|
2018-07-18 16:20:28, szerda
|
| |
| |
Igenaptár oldalon
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből
A szűz arra gondol, ami az Úré.
Testvéreim!
Ami a szüzeket illeti, nincs külön parancsom az Úrtól. Tanácsot azonban adok, mivel az Úr irgalma folytán hitelt érdemlek. Az a véleményem, hogy a ránk váró megpróbáltatások miatt ez az állapot ajánlható; jó, ha így marad az ember. Feleséghez vagy kötve? Ne gondolj válásra! Feleség nélkül vagy? Ne keress házastársat! De ha megnősülsz, nem vétkezel, és ha a leány férjhez megy, nem vétkezik. Az ilyeneknek azonban testi gyötrelmeik lesznek. Én pedig meg akarlak kímélni ettől titeket.
Azt mondom tehát, testvérek: Az idő rövid!
Ezért, akinek van felesége, éljen úgy, mintha nem volna, aki sír, mintha nem sírna, aki örül, mintha nem örülne, aki vásárol, mintha meg sem tartaná, s aki felhasználja a világ dolgait, mintha nem élne velük, mert ez a világ elmúlik.
Azt szeretném, ha mentesek volnátok a gondoktól.
A nőtlennek arra van gondja, ami az Úré: hogyan járjon az Úr kedvében. A nős azonban világi dolgokkal törődik: hogyan keresse felesége kedvét, ezért meg van osztva. A nem házas asszony és a szűz arra gondol, ami az Úré, hogy testben és lélekben szent legyen, míg a férjes nőt világi gondok kötik le: hogyan járjon férje kedvében.
Ezt javatokra mondom, nem azért, hogy tőrbe csaljalak, hanem hogy feddhetetlen életre és az Úrhoz való osztatlan ragaszkodásra segítselek titeket.
Ez az Isten igéje. 1Kor 7,25-35
EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Amit legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek!
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Amikor az Emberfia eljön az ő dicsőségében, összes angyalának kíséretében, és helyet foglal dicsőséges trónusán, akkor minden nemzet összesereglik előtte, ő pedig elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kosoktól; a juhokat a jobbjára állítja, a kosokat pedig a baljára.
Azután a király így szól a jobbján állókhoz: ,,Jöjjetek, Atyám áldottál, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Mert éhes voltam és ti ennem adtatok; szomjas voltam, és ti innom adtatok; idegen voltam, s ti befogadtatok; ruhátlan voltam, és ti betakartatok; beteg voltam, és ti fölkerestetek; börtönben voltam, és ti meglátogattatok!"
Erre megkérdezik tőle az igazak: ,,Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enni adtunk volna neked, vagy szomjazni, hogy inni adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna, vagy ruhátlanul, hogy betakartunk volna téged? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogattunk volna?" Akkor a király így felel: ,,Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek!"
Ezek az evangélium igéi. Mt 25,31-40
Montázs magazin oldalon
Hedvig, Nagy Lajos király legkisebb leánya egyik legcsodálatosabb történelmi nőalakunk. Ennek ellenére Magyarországon kevésbé ismert, mert a kor, amelyben élt, Lengyelországba sodorta, ahol már életében szentként tisztelték, és ma is nagy megbecsülés övezi.
...... ........... .......
1373-ban vagy 1374-ben született Budán Nagy Lajos király és Kotromanics Erzsébet boszniai hercegnő gyermekeként. A király három lánya közül csak a két fiatalabb, Mária és Hedvig érte meg a felnőttkort. A kor szokása szerint szülei Hedvig számára is dinasztikus kapcsolatot kerestek. Még csak négy éves volt, amikor eljegyezték Vilmos osztrák herceggel, sőt a gyermekeket az esztergomi érsek össze is eskette. Természetesen a korabeli egyházi jog szerint a házasság addig nem számított érvényesnek, amíg azt el nem hálták. Hedviget két évig Bécsben nevelték, majd hatéves korában hazatért Magyarországra. Még csak nyolc éves volt, amikor apja, Nagy Lajos, egyik kiemelkedő uralkodónk, 1382-ben meghalt. A királynak nem volt fiúörököse, ami a középkorban komoly problémát jelentett.
Ekkor Magyarország és Lengyelország között perszonálunió állt fenn, ami azt jelentette, hogy az uralkodó személye közös volt, de a két ország független maradt egymástól. Ennek eredete 1339-ig nyúlik vissza, amikor Károly Róbert, Nagy Lajos apja, megegyezett Kázmér lengyel királlyal, hogy amennyiben Kázmér gyermektelenül hal meg, a magyar uralkodó fia örökli a lengyel trónt. Ez 1370-ben be is következett, Nagy Lajos lengyel király lett, bár kevés időt töltött ebben az országában, maga helyett lengyel származású édesanyját küldte oda kormányzónak. A nagy király halála után az a döntés született, hogy az idősebbik lány, Mária örökli a magyar trónt, míg a fiatalabb, Hedvig a lengyelt.
...... ........... ............
Hedvig 1384-ben érkezett Lengyelországba, ahol Krakkóban a lengyel egyház feje, a gnieznói érsek királynővé koronázta. A kortársak szerint Hedvig őszintén szerette jegyesét, Vilmost, akit viszont a lengyelek nem voltak hajlandók királyuknak elfogadni. Ebben a helyzetben a litván nagyfejedelem, Jagelló megkérte Hedvig kezét. Lengyelország és Litvánia között már régóta fegyveres konfliktus zajlott, amit még súlyosabbá tett, hogy a litvánok még pogányok voltak. A Litván Nagyfejedelemség akkoriban Kelet-Európa egyik legerősebb állama volt, területe sokszorosa a mai Litvániának. A házasság megoldotta volna a két ország konfliktusát.
Hedvig nehéz helyzetbe került. Vilmos herceg megpróbált eljutni Krakkóba, de a lengyelek elűzték. Hedviget semmiféle vonzalom nem fűzte a nála jóval idősebb Jagellóhoz, de miután mélyen vallásos volt, Isten akaratát látta abban, hogy a litván népet elvezesse a kereszténységhez. Így végül beleegyezett a házasságba, azzal a feltétellel, hogy Jagelló és népe felveszi a kereszténységet, a pápa pedig megsemmisíti Vilmossal kötött gyermekkori házasságát. Miután ennek semmiféle kánonjogi akadálya nem volt, VI. Orbán pápa készségesen teljesítette a kérést.
1386-ban Jagelló Krakkóba érkezett, és testvéreivel valamint kíséretével együtt megkeresztelkedett. Ezt követően a házasságot is megkötötték, Jagellót lengyel királlyá koronázták, így Litvánia és Lengyelország egyesült. Az új állam területileg a korabeli Európa legnagyobb országa lett. VI. Orbán üdvözölte a házasságkötést, utóda, IX. Bonifác pedig vállalta, hogy az új királyi pár születendő gyermekének a keresztapja lesz. Valószínűleg súlyos csapást jelentett Hedvig számára édesanyja kegyetlen halálának híre. (Erzsébet anyakirálynét a lázadó magyar főurak lánya, Mária szeme láttára megfojtották.)
Tudjuk Hedvigről, hogy nagyon művelt volt, és több nyelven beszélt. Életcéljának tartotta, hogy a litvánokat valóban elvezesse a kereszténységhez. A meggyőzést és a békés térítést támogatta, szemben férje erőszakosabb módszereivel. Úgy gondolta, hogy ki kell nevelni egy megfelelően képzett litván papságot. Ezért ösztöndíjat biztosított a prágai egyetemen litván hallgatók számára. A krakkói egyetemet teológiai fakultással bővítette ki, amit IX. Bonifác pápa engedélyezett. Hedvig szervezte meg a vilniusi püspökséget, amelynek kulcsszerepe volt a litvánok közötti térítőmunkában.
A királynő a politikában is részt vállalt. Férjét békés külpolitikára sarkallta, és elérte, hogy jó viszony alakuljon ki a veszélyes katonaállam, a Német Lovagrend és Lengyelország között (jellemző, hogy Hedvig halála után a két állam súlyos, évekig tartó háborúba sodródott egymással).
Hedviget úgy is emlegetik, mint a tudósok és művészek pártfogóját. Ami miatt viszont már életében szentként tisztelték, az széleskörű karitatív tevékenysége volt. Kórházakat alapított, amelyeket gyakran látogatott, és aktívan részt vett a betegápolásban. Támogatta a szegényeket és a rászorulókat. Ezért számos, szentekre jellemző legenda fűződik a nevéhez. Az egyik szerint kötényében a szegényeknek szánt étel ugyanúgy rózsává változott, amikor férje felelősségre akarta vonni, mint Árpád-házi Szent Erzsébet esetében. Krakkó egyik templomának (Boldogságos Szűz Mária Látogatása) turisztikai látványossága egy kő, ami állítólag a királynő lábnyomát őrzi.
Vallásosságára jellemző, hogy szimbólumként két összefonódó ,,M" betűt választott: számára példaként az evangéliumi Márta és Mária szolgált, mint a tettek és az imádság jelképei.
A királynő nagyon fiatalon halt meg Krakkóban 1399-ben. Halálának oka gyermekágyi láz volt, amikor leánya, Erzsébet Bonafácia született. A gyermek is meghalt. A lengyelek biztosak voltak abban, hogy hamarosan szentté avatják, ezért nem a királyok sírhelyében, a Wavel székesegyház kriptájában temették el, hanem az oltár alá. A szentté avatási eljárás azonban az 1430-as években valószínűleg családi okok miatt megszakadt (IV. Kázmér király Hedvig korábbi jegyesének, Vilmosnak egyik leszármazottját vette el feleségül, aki így akart Hedvig emlékének ártani.)
1933-ban a lengyel püspöki kar ismét kezdeményezte a boldoggá avatását, majd 1997. június 8-án Krakkóban a lengyel pápa, II. János Pál óriási tömeg jelenlétében Hedviget szentté avatta.
...... ........... ........... ..............
- ANJOU HEDVIG - GYEREKLÁNY A SZENTSÉG NEHÉZ ÚTJÁN
Kóczián Mária írása Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Női szentek bemutatás |
|
|
|
Címkék: legcsodálatosabb, kereszténységhez, nagyfejedelemség, megpróbáltatások, lengyelországba, leszármazottját, kereszténységet, meglátogattatok, betegápolásban, magyarországon, magyarországra, vallásosságára, meglátogattunk, tanítványaihoz, térítőmunkában, házasságkötést, gyermektelenül, korintusiakhoz, összesereglik, lengyelország, természetesen, látványossága, nagyfejedelem, fölkerestetek, szimbólumként, ragaszkodásra, anyakirálynét, engedélyezett, külpolitikára, perszonálunió, kezdeményezte, kormányzónak, felhasználja, valószínűleg, megfojtották, dicsőségében, szűz arra, szüzeket illeti, ránk váró, állapot ajánlható, leány férjhez, ilyeneknek azonban, világ dolgait, világ elmúlik, nőtlennek arra, időben Jézus, pásztor elválasztja, jobbjára állítja, kosokat pedig, jobbján állókhoz, világ kezdetétől, evangélium igéi, Szent Hedvig, SZENTLECKE Szent Pál, EVANGÉLIUM Szent Máté, Nagy Lajos, Budán Nagy Lajos, Kotromanics Erzsébet, Ekkor Magyarország, Károly Róbert, Litván Nagyfejedelemség, Jagelló Krakkóba, Tudjuk Hedvigről, Német Lovagrend, Árpád-házi Szent Erzsébet, Boldogságos Szűz Mária Látogatása, Erzsébet Bonafácia, János Pál, ANJOU HEDVIG, GYEREKLÁNY SZENTSÉG NEHÉZ ÚTJÁN, Kóczián Mária,
|
|
Offline
