Pócsa Józsefné: Péntek 13 - Pócsa Józsefné, - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Pócsa Józsefné: Péntek 13

2018-04-13 09:29:55, péntek

	Péntek 13. Ez már régen nem az én napom, Ilyenkor semmiképpen nem utazom. Sem trolibuszon, sem a villamoson, Biciklimet is csak mellettem tolom. Történt egyszer, egy korai hajnalon, Éppen egyik tizenharmadik napon. Kiskocsimmal hajnaltájt elindultam, S a piros lámpákra is fittyet hánytam. Ennek oka nem ám a tudatlanság, Nem láttam senkit, nagy volt a biztonság. Azért mégis az agyamban bizsergett, Bújhat rendőr, ki a bokorból leshet! Vígan teltek a napjaim akkortájt, Dalolva mentem, a fejem sosem fájt. De csenget a postás nagy sebbel, lobbal, Gyanús iratot írjam alá nyomban! A rémülettől már éppen, hogy láttam, Csak téptem a hajam, majd elájultam. Büntetésem volt sok ezer forinttal, Nem vagyok jóba a rendőr bácsikkal! Péntek 13. Ez már régen nem az én napom, Kocsival mentem, s dúdoltam a dalom. Többször néztem jobbra, majd néztem balra, Senkit sem láttam, ki felém tartana. Hajtottam át egyenesen az úton, Ekkor nagy csattanásra felocsúdom. Jézusom, mi volt ez, tán egy motoros? A semmiből ott termett egy sisakos. Szerencsém volt, nagyobb bajom nem történt, Csak éppen autóm eleje tört szét! A jogsim megint a páncélba került, A pénztárcám jócskán megint kiürült. Péntek 13. Ez már régen nem az én napom, Évek óta figyelem, ki nem hagyom. Egyszer aztán mégis hibát ejtettem, Indultam mégis, a napot feledtem. Rögvest valami ablakomon koppant, Szívem ijedtemben majdnem szétroppant. Megálltam azonnal, már semmi remény, Az úton egy szép fácánkakas henyélt. Sajnáltam szegényt, de mit is tehettem, Ő jött a kocsimnak, én megijedtem. Most én vettem el a madár jogsiját, Mérgemben ki is tekertem a nyakát! Nem hagyhattam őt az úttest közepén, Rendeztem neki egy díszes temetést. Előbb megfürdettem csinos alkatát, S kibéleltem vele fazekam alját! Betakargattam színes kellékekkel, Így vártam páromat finom ebéddel. Nem megyek én már pirosba, sem zöldbe, Leteszem a kocsit most már örökre! Forrás: poetvers

0 komment , kategória: versek

Címkék: tizenharmadik, betakargattam, megfürdettem, kiskocsimmal, csattanásra, trolibuszon, tudatlanság, semmiképpen, szétroppant, kellékekkel, bizsergett, megijedtem, szerencsém, pénztárcám, ijedtemben, hajnaltájt, fácánkakas, felocsúdom, elindultam, hagyhattam, büntetésem, kibéleltem, rémülettől, biciklimet, villamoson, elájultam, akkortájt, sajnáltam, megálltam, hajtottam, egyenesen, forinttal, biztonság, bácsikkal, ablakomon, mérgemben, korai hajnalon, piros lámpákra, agyamban bizsergett, bokorból leshet, napjaim akkortájt, fejem sosem, postás nagy, rendőr bácsikkal, jogsim megint, páncélba került, pénztárcám jócskán, napot feledtem, szép fácánkakas, madár jogsiját, úttest közepén, díszes temetést, Pócsa Józsefné,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]