Solymár kegyhely - Segítő Mária templom - Segítő Mária,Szűz Mária,Majthényi Károly,Mangel János,Szűz Máriát,Bayermann János,Keresztelő Szent Jánosnak,Long Péter Buda,Segítő Szüzet,Márkus Mihály,Veroni Pál,Marczibányi István,Solymári Búcsú,Falkoner Ferenc,Szent József,Nepomuki Szent János-mellékoltár,Wolfgang Köpp,Beló Károly,Szenvedő Krisztus,Bittei Lajost,Solymár Pest,Lang Péter,Maurer József,Hálából Maurer József,Segítő Mária-képet,Szilárdfy Zoltán,Őseredetije Lucas Cranach, - maroka Blogja

Továbbiak »

Belépés

			maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget"			Antal Mária 1951.01.15 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Solymár kegyhely - Segítő Mária templom

2018-10-20 22:15:49, szombat

	Szűz Mária neve templom a Pest megyei Solymár egyetlen római katolikus temploma. Késő barokk stílusban épült Majthényi Károly kegyúri időszakában, 1782 és 1785 között, tervezője Mangel János budai ácsmester volt. Szűz Máriát ábrázoló oltárképét sokáig csodatevőként tartották számon, emiatt a templom hosszú időn keresztül zarándoklatok célpontja volt. Solymár török hódoltság előtti történelme nem ismert, az azonban biztos, hogy a törökök kiűzése után, az 1700-as évek elejétől újratelepült községnek már a 18. század első felében is volt temploma, amely 1726-ban a mai temetődomb legmagasabb pontján épült, és a század végén. A régi templom zsindelyfedésű, eredetileg torony nélkül épült, majd fatoronnyal ellátott, megközelítőleg 13,3 méter hosszú, 7,6 méter széles kőépítmény volt, amit Bayermann János plébános szentelt fel 1728-ban, Keresztelő Szent Jánosnak ajánlva. A 18. század végén Long Péter Buda - újlaki kőművesmester keresztet állított a környéken tomboló pestisjárványtól való megmenekülésért. Majd később 1738-ban egy kápolnát is épített erre a helyre, benne egy, a Segítő Szüzet ábrázoló festménnyel - melyet 1742-ben áldotta meg Márkus Mihály zsámbéki plébános. Majthényi Károly földesúr már a solymári birtok megszerzése (1768-1769) után fogadalmat tett arra, hogy méltó templomot emeltet a községben, ez irányú terveit az 1777. augusztus 20-án kelt levelében. A 32,8 méter hosszú, 12 méteres szélességű, 11,5 (a toronnyal és annak keresztjével együtt 30,5) méteres magasságú templom építkezése 1782 és 1785 között zajlott, alapkövét Veroni Pál perbáli plébános tette le; tornyát később, 1788-1789 körül Marczibányi István építtette. Az épületet először Veroni Pál szentelte fel még 1784-ben, majd a teljesen elkészült és berendezett (már két haranggal is rendelkező) templom felszentelésére 1821. június 29-én került sor. A templomban az építése óta eltelt, közel két és fél évszázad alatt számos kisebb, és néhány nagyobb szabású felújítás is zajlott. Utóbbiak között említhető az 1906-os felújítás, az első világháborút követő, 1920 utáni nagytatarozás, melynek során a tornyot is átépítették a jelenlegi formájára; illetve az 1982-es tetőszerkezeti csere. A kegyhely hírnevét nagymértékben erősítette, hogy a festményt többen is könnyezni látták, illetve több csodatétel is fűződött hozzá, melyek közül az említett 1757-es feljegyzés konkrét személyi adatokkal tíz, 1752-1756 között dokumentált esetet említ. A Solymári Búcsú szeptember 12. illetve az ahhoz legközelebb eső vasárnap) igazítják. A templom főoltárképét Falkoner Ferenc budai festő festette 1792-ben. A képen Szent József térden állva közbenjár a Szűzanya térdén álló gyermek Jézusnál. A jobb sarokban az egykori, erdőkkel övezett Solymár látható. A Nepomuki Szent János-mellékoltár egy Wolfgang Köpp nevű, kismartoni származású festő stukkó alapra festett műve. A szószéket ugyanaz a Beló Károly készítette, aki a kegykép díszes keretét. A templomtéri Szenvedő Krisztus szobra népies barokk munka, 1830-ban restaurálták. Mária solymári kegyképe ihlette versre a szonett nagy mesterét, Bittei Lajost. Szűz Máriát ábrázoló oltárkép Solymár Pest megyei község a Székesfehérvári egyházmegyében, a Budai-hegyekben, közel Budapest közigazgatási határához. Mátyás királynak kedvelt időtöltése volt a solymászás. Itt, vadaskertje közelében laktak a királyi solymászok, akikről a falu a nevét kapta. A török hódoltság alatt elpusztult községbe németek költöztek. A búcsújáró hely kialakulása már az ő itteni történetükkel fonódik össze. A XVIII. század elején egy Lang Péter nevű solymári kőműves vásárolt Budán egy Mária-képet és azt Solymár mellett az erdőben egy képoszlopra helyezte. Az erdőt járók ájtatoskodtak előtte. 1739-ben Buda környékén nagy pestisjárvány pusztított. Maurer József buda-újlaki polgár ez előtt a kép előtt fohászkodott ,,a' könyörülő Istenhez". Kérése meghallgatásra talált: amíg a járvány minden szomszédját elragadta, ő és családja megmenekült. Hálából Maurer József egy kápolnát építtetett (Maurer = kőműves), s a Segítő Mária-képet abban helyezte el. A képhez ezután a helyi és környékbeli katolikusok, valamint az ortodox szerbek is nagy számban elzarándokoltak. A búcsújárók növekvő tömege, s Mária erősödő tisztelete miatt az akkori földesúr, Majthényi Károly és felesége emeltette a XVIII. század végén (1784) a jelenlegi plébániatemplomot. Ennek főoltára fölött helyezték el a Segítő Mária (Mariahilf)-kegyképet, amelynek művészi faragású, díszes, aranyozott keretét egy pesti kereskedő csináltatta Beló Károly óbudai szobrásszal (Szilárdfy Zoltán). A múlt század végéig a népi vallásosságot tükröző számtalan fogadalmi ajándék gyűlt össze a búcsúsoktól. Ezeket sajnálatos módon a templom felújítása és festése során az akkori értetlenség megsemmisítette. Ettől kezdve a kegyhely vonzereje csökkent, ma inkább a közvetlen környék búcsújáró helye. A templom kegyképe egyike a legjobban elterjedt Mária-ábrázolásoknak. Őseredetije Lucas Cranach híres innsbrucki kegyképe, közvetlen előképe pedig a passaui kegykép. Passauban, a kapucinusok templomában ez előtt a kép előtt Lipót császár sokat imádkozott, kérve Mária segítségét is a törökellenes küzdelemben. Az 1600-as évek végén a felszabadító háborúk sikerét a Segítő Mária közbenjárásának tulajdonították. A Mariahilfnek nevezett kép másolatai különösen a hazai svábság körében voltak népszerűek. Saját fotózás Templom bejárata ...... ........... .............. Templom bejárata fölötti kép ...... Padokon lévő kép ...... ............. ...... ........... ..... Oltár - Beló Károly készítette a Szűzanya kép keretét ...... ........... ...... ...... .........

0 komment , kategória: Kegyhelyek

Címkék: pestisjárványtól, tulajdonították, közbenjárásának, székesfehérvári, felszentelésére, elzarándokoltak, megsemmisítette, megmenekülésért, ábrázolásoknak, egyházmegyében, zsindelyfedésű, tetőszerkezeti, meghallgatásra, megközelítőleg, zarándoklatok, közigazgatási, csodatevőként, kőművesmester, nagymértékben, pestisjárvány, történetükkel, ájtatoskodtak, vallásosságot, nagytatarozás, keresztjével, restaurálták, főoltárképét, világháborút, felszabadító, mariahilfnek, törökellenes, fohászkodott, újratelepült, megszerzése, őseredetije, környékbeli, templom hosszú, azonban biztos, törökök kiűzése, 1700-as évek, század végén, régi templom, környéken tomboló, solymári birtok, épületet először, teljesen elkészült, 1906-os felújítás, első világháborút, jelenlegi formájára, 1982-es tetőszerkezeti, kegyhely hírnevét, festményt többen, Segítő Mária, Szűz Mária, Majthényi Károly, Mangel János, Szűz Máriát, Bayermann János, Keresztelő Szent Jánosnak, Long Péter Buda, Segítő Szüzet, Márkus Mihály, Veroni Pál, Marczibányi István, Solymári Búcsú, Falkoner Ferenc, Szent József, Nepomuki Szent János-mellékoltár, Wolfgang Köpp, Beló Károly, Szenvedő Krisztus, Bittei Lajost, Solymár Pest, Lang Péter, Maurer József, Hálából Maurer József, Segítő Mária-képet, Szilárdfy Zoltán, Őseredetije Lucas Cranach,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]