2017-10-15 22:10:04, vasárnap
|
|
|
Balassi Bálint: Szép könyörgés
Nincs már hová lennem, kegyelmes Istenem,
Mert körülvett éngem szörnyű veszedelem,
Segedelmem, légy mellettem, ne hágyj megszégyenednem!
Vagy ha azt akarod, hogy tűrjem ostorod,
Csak rút szégyentől ódd fejemet, ha bántod,
Halálomot inkább elhozd, hogynem rútíts orcámot!
Áldj meg vitézséggel, az jó hírrel, névvel,
Hogy szép tisztességgel mindent végezzek el,
Öltöztess fel fegyvereddel, jó ésszel, bátor szívvel!
Ne gyalázzon éngem kevély ellenségem,
Te légy, Uram, vélem, jótévő Istenem,
Nagy szégyenem ne viseljem tovább, s ne hágyj elesnem!
Kiért dicsérhessen lelkem mindenképpen,
Hogy mindenek ellen megtartottál épen,
Áldott Isten, hála légyen néked örökké, Ámen.
Kodály Zoltán: Szép könyörgés videó Link
Kodály Zoltán: Vessünk gátat kiejtésünk romlásának Itt olvasható Link
Kodály Zoltán: Sirató ének Videó Link Verset Bodrogh Pál írta
Virág Benedek: Békesség óhajtás
Szállj le felséges palotád egéből
Béke! mennyeknek koronás leánya!
Szállj le s Európánk mezején jelenj meg
Már valahára!
A vadon Mársnak dühödött kezéből
Üsd ki dárdáját: raboló vitézit
Puszta honnyoknak telekére vissza-
Menni parancsold.
Ily soká tartó viadal piaccán
A szeléd lelkek fene tigrisekké
Válnak, elszokván az igaz, s az érző
Emberi szívtől.
A dühösséggel keresett dicsőség
Vesszen el, Músám szabadon kiáltja:
A borostyánág, ha vereslik, undok
Címer előttem -
Szállj le! s vígasztald meg az árvaságot
Béke, mennyeknek koronás leánya!
Hajh! sok országok szava kér, jelenj meg
Már valahára.
Kodály Zoltán: Békesség óhajtás Videó Link
Kodály Zoltán: Jézus és a kufárok Videó Link
Elközelge húsvét és felméne Jézus
Jéruzsálembe a templomba
És ott találá ökrök, juhok, galambok árusait,
És ott terpeszkedtek a pénzváltók.
És kötélből ostort fonván kihajtá őket a templomból,
Mind az ökröket, mind a juhokat, mind kihajtá
Kavarog a barom, szalad a sok juh,
Szalad a sok árus, kavarog a barom.
És a pénzváltók pénzét szerteszórá,
És asztalaikat feldönté.
És a pénzváltók sok pénzét szerteszórá,
És kötélből ostort fonván kihajtá őket a templomból,
És a galambok árusinak mondá:
Vigyétek el ezeket innét!
Ne tegyétek atyám házát kereskedés házává!
Amazoknak mondá:
Írva vagyon: az én házam imádságnak háza
Minden népek közt.
Ti pedig mivé tettétek?
Rablók barlangjává!
Hallván ezt a főpapok és írástudók
El akarák öt veszteni, el akarák öt veszteni,
El akarák öt veszteni, mert féltek vala tőle,
Mivelhogy az egész nép úgy halllgatá őt.
Az első két sor meghatározza az időt és a helyet, ,,elbeszéli" Jézus megérkezését Jeruzsálembe, a templomba. Kodály itt Jeruzsálemnek ad nagy hangsúlyt, utalva az elkövetkezendőkre. A templom még a csöndes áhítat helyét jelenti. A harmonikus kezdet után jön a diszharmónia, a döbbenet, mivel szembesül Jézus: árusok, pénzváltók ,,terpeszkednek" ott.
A második rész sokkal hosszabb, mozgalmasabb: Jézus tettének leírása. A kötélből font ostor motívuma a legfontosabb. Az állatokat kihajtja a templomból. Érezzük a harag kitörését, s a tett nyomán az állatok (ökrök, juhok) megiramodását. A pénzváltók asztalát felborítja Jézus, pénzüket szétszórta. Csupa ige: kihajtá, kavarog, szalad, szétszórá, feldönté. Sok ismétléssel érzékelteti az intenzitást, az újra és újra nekilendülő cselekvést.
A harmadik rész a tanítás, mely halkan szól. Jézus a galambok árusait szólítja meg először. Ők talán békésebbek, s jobban megértik, milyen indulat fűti: ,,Vigyétek...!" A többiek (főleg a pénzváltók) súlyosabban vétkeztek: rablók tanyájává tették Isten házát, ,,atyám házát", ahová csak az imádság való. Ismét tetőfokára hág a szenvedély, a ,,rablók" vád hússzor hangzik el.
A befejező rész, a keret, ismét az elbeszélőé. Mi történik? Az írástudók, mert félnek tőle, el akarják őt veszíteni. De nem azért, amit cselekedett, hanem mert a nép olyan fogékony a tanításra. Eősze László itt ,,sugárzó tetőpontról" beszél, ,,diadalmas D-dúr akkordról", mely Händel Messiását idézi...
Petőfi Sándor: Isten csodája
Ameddig a történet csillaga
Röpíti a multakba sugarát:
A szem saját kezünkben mindenütt
Saját szivünkre célzó gyilkot lát,
S ez öngyilkos kéz hányszor szálla ránk!...
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
Igy hordozunk sok százados sebet,
Keblünk soha be nem gyógyúlhatott;
Mérget kellett mindenkor innia,
Ki sebeinkre önte balzsamot.
Valami rosz szellemtől származánk!
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
S míg egymást martuk szennyes koncokért,
Mint a szeméten a silány ebek,
Azt vettük észre csak, hogy ezalatt
Az oroszlánok itt termettenek;
Jött a tatár, jött a török reánk.
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
Ott foly Sajó... oly görbén kanyarog,
Mint ember, aki görcsben haldokol;
Ott haldokoltunk, vérünk ott szivá
Az óriási nadály, a mogol,
S holttesteinket fölfalá a láng!
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
S ott van Mohács... ott nyomta a királyt
Sárkoporsóba páncéla s lova,
S készűlt számunkra a ledőlt király
Kardjából a rettentő zabola,
Melytől még most is ég és vérzik szánk!...
isten csodája, hogy még áll hazánk.
Mi lesz belőlünk?... ezt én kérdezem,
De mily kevesen gondolnak vele.
Oh nemzetem, magyar nép! éltedet
Mindig csak a jó sorsra bízod-e?
Ne csak istenben bízzunk, mint bizánk;
Emberségünkből álljon fönn hazánk!
Kodály Zoltán: Isten csodája videó Link |
|
|
0 komment
, kategória: Dal szövegek és videó |
|
Címkék: megszégyenednem, holttesteinket, emberségünkből, terpeszkednek, terpeszkedtek, megiramodását, jeruzsálemnek, tisztességgel, gyógyúlhatott, jéruzsálembe, meghatározza, legfontosabb, megtartottál, diszharmónia, fegyvereddel, haldokoltunk, mindenképpen, jeruzsálembe, megérkezését, mozgalmasabb, sárkoporsóba, dicsérhessen, borostyánág, intenzitást, ismétléssel, nekilendülő, súlyosabban, termettenek, asztalaikat, szerteszórá, dühösséggel, vitézséggel, érzékelteti, barlangjává, cselekedett, tetőpontról, vadon Mársnak, szeléd lelkek, dühösséggel keresett, pénzváltók pénzét, galambok árusinak, csöndes áhítat, harmonikus kezdet, második rész, kötélből font, állatokat kihajtja, harag kitörését, tett nyomán, pénzváltók asztalát, harmadik rész, galambok árusait, imádság való, Kodály Zoltán, Balassi Bálint, Áldott Isten, Verset Bodrogh Pál, Virág Benedek, Eősze László, Händel Messiását, Petőfi Sándor,
|
|