Elhunyt Kányádi Sándor költő, író, műfordító 90 éves korában - Elhunyt Kányádi Sándor,Kányádi Sándor,Porembenii Mari,Színházművészeti Főiskolára,Bolyai Tudományegyetemen,Páskándi Géza,Irodalmi Almanach,Dolgozó Nő,Magyar Örökség,Széll Kálmán-díjat,Magyar Köztársasági Érdemrend,Magyar Kultúra Követe,Budapest,Magyar Művészeti Akadémia,Magyar Írószövetség,Emberi Méltóság Tanácsának Emberi,Nemzet Művésze,Prima Primissima,Digitális Irodalmi Akadémia,Kányádi Sándort,Kányádi Sándorral,Búcsú Kányádi Sándortól,Kányádi Sándort Videó, - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Elhunyt Kányádi Sándor költő, író, műfordító 90 éves korában

2018-06-20 16:21:50, szerda

	...... ...... Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor. A Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót június 20-án, szerdán hajnalban érte a halál Budapesten. - Kányádi Sándor székely parasztcsaládban született a Hargita megyei Nagygalambfalván (Porembenii Mari) 1929. május 10-én. A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Munkatárs volt az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó Nő című lapoknál és a Napsugár című gyereklap szerkesztőségében, első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg. Költői pályájának korai időszakában bizakodó verseket írt az élet és a természet szépségéről, a romániai magyarság jövőjéről. A hatvanas évektől kezdve költészetének fő erkölcsi kérdése a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása lett, műveiben mind tudatosabban kötődött az erdélyi magyarsághoz. Költészete tartalmilag és formailag is megújult, az archaikus, hagyományos és a modern lírai elemek sajátos szintézisét valósította meg. Nagyszabású költeményekben keresett választ a magyarság sorskérdéseire (Fától fáig, Halottak napja Bécsben), elítélte a román kormányzat elnyomó nemzetiségi politikáját (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). - 1967-ben utazhatott először nyugatra, Bécsben tartott előadást. Ezt követően Európában és a tengeren túl is számos helyen megfordult, 1984-ben hosszabb amerikai előadókörutat tett, ebből az élményből született meg a Dél keresztje alatt című versciklusa. 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, de nem kapott útlevelet, erre tiltakozásul kilépett a román írószövetségből. Az 1989-es romániai fordulat után számot vetett a múlttal, de arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság tovább él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról). - Több vers- és mesekötete szól a gyermekeknek (Három bárány, Farkasűző furulya, Világlátott egérke, Billeg-ballag, Kecskemesék, A kíváncsi Hold), számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg. Életművének fontos részét alkotják az esszék és műfordítások (Erdélyi jiddis népköltészet, Egy kismadár ül vala, Csipkebokor az alkonyatban), de írt drámát és forgatókönyvet is. Saját műveinek avatott előadója, több nagylemeze is megjelent. Műveit számos nyelvre lefordították. - Költészete egyfajta szintézis, amelyben kifejezésre juttatja a közösségéért való aggodalmát és költői személyiségének belső kérdéseit. A változékony változatlanság jellemző rá: változatlan a népköltészetben gyökerező hang és a megtartó közösséghez fűződő hűség; a változékonyság a stílusban, a szemléletmódban, a tematikában és a műfajváltásokban fedezhető fel. -Művészetéért több rangos elismerést, többek között 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség, 2005-ben Hazám, 2008-ban Táncsics-, 2011-ben Aphelandra-, 2014-ben Széll Kálmán-díjat kapott. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át. 2008-ban a Magyar Kultúra Követe címmel ismerték el, 2009-ben Budapest I. kerületének és szülőfalujának díszpolgára lett. 2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2013-ban vehette át az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal, 2017-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki. 1998-ban részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely. - Egyik méltatója szerint Kányádi Sándor egy személyben költő és tanú, korának hiteles krónikása, tetőtől talpig európai polgár, tipikusan kelet-közép-európai művészsorssal. - Kányádi Sándort várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontjáról a család később ad tájékoztatást. - Kányádi Sándorral készült interjúnkat Kányádi Sándor: ,,Egyetlen batyunk botunk fegyverünk az anyanyelv" 2014. február 21. Kányádi Sándor költővel beszélgettünk az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából. Bővebben Link - Távolodóban" - Búcsú Kányádi Sándortól 2018. június 20. szerda 20:18 A déli harangszóval érkezett a szomorú hír ma, 2018. június 20-án: meghalt Kányádi Sándor. A költőre és az emberre emlékezünk, akinek egyszer vendégei lehettünk. Bővebben Link - Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén videó Link - Csaba testvér a dévai gyerekekkel köszöntötte Kányádi Sándort Videó Link

0 komment , kategória: Elhunyt híres emberek

Címkék: kezdeményezésére, nagygalambfalván, parasztcsaládban, műfajváltásokban, színházművészeti, költőtalálkozóra, személyiségének, népköltészetben, marosvásárhelyi, írószövetségből, figyelmeztetett, szemléletmódban, konfliktusainak, megalapításában, szülőfalujának, szülőfalujában, költeményekben, nagykeresztjét, szerkezeteiben, forgatókönyvet, sorskérdéseire, változatlanság, változékonyság, középkeresztje, házsongárdban, tájékoztatást, beszélgettünk, visszafojtott, költészetének, lefordították, művészsorssal, előadókörutat, cseresznyefa, magyarsághoz, tudatosabban, verseskötete, halál Budapesten, marosvásárhelyi Színházművészeti, kolozsvári Bolyai, cseresznyefa címmel, természet szépségéről, romániai magyarság, hatvanas évektől, közösséghez való, társadalom drámai, erdélyi magyarsághoz, modern lírai, magyarság sorskérdéseire, román kormányzat, élményből született, rotterdami nemzetközi, román írószövetségből, Elhunyt Kányádi Sándor, Kányádi Sándor, Porembenii Mari, Színházművészeti Főiskolára, Bolyai Tudományegyetemen, Páskándi Géza, Irodalmi Almanach, Dolgozó Nő, Magyar Örökség, Széll Kálmán-díjat, Magyar Köztársasági Érdemrend, Magyar Kultúra Követe, Budapest, Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Írószövetség, Emberi Méltóság Tanácsának Emberi, Nemzet Művésze, Prima Primissima, Digitális Irodalmi Akadémia, Kányádi Sándort, Kányádi Sándorral, Búcsú Kányádi Sándortól, Kányádi Sándort Videó,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]