2009-01-15 21:56:27, csütörtök
|
|
|
|
|
|
(Groteszk)
Kinek nevével élek, kardos angyal
önts hevet belém, kígyóval csatázni,
önts hitet belém, ördöggel vitázni
önts, megbirkóznom az örök varanggyal.
Ez a rémek pápája, tiarával,
minőt pápák viselnek és szemekkel,
minőt békák viselnek, s pikkelyekkel
s sárga mirigyek mérges ótvarával.
Rút szemörcsén ragadva nyúl a méreg,
melyre csak rágondolni álmot-orzó,
groteszk, mint a Böcklin-mintázta torzó,
fején nőtt tiarával büszke féreg.
E roppant béka, testnyi súlyu szellem,
ez éjjelente paplanomra mászik
és érzem, hogy a paplan selyme vásik
s eláll a vérem, elszorúl a mellem.
S kezd hangtalan a békák óriása
beszélni s kancsal zárt lelkembe nézni,
erényt dicsérni és Eötvöst idézni:
"Csak az önzőnek nincs vigasztalása
Szónoki hévvel szól és nagy kenettel:
"Csak az lesz boldog, ki mást boldogitand,
szegénynek ád s nem feledi a hittant
S nem kenekedik csiklandó szemettel.
Én mondanám: "Csúf pápa vagy te lélek,
és tudom, hogy mind ilyenek a pápák,
méregnek azt az erényt prédikálják,
mely nem erény, mert nem erő , - de félek.
"Boldogtalan, ki csak magára gondol!
szól, paplan ráncán mérgét lebocsátván.
"Olvastad Stirnert? - kérdeném, de gyáván
elnémulok nyomástól s borzalomtól.
És ő nem némul. Nedves tiarája
s fényes szeme sillámlik a sötétbe -
Ó szent Mihály, leborulok elédbe,
Kardos angyal, kinek a fény arája,
kinek nevével élek, fényes angyal,
önts hevet belém, kígyóval csatázni,
önts hitet belém, ördöggel vitázni
s erőt, birkóznom ez örök varanggyal.
Önts belém önzést, angyala a harcnak,
hisz önzésnél e földön van-e drágább?
az Úr önzésre építé világát,
önzés a legjobb köszörü a kardnak,
önzés a harcok legkülömb szítója,
miket az Úr itt rendelt örökössé:
harag és önzés tesz szívet nemessé
s a bátor önzőt a nagy Isten ója.
Miért teremtett ösztönnel és erővel,
ha sutba rejtem ösztönöm s erőmet?
énvelem célja van a Teremtőnek
és nem vitázhatom a Teremtővel.
És ösztönöm s erőm azt sugja: Nézd csak,
te elnémulsz és minden szó a másé,
te elmaradsz és minden rózsa másé:
légy mint a más, oly öklös, durva, csélcsap.
Miért csúf, ha jó szellem, e békapápa?
önzésre nyálkás, élni indulatlan,
és mert nem önző, vigasztalhatatlan
(csak az önzőnek van vigasztalása,)
Önzés angyala, jőjj el, lángos angyal
önts hevet belém, kígyóval csatázni,
önts hitet belém, ördöggel vitázni,
önts, megbirkóznom az örök varanggyal.
Az adventista könyv szerint béka formában a Parabestia és a Parabrutális van ábrázolva? Csak nem ők jelentik jelenleg tiarával a fejükön az egyházat, mint spiritiszták, akik utánozzák még a halottak hangját is?
A bestiának egy kis szarv van ábrázolva tíz szarvából kinőve, Horn névvel. A parabrutálisok elmeosztályokra juttatják az embereket, róluk nevezték el a paranormális jelenségek észlelőit para kezdetű betegségeknek, paranoiáknak, de még a para kezdetű gyermekbénulás is hozzájuk fűződik egyéb fizikai bénulásokkal, agyi bénításokkal, agy irányításaival. A parák olyan formában születnek meg, mint az emberek, csak látszik, hogy másféle a felépítésük, s a szemük. Valóban van másik világuk a függönyön túl, ahol a meghaltjaik élnek, de az adventista irodalom szerint démonokkal együtt maguk utánozzák a meghaltakat, akiket szívesen idézgetnek cigánysággal együtt.
|
|
|
0 komment
, kategória: Nyugati örökségek |
|
Címkék: elmeosztályokra, parabrutálisok, irányításaival, gyermekbénulás, betegségeknek, pikkelyekkel, vigasztalása, paranoiáknak, megbirkóznom, paranormális, cigánysággal, spiritiszták, bénításokkal, bénulásokkal, parabrutális, felépítésük, borzalomtól, meghaltjaik, boldogtalan, lebocsátván, boldogitand, meghaltakat, prédikálják, szemörcsén, jelenségek, varanggyal, vitázhatom, parabestia, rágondolni, teremtőnek, idézgetnek, teremtővel, démonokkal, szegénynek, adventista, indulatlan, örök varanggyal, rémek pápája, paplan selyme, békák óriása, önzőnek nincs, lesz boldog, erényt prédikálják, fény arája, legjobb köszörü, harcok legkülömb, bátor önzőt, nagy Isten, adventista könyv, halottak hangját, parabrutálisok elmeosztályokra, paranormális jelenségek, Babits Mihály, Szent Mihály, Olvastad Stirnert,
|
|