|
2014-09-27 13:32:53, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
Ady Endre
Az Idő rostájában
Kezében óriás rostával
Áll az Idő és rostál egyre,
Világokat szed és rostál ki
Vidáman és nem keseregve
S búsul csak az, akit kihullat.
S aki kihull, megérdemelte,
Az ocsút az Idő nem szánja,
Aszott nemzetek, hűlt világok,
Tört életek miazmás vágya
Halálra-valók s nem kár értük.
Szóljak próféták új szavával:
Nem kik mertek tagadni múltat,
De kik nem magvak a Jövőnek,
Mindig azok, akik kihullnak:
Világok, népek, girhes eszmék.
Fonnyadtak s összezsugorodtak,
(Így szól az új próféta-ének)
Az Úr, az Idő áll örökké,
De elmúlnak a renyhe népek
S velük együtt a tiszta Lóthok.
Óh, aszottak és be nem teltek
S óh, magam is faj-sorsom osztván,
Be igazság szerint hullunk ki
A kegyetlen óriás rostán,
Kedvét nem töltvén az Időnek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ady Endre |
|
|
|
Címkék: összezsugorodtak, megérdemelte, fonnyadtak, rostájában, keseregve, kegyetlen, világokat, kihullnak, aszottak, kihullat, elmúlnak, szavával, rostával, próféták, nemzetek, osztván, miazmás, tagadni, halálra, igazság, szóljak, szerint, jövőnek, világok, kezében, töltvén, vidáman, próféta, hullunk, tiszta, életek, eszmék, együtt, mindig, mertek, múltat, renyhe népek, tiszta Lóthok, kegyetlen óriás,
|
|
Offline
