A Balaton Titanicja - Balaton Titanicja,Illés Tibor,Balaton Titanicjaként&#8221,Shlick-Nicholson Hajógyárból,Balatoni Hajózási Vállalat,Heisz János,Germán Gyula,Heisz Pál,Vámosi Gyula,Bebrics Lajos,Kalász Antal,Szabad Nép,Rákosi Mátyás,Atkári Arisztid,Szabad Európa Rádiót,Balatonért Egyesület,Balatoni Hajózási Rt,Steiner János,Kálnai Attila,Kálnai Attilának,Heisz Pált, - sanci81 Blogja

Továbbiak »

Belépés

			sanci81.blog.xfree.hu
-Minden ember, minden apró mozzanat, Életedbe úgy került, hogy magad vontad oda... Az pedig, hogy mit kezdesz velük, csakis rajtad áll! ...			Czifra Sándor 2007.12.24 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A Balaton Titanicja

2014-07-31 18:06:58, csütörtök

	A Balaton Titanicja + FOTÓK Illés Tibor Az 1954-es hajószerencsétlenség a magyar tengeren Link Nem múlik el nap, hogy ne olvashatnánk híreket az olaszországi hajókatasztrófáról, melynek magyar áldozata is van. De arra már talán kevesen emlékeznek, hogy - méretében nem, de halálos áldozatok tekintetében ezzel összemérhetően - a magyar tenger is szedett áldozatokat, amikor a ,,Balaton Titanicjaként" emlegetett Pajtás hajó 1954. május 30-án felborult. A Pajtás csavargőzös kora délelőtt futott ki a balatonfüredi hajóállomásról. A közelben éppen vitorlásverseny zajlott, s az utasok - hogy jobban láthassák a viadalt - a hajó egyik oldalára tódultak. Az éppen kanyarodó jármű megdőlt és elsüllyedt. Szemtanúk szerint a partról is hallani lehetett az utasok segélykiáltásait. Huszonhárman meghaltak, ötvenhatan megsérültek. A korabeli sajtó nem számolhatott be a tragédiáról, ezért a közvélemény csak három évtized múltán értesült a tömegszerencsétlenségről. A Pajtás Link Az egycsavaros utasszállító gőzhajó 1918-ban került ki a Shlick-Nicholson Hajógyárból. Ebből a típusból kilencet építettek, és mindegyiket római számmal jelölték. A hajó a II-es számot kapta - 1918-II. sz. csavargőzös - , és 1945-ig szállította az utasokat a Duna két partja között, mígnem a háború viharaiban a Markó utca magasságában el nem süllyedt. Egy évvel később emelték ki, majd a helyreállítást követően ismét forgalomba állították. 1950-ben került a Balatoni Hajózási Vállalat (BHV) tulajdonába, s ekkor kapta a Pajtás nevet is. Egyszer még visszaszállították a Dunára, majd ismét balatoni hajó lett. A tragédia után, 1957-ben Siófokon, a MAHART műhelyében kétcsavaros motorhajóvá építették át, és 1959-ben Dömsödre keresztelve lehajózták a Dunára. Véglegesen 1987-ben vonták ki a forgalomból, 2002-es információk szerint jelenlegi osztrák tulajdonosa motorjachtnak építi át. A végzetes átépítés A II. világháború alatt a balatoni hajókat mind felrobbantották és az ország újjáépítését követő lassan meginduló turizmus munkástömegeit nem volt mivel kiszolgálni. Ekkor jutott eszébe valakinek, hogy három dunai gőzöst felúsztassanak a hat-hét éve átadott Sió-csatornán. Ezek egyike volt a Pajtás. Az ötvenes évek elején korábban sohasem látott tömegek lepték el nyaranta a Balaton mindkét partját, hogy a magánvillákból átalakított vállalati üdülőkben pihenjék ki fáradalmaikat, a beutalókért valóságos versengés folyt. Azokban az időkben nehéz volt a Helkán, a Kelénen, a Csobáncon vagy a Tündén a Siófok-Füred útvonalon helyet kapni, a hajók alig győzték az utasokat szállítani. 1951-ben határozták el valakik ,,odafönt", hogy a Pajtást a Balatonra kell vezényelni. A BHV siófoki műhelyében átalakították a hajót, melynek során hat méterrel meghosszabbították a tetőt és a mentőcsónakokat a fedélzet fölött helyezték el, az ablakokat kicserélték. Az átalakítás azonban nem vált a Pajtás előnyére, ráadásul az alapvető stabilitási követelményeket sem vették figyelembe. A módosításokkal a hajó befogadóképessége 150 főről 200-ra nőtt, aminek egyenes következménye volt a stabilitását romlása. 1952. április 25-én a KPM is hozzájárult a munkához. Az üzemképességi szemlén az illetékes hajózási hatóság még apró változtatásokra hívta fel a figyelmet, de stabilitáspróbát sem akkor, sem a forgalomba állítás után - amikor pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a hajó látványosan billeg és düledezik - senki sem rendelt el. Link Ekkor már több hajós is tudta, hogy a Pajtás labilis, ám ezzel a hivatalokban nem foglalkoztak, sőt azzal sem, hogy az eredetileg folyami hajónak épített csavargőzös nem alkalmas a Balatonra. Ráadásul a hajó műszaki vizsgálata is elmaradt, a stabilitás ellenőrzésével együtt. Az átalakítás után a Pajtás személyzete észlelte és jelentette is a veszélyes labilitását, de az illetékesek valószínűleg a ,,szabotázs" vádjától tartva nem tettek semmit. A problémát az akkori kapitány, Heisz János is felismerte, de írásos nyoma nincs, hogy ezt valaki ,,feljebb" jelentette volna. Egyszerűen a szőnyeg alá söpörték a problémát, mivel már várták az új balatoni hajókat, melyeknek a Pajtást és társait kellett felváltaniuk. A tragédia Verőfényes vasárnap volt 1954. május 30-án. A hajó délelőtt negyed 11-kor indult el Siófokról, száz utassal a fedélzetén. Az irány Tihany volt, Balatonfüreden keresztül. Az út során Füredig semmi vészjósló nem történt, bár később néhány szemtanú azt vallotta, már ekkor is megdőlt a hajó. 11 óra 30 perckor a zsúfolásig megtöltött füredi móló keleti részén kötött ki, orrával a Tagore sétány felé. A száz utasból 14-en maradtak a hajón. Ezt Germán Gyula matróz jelentette Heisz Pál kapitánynak azzal együtt, hogy a Tihanyba induló utasok száma 178. Link Az utasok ki- és beszállása után a hajó Tagore sétány irányába éles jobb fordulóval a Tihany felé vette az irányt. A fedélzeten ekkor 192 - más források szerint 176-178 - utas és 6 fős személyzet tartózkodott. Legtöbben a gyereknapot ünnepelték a hajókázással, és figyelték az abban a percben a startpisztoly lövésére elindult vitorlásversenyt. Az éles forduló alatt a Pajtás először balra, majd jobbra billent. Heisz Pál kapitány el akarta fordítani a kormányt, hogy megállítsa a borulást, de nem sikerült: a hajó a bal oldalára dőlt, és süllyedni kezdett, miközben kitört a pánik. A gőzhűtő, Vámosi Gyula, aki kabinjában ragadt, halála előtt nem sokkal még kiengedte a kazánból a gőzt, hogy a hajó ne robbanjon fel. Ezzel még nagyobb tragédiát előzött meg. A felborult hajó a bal oldalára dőlve süllyedt el, majd megült a fenéken. Szerencsére félig kiállt a vízből, így az utasok nagy része felkapaszkodhatott az oldalára. Szemtanúk szerint a borulást a hajótest belendülése okozhatta. Pont akkor indult a móló másik oldalán az évadnyitó vitorlásverseny mezőnye. A látványos rajtot pedig minden utas meg akarta nézni, ezért a hajó bal oldalára tömörültek. Ettől erősen megdőlt a Pajtás. Az utasok ekkor megijedtek, és átszaladtak a hajó jobb oldalára, ami ettől a másik felére dőlt, és erősen kilengett. Eközben nagy mennyiségű víz jutott a hajóba, majd lesüllyedt a tó fenekére, ahol balra dőlt. Huszonhárman, 22 utas és a fűtő - más források szerint huszonheten - lelték halálukat a hullámsírban, több mint 50 ember megsérült, annak ellenére, hogy a közelben zajló vitorlásverseny résztvevői gyorsan megkezdték a mentést. Mivel a hajó a parttól pár méterre borult fel, a parton állók közül többen beugrottak segíteni. A vitorlásversenyt azonnal lefújták, a versenyezők aktívan részt vettek a mentésben. Nekik köszönhető, hogy nem lett több áldozat. Link Később, még napok múlva is találtak néhány iszapba süllyedt áldozatot. A személyzetből egy fűtő esett áldozatul, aki nem fért ki a gépház ablakán. Mondták neki, hogy várjon, amíg kivágják a hajótestet, de a termetes férfi úgy döntött, alámerül és megkeresi a kijáratot az olajos vízben. A gépház ajtajában azonban három menekülni próbáló utas belekapaszkodott. Mindnyájan megfulladtak. A későbbi levéltári kutatások és a visszaemlékezések szerint a legfiatalabb áldozat hét, a legöregebb 68 éves volt, a többiek 20-25 évesek voltak. Néhány különös esetről is szólt a fáma. Egy édesanya például a babakocsival együtt vízbe dobta csecsemőjét. A gyermeket a pólya fenntartotta a vízen, kimentették, és a mamája is megmenekült. A postás tisztiiskola évfolyama és egy katonai alakulat jutalomutazáson vett részt a Pajtás fedélzetén. Elsőként egy katonatiszt esett át a korláton a boruláskor. Tetemét két nap múlva találták meg, a hajótest az iszapba nyomta. Egy nőt a szűk hajóablakon rángattak ki, csontig lenyúzta az ablakkeret a csípőjéről a húst, de életben maradt. Orosz katonák is voltak a hajón, őket a csizmájuk húzta a mélybe. Többen látták, hogy úsztak, úsztak, aztán egyszer csak elsüllyedtek. Egyesek látni véltek egy ismeretlen katonatisztet, aki a történtek láttán belevetette magát a vízbe, sikerült is valakit a partra vonszolnia, aztán újra visszaúszott, megint megmentett valakit, harmadszor is fordult, de akkor már a saját életet sem tudta megmenteni. Menyasszonya hiába várta a parton. A balatoni utasforgalom könnyítésére építették 1952-ben a kétemeletes Beloiannisz motorost, amelynek már a nevétől is kiütést kaptak a balatoni emberek. Arra viszont jó volt, hogy tömegeket szállítson, 1954. május 30-án pedig történetesen balatonfüredi kisiskolásokat. Amikor a Pajtás felborult, a Beloiannisz még a közelben volt, pánikot okozva, mert a szülők azt hitték, ezt a hajót érte baleset. ÁVH a mólón Link A hajószerencsétlenség hírének hallatára az akkori közlekedési miniszter, Bebrics Lajos azonnal a helyszínre indult vasúti sínbuszával. Az állomáson várt rá Kalász Antal százados, az akkori füredi rendőrkapitány, akivel azonnal a mólóra siettek. Az ott lévő ávósok azonban megálljt parancsoltak nekik, és megpróbálták a minisztert is elzavarni, de neki valahogy sikerül mégis kijutnia, de a szolgálatos rendőröket már nem engedték oda, akik tehetetlenül nézték az ávósok ügyködését. Az államvédelmisek a turisták fényképezőgépeiből kihúzták a filmeket, megfélemlítették a szemtanúkat, hogy nem beszélhetnek senkinek arról, amit ott láttak. A mentéssel viszont egyáltalán nem foglalkoztak, pedig perceken belül a helyszínre érkeztek. Az államvédelmis nyomozók még a telefonközpontban is csak arra figyeltek, nehogy bárki tudomást szerezzen a tragédiáról. Manapság elképzelhetetlen, hogy ne szülessen tudósítás egy több tucat halálos áldozattal járó balesetről, se akkor a Pajtás gőzös tragédiájáról mégsem lehetett tudni, és tilos volt róla beszélni. 1954-ben Balatonfüreden az ÁVH, a rendőrség, a miniszter mind azon fáradoztak, hogy ne szerezzen tudomást a világ a Pajtásról. Ekkor ugyanis csak arról szólhattak a hírek, hogy a békeharc folytatódik, a vas és acél országa épül, és a nemzetközi helyzet is fokozódik. Pedig a legnagyobb balatoni hajószerencsétlensége történt akkor a füredi kikötőben. A tragédia súlyát a korabeli politikai vezetés is megpróbálta enyhíteni, a Szabad Nép című lapban jelent meg egyetlen hír, 12 halottról beszámolva, majd Rákosi Mátyás hírzárlatot rendelt el. A híradások nem szóltak, nem szólhattak rossz hírekről. ,,Magyarországon egyszerűen nem történtek balesetek... Diktatúrában nincs ilyen dolog, csak jó dolgok vannak" - emlékezett vissza később Atkári Arisztid, aki akkoriban titokban tudósította a Szabad Európa Rádiót. A Pajtás tragédiája 30 évig tiltott téma volt, sőt a hallgatás, a titkolódzás nagyotmondókat szült, akadtak olyanok, akik 5-600-ra tették az eltűntek számát, míg a rosszhiszeműek szabotázst emlegettek. A balatoni hajózás történetének legszomorúbb eseményét idézve 1999-ben a város önkormányzata, a Nők a Balatonért Egyesület és a Balatoni Hajózási Rt. a tragédia 45. évfordulója alkalmából egy szobrot állított a Tagore sétányon. A vizsgálat A Pajtás katasztrófájának rejtélye még mindig élénken foglalkoztatja a hajóstársadalmat. A szörnyű baleset szemtanúi közül sokan még a mai napig sem szívesen beszélnek. A balesetet követően azonnal letartóztatták a kapitányt és megkezdődött a gondos vizsgálat, ami persze abban az irányban folyt, hogy csakis ő lehet a felelős. Nyolc hónapig volt előzetes letartóztatásban, amíg kimondták az ártatlanságát. A vízből kihalászott hajónaplónak köszönheti, hogy bebizonyosodott, nem volt túlterhelve a hajó, így elkerülte a halálbüntetést. Egyik közeli barátja szerint a tragédia után magába forduló, szomorú emberré vált, de a Balatontól soha sem bírt elszakadni, éveken keresztül horgászott a partról. Sokáig nem kapott állást, végül Siófokon kikötőfelügyelői munkakörbe helyezték. A balesetről még a legjobb barátainak sem beszélt egy szót sem. Link ,,Végignéztem a hajón és láttam, hogy a fedélzeten sok ember van, vagyis ezen részére több személy nemigen szállhatott volna fel, mivel az emberek már zsúfolásig voltak" - beszélt a kapitány a tragédiát megelőző percekről. ,,Úgy láttam, hogy arányosan vannak elosztva... A hajó lassú tempóban elindult a kikötő északi partja felé. Időközben, az elindulás után közvetlenül, a hajó kormányosa, Steiner János is bejött a fülkébe, de a kormány továbbra is az én kezemben volt." Az indulás pillanatában a hajót kissé ,,kiemelte", hogy ne ütődjék a partnak, majd megvárta, hogy a vége hagyja el a mólót, és ekkor kezdte meg a kormány jobbra tekerését. A kormányt félig jobbra tekerte, amit a kormány-jelzőkészüléken ellenőrzött. ,,Az elindulás alkalmával semmi rendellenességet nem észleltem, a hajó a megszokott ingással indult ki a kikötőből" - folytatta a kapitány. ,,Miután a kormányt félig jobbra tekertem, a hajó túlzottan jobbra dőlt. Hogy az ingást kiküszöböljem és a hajót egyensúlyba hozzam, a kormányossal közösen visszatekertem egy negyed fordulattal, vagyis az eredeti kormányállás felére. Ezen idő alatt a hajó a bal oldalára fordult. Vártam, hogy a bal oldali ingásból visszaáll, és kiküszöbölődik az ingás, azonban ez nem állt be, hanem a hajó eldőlt a bal oldalára." A szerencsétlenség úgy maradt meg az emberekben, hogy a hajó felborulásában a vitorlásverseny volt a ludas, mivel az utasok a látvány miatt a gőzös egyik oldalára furakodtak. Ezzel szemben több tanú is állította: az emberek olyan sűrűn álltak, hogy képtelenek lettek volna bármiféle mozgásra. ,,A Tagore sétányról láttam, hogy a Pajtás a füredi mólótól indulni készül. Feltűnő volt, hogy az indulás pillanatában a hajó balra dőlt, és szinte a móló dörzsfáinak támaszkodott úgy, hogy mintegy 40-50 centiméter mélységben láthatóvá vált a merülési szint alatti hajótest" - emlékezett később vissza Kálnai Attila, aki maga is hajóvezető, 1954-ben gyakorló hajós, folyamőrtiszt volt, és fényképen örökítette meg a borulás pillanatát, valamint a mentés egyes fázisait. ,,Ekkor már olyan érzésem volt, hogy a hajó nem fogja kibírni a megfordulásnál fellépő centrifugális hatást, és felborul, ezért nyúltam a fényképezőgéphez." Link Kálnai Attilának szerencséje volt, mivel az ő fényképezőgépéből nem húzták ki a filmet. Fényképezett egyHajdú István nevű vitorlásversenyző is, aki a mentésben vett részt. Két fordulót tett meg, de utána elkergették a rendőrök. A fordulás megkezdésekor a hajó fara nagyobb, az orra kisebb sugarú körön fordul meg. Erre mondják, hogy a hajó fara ,,esik". A kormánykihajtás pillanatában a lapátnyomás másik iránya megdönti a hajót a fordulási belső oldal felé. Ekkor következett be a kapitány által beismert túlzott kormányvisszavétel. Később, amikor a hajó már beállt a fordulási körbe, súlypontjában centrifugális erő keletkezett, amely a bemerült hajótest ellenállása miatt kifelé döntötte a hajót. Ezt fokozta a kapitány is, amikor a kormányt hirtelen ebbe az irányba visszavette. Ekkor már a magas súlyponttal rendelkező hajó, amelynek dőlését fokozta a fedélzeten tartózkodó tömeg tehetetlenségi nyomatéka is, nem tudott egyensúlyi helyzetébe visszabillenni. A Pajtás bal oldalára dőlve süllyedt el a körülbelül 3,5-4 méteres vízben. A kihallgatott tanúk közül többen elmondták, hogy nem érte őket váratlanul a hajó katasztrófája. Egyesek figyelmeztették is a Pajtás kapitányát, Heisz Pált, hogy egyszer majd felborul a hajóval. Javasolták neki, hogy a labilitást tegye szóvá. Nem tudjuk, hogy megfogadta-e a tanácsot, vagy inkább hallgatott, mert féltette az állását, vagy úgy gondolta, a felelősség nem az ő vállán nyugszik. A kapitány ma már nem él. Néhány nappal a hajó kiemelése után elvégezték azt a stabilitáspróbát, amit sokkal korábban kellett volna. Mindössze tizenegy személy, adott jelzésre, a hajó egyik oldaláról a másik oldalára futott, ezután pedig vissza; s ezt még kétszer megismételték, mindig a dőlés irányában. Harmadik kísérletre már abba kellett hagyni, mert különben felborult volna a hajó. Forrás: Link Link Link

0 komment , kategória: Katasztrófák és történetei

Címkék: vitorlásversenyt, fényképezőgéphez, elképzelhetetlen, letartóztatásban, stabilitáspróbát, megfélemlítették, szerencsétlenség, rendellenességet, kikötőfelügyelői, belekapaszkodott, hajóstársadalmat, segélykiáltásait, katasztrófájának, vitorlásverseny, követelményeket, változtatásokra, jelzőkészüléken, jutalomutazáson, mentőcsónakokat, államvédelmisek, bebizonyosodott, figyelmeztették, kormánykihajtás, felrobbantották, felborulásában, balatonfüreden, összemérhetően, kisiskolásokat, módosításokkal, rendőrkapitány, hajóállomásról, kiküszöbölődik, foglalkoztatja, rosszhiszeműek, visszatekertem, letartóztatták, magyar tengeren, magyar tenger, balatonfüredi hajóállomásról, közelben éppen, utasok –, viadalt –, hajó egyik, éppen kanyarodó, utasok segélykiáltásait, korabeli sajtó, közvélemény csak, egycsavaros utasszállító, típusból kilencet, háború viharaiban, évvel később, helyreállítást követően, Balaton Titanicja, Illés Tibor, Balaton Titanicjaként”, Shlick-Nicholson Hajógyárból, Balatoni Hajózási Vállalat, Heisz János, Germán Gyula, Heisz Pál, Vámosi Gyula, Bebrics Lajos, Kalász Antal, Szabad Nép, Rákosi Mátyás, Atkári Arisztid, Szabad Európa Rádiót, Balatonért Egyesület, Balatoni Hajózási Rt, Steiner János, Kálnai Attila, Kálnai Attilának, Heisz Pált,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]