafordítani egyetlen kormányzó arcát is az én uram legkisebb szolgái közül, amikor te Egyiptomban bízol, hogy szekereket és lovasokat kapj?25Talán Jehova felhatalmazása nélkül jöttem fel ez ellen a hely ellen, hogy elpusztítsam?Maga Jehova mondta nekem:Menj fel ez ellen az ország ellen, és pusztítsd el."26Akkor Eljákim, Hilkija fia, és Sébna meg Jóah így szólt a rabsakéhoz:,,Kérünk, szírül beszélj a te szolgáiddal, mert értjük, és ne beszélj velünk a zsidók nyelvén a falon levő nép füle hallatára."27De a rabsaké ezt mondta nekik:,,Vajon uradhoz és tehozzád küldött engem az én uram, hogy elmondjam e szavakat?Nemde inkább a falon ülő emberekhez, hogy a saját ürüléküket egyék, és a saját vizeletüket igyák veletek együtt?"28A rabsaké tehát ott állt, és harsányan kiáltozott a zsidók nyelvén. Így beszélt:,,Halljátok meg a nagy királynak, Asszíria királyának szavát!29Ezt mondja a király:Ne hagyjátok, hogy Ezékiás rászedjen titeket, mert nem tud kiszabadítani benneteket a kezemből.30Ne hagyjátok, hogy Ezékiás rávegyen titeket arra, hogy Jehovában bízzatok, ezt mondva:Meg fog szabadítani minket Jehova, és nem adatik ez a város Asszíria királyának kezébe.31Ne hallgassatok Ezékiásra, mert Asszíria királya ezt mondja:Adjátok meg magatokat nekem, gyertek ki hozzám, és ki-ki egyen a szőlőtőjéről, ki-ki a fügefájáról, és mindenki a maga víztárolójából igyon vizet,32amíg el nem jövök, és el nem viszlek benneteket egy olyan földre, amilyen a ti földetek, gabonának és újbornak földjére, kenyérnek és szőlőskerteknek földjére, olajfáknak és méznek földjére. Maradjatok életben, hogy meg ne haljatok. Ne hallgassatok Ezékiásra, mert ő ilyen szavakkal hiteget titeket:,,Jehova megszabadít minket!"33Hát kiszabadították-e a nemzetek istenei a maguk országát Asszíria királyának kezéből?34Hol vannak Hamát és Arpád istenei?Hol vannak Szefárvaim, Héna és Ivva istenei?Kiszabadították-e Szamáriát a kezemből?35Az országok összes istene közül kik azok, akik kiszabadították országukat a kezemből, hogy Jehova kiszabadítaná Jeruzsálemet a kezemből?"36A nép pedig hallgatott, és egy szót sem felelt neki, mert a király parancsolata így szólt:,,Ne feleljetek neki."37De Eljákim, Hilkija fia, aki a háznép fölé volt rendelve, és Sébna, a titkár, meg Jóah, az emlékíró, Asáf fia elment Ezékiáshoz megszaggatott ruhában, és jelentették neki a rabsaké szavait.
19. fejezet
1Történt pedig, hogy amint Ezékiás király meghallotta ezeket, megszaggatta a ruháit, zsákruhát öltött, és bement Jehova házába.2Ekkor elküldte Eljákimot, aki a háznép fölé volt rendelve, Sébnát, a titkárt, és a papok véneit zsákruhába öltözötten Ézsaiás prófétához, Ámóc fiához.3Ezek így szóltak hozzá:,,Ezt mondja Ezékiás:Nyomorúság, dorgálás és megvető arcátlanság napja e mai nap. Mert eljutottak a fiak a méhszájig, de nincs erő a szüléshez.4Talán meghallja Jehova, a te Istened a rabsaké minden szavát, akit az ura, Asszíria királya küldött, hogy gúnyolja az élő Istent, és számon kéri tőle azokat a szavakat, amelyeket Jehova, a te Istened hallott. Emeld fel szavadat imában a még meglévő maradékért."5Ezékiás király szolgái tehát bementek Ézsaiáshoz,6Ézsaiás pedig ezt mondta nekik:,,Így szóljatok uratokhoz:Ezt mondja Jehova:Ne félj azok miatt a szavak miatt, amelyeket hallottál, amelyekkel becsméreltek engem Asszíria királyának szolgái.7Íme, én olyan szellemet adok belé, hogy hírt hallva visszatér országába, és kard által ejtem el a saját országában."8A rabsaké azután visszatért, és Asszíria királyát Libna ellen harcolva találta;hírét vette ugyanis, hogy az elvonult Lákisból.9A király ezt hallotta Etiópia királyáról, Tirhákáról:,,Íme, kivonult, hogy harcoljon ellened."Ismét követeket küldött hát Ezékiáshoz, ezekkel a szavakkal:10,,Így szóljatok Júda királyához, Ezékiáshoz: Ne hagyd, hogy Istened, akiben bízol, rászedjen téged, ezt mondva:Jeruzsálem nem adatik Asszíria királyának kezébe.11Íme, magad is hallottad, mit tettek Asszíria királyai minden országgal, pusztulásra adva őket. Te talán megszabadulsz?12Vajon azoknak a nemzeteknek az istenei, amelyeket ősatyáim elpusztítottak, megszabadították-e őket:Gózánt, Háránt, Recefet és Éden fiait, akik Tel-Asszárban voltak?13Hol van Hamát királya, Arpád királya és Szefárvaim, Héna meg Ivva városainak királya?"14Ezékiás akkor elvette a levelet a követek kezéből, és elolvasta, majd fölment Ezékiás Jehova házába, és kiterítette azt Jehova előtt.15És Ezékiás imádkozni kezdett Jehova előtt ilyen szavakkal:,,Ó, Jehova, Izrael Istene, aki a kerubokon ülsz!Egyedül te vagy a föld minden királyságának igaz Istene. Te alkottad az egeket és a földet.16Hajtsd ide füledet, ó, Jehova, és halld! Nyisd ki szemedet, ó, Jehova, és lásd! Halld meg Szanhérib szavait, amelyeket azért üzent, hogy gúnyolja az élő Istent.17Való igaz, ó, Jehova, hogy Asszíria királyai pusztulást hoztak a nemzetekre és földjükre.18Tűzbe vetették isteneiket, mert azok nem voltak istenek, csak emberi kezek művei, fa és kő, így aztán megsemmisítették őket.19Most tehát, ó, Istenünk, Jehova! Kérünk, ments meg minket a kezéből, hogy a föld minden királysága megtudja, hogy egyedül te vagy Isten, ó, Jehova!"20Ézsaiás, Ámóc fia pedig elküldött Ezékiáshoz ezekkel a szavakkal:,,Ezt mondja Jehova, Izrael Istene:Meghallgattam az imát, amelyet Asszíria királya, Szanhérib miatt mondtál nekem.21Ezt a szózatot intézi ellene Jehova:Megvet téged, csúfot űz belőled Sion szűz leánya, A fejét csóválja mögötted Jeruzsálem leánya.22Kit gúnyoltál és becsméreltél?Kivel szemben hangoskodtál, És ki ellen emeled föl szemeidet a magasba?Izrael Szentje ellen!23Követeid által gúnyoltad Jehovát, és ezt mondod:,,Harci szekereim sokaságával én bizony Fölhágok a hegyvidékek magasságára, A Libanon legmesszibb részeire, És kivágom fenséges cédrusait, válogatott borókafenyőit. Eljutok legtávolabbi szálláshelyére, gyümölcsösének erdejébe.24Ásni fogok, és idegen vizet iszom én, Kiszárítom lábam talpával a Nílus minden csatornáját Egyiptomban."25Hát nem hallottad?Ősidők óta megvan, amit cselekedni fogok. A letűnt napoktól fogva megformáltam, Most pedig valóra váltom. A te dolgod lesz, hogy elhagyatottá, romhalmazzá tedd a megerősített városokat.26Lakóiknak keze erőtlen lesz;Megrettennek és szégyent vallanak. Olyanokká válnak, mint a mező növényzete és a zöldellő, gyönge fű, Mint a tető füve, amikor perzsel a hőség a keleti szél előtt.27Jól ismerem nyugodt ültödet, jártadat-keltedet, És ellenem való háborgásodat,28Mert felhatott fülembe ellenem való háborgásod és ordításod. Orrodba vetem horgomat, és ajkaid közé zablámat, És visszavezetlek azon az úton, amelyen jöttél.29És ez lesz a jel számodra: Ebben az évben az elhullott szemek termését eszitek, a második évben a magától kihajtó gabonát, de a harmadik évben vessetek és arassatok, ültessetek szőlőskerteket, és egyétek gyümölcsüket.30És akik megmenekülnek Júda házából, akik megmaradnak, gyökeret fognak ereszteni alul, és gyümölcsöt teremnek felül.31Mert Jeruzsálemből kivonul egy maradék, és a megmenekülők Sion hegyéről. A seregek Jehovájának buzgalma cselekszi ezt.32Azért ezt mondja Jehova Asszíria királyáról:Nem jön be ebbe a városba, nyilat sem lő oda, pajzzsal sem rohanja meg, ostromsáncot sem emel ellene.33Amelyik úton jött, azon megy vissza, és nem jön be ebbe a városba, ez Jehova kijelentése.34Meg fogom védeni ezt a várost, hogy megmentsem önmagamért és szolgámért, Dávidért."35És történt azon az éjjelen, hogy Jehova angyala kiment, és lesújtott száznyolcvanötezer emberre az asszírok táborában. Amikor kora reggel fölkeltek, íme, azok mind holt tetemek voltak.36Elvonult azért Szanhérib, Asszíria királya, elment, visszatért, és azután Ninivében lakott.37És történt, hogy amikor éppen meghajolt istenének, Nisróknak a házában, a fiai, Adrammélek és Sarécer, levágták őt karddal, ők maguk pedig elmenekültek az Ararát földjére. A fia, Esár-Haddon kezdett uralkodni helyette.
20. fejezet
1Azokban a napokban Ezékiás halálosan megbetegedett. Bement hát hozzá Ézsaiás próféta, Ámóc fia, és ezt mondta neki:,,Így szól Jehova:Lásd el utasításokkal háznépedet, mert bizony meghalsz és nem maradsz életben."2Erre ő arccal a fal felé fordult, és imádkozni kezdett Jehovához, ezt mondva:3,,Könyörgök, ó, Jehova, emlékezz meg róla, kérlek, hogy miként jártam előtted igazságban és teljes szívvel, és hogy azt tettem, ami jó a szemedben."És Ezékiás keserves sírásra fakadt.4Történt pedig, hogy Ézsaiás még nem ért ki a középső udvarra, amikor is Jehova szava így szólt hozzá:5,,Menj vissza, és mondd meg Ezékiásnak, népem vezetőjének:Így szól Jehova, ősatyádnak, Dávidnak Istene:Hallottam imádat, és láttam könnyeidet. Íme, meggyógyítalak. A harmadik napon fölmész Jehova házába.6Hozzáteszek napjaidhoz tizenöt évet, és kiszabadítalak téged és ezt a várost Asszíria királyának markából, és megvédem ezt a várost önmagamért és szolgámért, Dávidért."7Ézsaiás ezt mondta még: ,,Hozzatok egy lepényt, amely szárított, aszalt fügéből készült."Hoztak tehát, rátették a kelésre, ő pedig lassanként felépült.8Időközben Ezékiás így szólt Ézsaiáshoz:,,Mi a jele, hogy Jehova meggyógyít engem, és fel fogok menni a harmadik napon Jehova házába?"9Ézsaiás erre ezt mondta:,,Ez a jel számodra Jehovától, hogy valóra váltja Jehova a szót, amelyet kimondott: előremenjen az árnyék tíz lépcsőfokkal, vagy visszamenjen tíz fokkal?"10Ezékiás akkor így szólt:,,Könnyű az árnyéknak megnyúlnia tíz fokkal, de az már nem, hogy visszafelé menjen az árnyék tíz fokkal."11Ézsaiás próféta erre Jehovához kiáltott, és ő fokozatosan visszatérítette az árnyékot azokon a fokokon, amelyeken már lement, vagyis Aház lépcsőfokain, tíz fokkal visszafelé.12Abban az időben Babilon királya, Berodák-Baladán, Baladán fia leveleket és ajándékot küldött Ezékiásnak, mert hallotta, hogy Ezékiás beteg volt.13Ezékiás meghallgatta őket, és megmutatta nekik az egész kincstárát, az ezüstöt, az aranyat, a balzsamolajat, a jó olajat, a fegyvertárát és mindent, ami a kincsei között találtatott. Semmi sem volt, amit meg ne mutatott volna nekik Ezékiás a házában és egész birodalmában.14Ezek után Ézsaiás próféta bement Ezékiás királyhoz, és így szólt hozzá:,,Mit mondtak ezek az emberek, és honnan jöttek hozzád?",,Távoli földről jöttek, Babilonból" - felelte Ezékiás.15,,Mit láttak a házadban?"- kérdezte.,,Mindent láttak, ami a házamban van - mondta Ezékiás. - Semmi sem volt, amit meg ne mutattam volna nekik a kincseimből."16Ézsaiás erre így szólt Ezékiáshoz:,,Halld meg Jehova szavát:17Íme, jönnek napok, és elviszik Babilonba mindazt, ami házadban van, és amit ősatyáid összegyűjtöttek mind a mai napig. Nem marad meg semmi - ezt mondja Jehova. - 18Fiaid közül is, akik tőled származnak, akiket nemzel, elvisznek némelyeket, és udvari tisztviselők lesznek Babilon királyának palotájában."19Ezékiás akkor ezt mondta Ézsaiásnak:,,Jehova szava, amelyet szóltál, jó."Majd ezt mondta:,,Nem így van-e, ha az én napjaimban béke és igazság lesz?"20Ami Ezékiás egyéb dolgait illeti, az ő egész hatalmasságát, hogy miként készítette el a tavat és a vízvezetéket, majd hogyan vezette be a vizet a városba, vajon nincsenek megírva a júdabeli királyok napjainak krónikás könyvében?21Végül Ezékiás nyugodni tért ősatyáihoz.A fia, Manassé kezdett uralkodni helyette.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2 Királyok könyve / Ószövetség |
|
|
|
Címkék: letelepedésükkor, megsemmisítették, parancsolataimat, italfelajánlását, megkeményítették, megvesztegetésül, megszabadították, engedelmeskedtek, kiszabadították, összegyűjtöttek, visszafordítani, visszatérítette, elfüstölögtette, aranytalentumot, rendelkezéseket, szőlőskerteknek, ezüsttalentumot, vízvezetékénél, parancsolatait, szállítókocsik, letelepítettél, füstölögtettek, figyelmeztette, füstölögtetett, filiszteusokat, visszavezetlek, megparancsolta, meggyógyítalak, szálláshelyére, gyümölcsösének, szőlőskerteket, felajánlásokat, elpusztítottak, visszacsatolta, körültekintően, rendelkezéseit, tulajdon fiát, tűzön azon, időben Szíria, zsidókat Elátból, edomiták pedig, király házának, lakóit száműzetésbe, oltár tervét, mintát annak, oltár megépítéséhez, király megérkezett, nagy oltáron, esti gabonafelajánlást, ország egész, áldozat összes, rézoltár sorsán, Elátot Edomhoz, Izraelt Asszíriába, Izraelt Dávid, Izraelt Jehova, Izrael Istenében, Ezékiás Jehova, Jehova Istenünkbe, Maga Jehova, Kiszabadították-e Szamáriát, Izrael Istene, Izrael Szentje, Jehova Asszíria, Dávidnak Istene,
|
|
Offline
