|
2017-11-11 09:10:24, szombat
|
| |
| |
Az Isten van valamiként:
Minden Gondolatnak alján.
Mindig neki harangozunk
S óh, jaj, én ott ülök a balján.
Az Isten könyörületes,
Sokáig látatlan és néma,
Csak a szivünkbe ver bele
Mázsás harangnyelvekkel néha.
Az Isten nem jön ám felénk,
Hogy bajainkban segítsen:
Az Isten: az Én és a kín,
A terv s a csók, minden az Isten.
Az Isten hatalmas nagy úr,
Sötétség és világosság,
Rettenetes, zsarnok lakó:
Lelkünkbe ezredévek hozták.
Az Isten az egyszerüség,
Unja a túlságos jókat,
Unja a nyugtalanokat
S a sokszerű, nagy álmodókat.
Az Isten engem nem szeret,
Mert én sokáig kerestem,
Még meg se leltem s akkor is
Kötődtem vele s versenyeztem.
Az Isten van valamiként:
Minden Gondolatnak alján.
Mindig neki harangozunk
S óh, jaj, én ott ülök a balján.
Szaval: Szacsvay László 70 éves. Videó Link
Szaval: Répai Attila videó Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
Címkék: harangnyelvekkel, nyugtalanokat, versenyeztem, könyörületes, harangozunk, egyszerüség, gondolatnak, valamiként, rettenetes, világosság, bajainkban, lelkünkbe, ezredévek, álmodókat, szivünkbe, hatalmas, szacsvay, látatlan, segítsen, túlságos, kötődtem, kerestem, sokszerű, sötétség, zsarnok, minden, leltem, attila, szaval, balján, hozták, sokáig, szeret, mindig, lászló, mázsás, túlságos jókat, Minden Gondolatnak, Szacsvay László, Répai Attila,
|
|
Offline
