|
2015-04-27 09:43:36, hétfő
|
| |
| |
Reményik Sándor: Egy virág úszik...
Egy virág úszik végtelen vízen,
Ringatja szelíden az ár,
Ősszel fogant, ugaron termett,
Nem tudja, mi a nyár,
Egy álom úszik végtelen vízen,
Ringatja szelíden az ár.
Valaki állt egy kőhíd magasán,
És a kezében volt egy kis virág,
Ősszel termett, ugaron nőtt virág,
És a szívében volt egy álom,
S a vándor szólt:
"Mit érek véle, ha valóra váltom?
Ez álomnak itt nincs otthona, háza -
És ez a virág túlon-túl fehér:
Az élet neki rút, s törékeny váza.
Ez az álom
Se másnak, se nekem ne fájjon,
Ne hulljon erre senki könnye
És hervadó szirmához mi sem érjen,
Még egy imakönyv se!
A virágot a folyóra bocsátom,
A szent, örök folyóra,
A tengerhez hadd vigye közelebb
Minden hullám és minden óra,
Lehullatom a szent, örök folyóra.
Tartsa meg öröknek az örök víz,
És viruljon a tenger közepén,
Mint őszi pompa, s mint tavaszi dísz!"
S úgy lőn.
A vándor ott maradt, a hídon állva,
És a virág - elment - az óceánba.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Reményik Sándor |
|
|
|
Címkék: lehullatom, tengerhez, szirmához, szívében, reményik, szelíden, ringatja, bocsátom, viruljon, közelebb, végtelen, imakönyv, törékeny, kezében, óceánba, otthona, hulljon, folyóra, hervadó, virágot, magasán, álomnak, közepén, termett, öröknek, tavaszi, valóra, váltom, fájjon, minden, tartsa, sándor, tenger, vándor, hullám, maradt, virág úszik, álom úszik, kőhíd magasán, kezében volt, szívében volt, vándor szólt, virág túlon-túl, élet neki, folyóra bocsátom, tengerhez hadd, tenger közepén, hídon állva, Reményik Sándor,
|
|
Offline
