Iránban ismerik a hun-magyar nyelvet - HUNGÁRIA Magyarország,Ajánlom Mellár Mihály,Borbola János,DETRE CSABA,Magyar Tudományos Akadémia,Wikimedia Commons,Sárközy Miklós,Detre Csaba,Heti Válasz-cikk,Heti Válasz,Iszfahán Szurb Khács,Heti Válasznak Sárközy Miklós,Károli Gáspár Református Egyetem,Hamed Saber,Tárih-i Üngürüsz, - sanci81 Blogja

Továbbiak »

Belépés

			sanci81.blog.xfree.hu
-Minden ember, minden apró mozzanat, Életedbe úgy került, hogy magad vontad oda... Az pedig, hogy mit kezdesz velük, csakis rajtad áll! ...			Czifra Sándor 2007.12.24 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Iránban ismerik a hun-magyar nyelvet

2015-06-25 17:19:35, csütörtök

	Aki még nem olvasta!!! Iránban ismerik a hun-magyar nyelvet - Nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex - Az MTA hallgat Iránban ismerik a hun-magyar nyelvet - Nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex - Az MTA hallgat 2013. március 28., 12:48 Miért is HUNGÁRIA Magyarország? Hun szótár került elő Iránból isz(?): 5-700-ból. Ajánlom Mellár Mihály krétai és Borbola János egyiptomi kutatási eredményeinek megtekintését is. (Rendkívüliek) Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze 3 ital nevét ismertük. A z Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz.(?) 500 körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel: Nap = napi víz = vezi tenger = tengir rengeteg, tengernyi = tegngirdi só = sava (v.ö. sava borsa) tó = tava hó = hava, havas szél = szele száraz = sziki (v.ö.;Ég a napmelegtől a kopár szík sarja;) lejtő = lüthü völgy = vüldi folyómeder = tur (hol a kis Túr siet beléje...... ......... erdős hegyvidék = kert hegyalja = soprun ország, uralom: urruság lakatlan határsáv = gyepű kapu = kapu vár = vara szó = szava had = hada kard = szurr (szúr is dőf is nyil = neil tegez = thegisz balta = balta sisak = sisak sarló = sarlagh harcos = vitesi kincs = küncse kéz = kézi szem = szöm, szüm (latjatok feleim szümtükkel... száj = szá(h) kopasz = tar ősapa = ise ( a halotti beszédben; ,,terümtevé miü isemüköt Ádámut") felmenők = elüd (előd) úrnő = aszuni (asszony) tor = tor bor = bor sör = ser vásár = vásár por = poura göröngy = bog sár = sár széklet, bélsár = sara út = utu kút = kutu lyuk = liku szag = szaghu gömb = theke (nincs nálad boldogabb e földtekén;) piramis = gula valaminek a fele = vele ma = ma szám = szán nem = nen igen = éjen kicsi = kücsü baj = bű (bűbáj ) ész = esze eszes, okos = eszisi régi = avesi (avitt, avas) kettő = keltü tíz = tíz tizenkettő = tiz hen keltu húsz = khuszi hatvan: hotu ben tiz én = ejn mi = minkh ti = tikh engemet = inkmüt minket = minkhüt nekem = nikhüm én leszek = ejn leszim mi leszünk = minkh leszinkh te leszel = ti leszil ti lesztek = tikh lesztikh ez = ejsz az = ajsz ez itt = hit az ott = hot az ott távol = oti kívül = küivüle belül = béivüle külön = klün élő, eleven = eleved bogár = mütür ( mütyür) ló = lú kutya = kutha sáska = saska légy = ledzsi (magyar-madzsar;) béka = béka bagoly = bagialu sas = sas hal = kala teve = tüve sás = sás virág = viragh moha = muha alma = alma árpa = árpa fa = fo(a?) tő (növény töve) = tüvi fű = föve ( föveny) falevél = zize ( hangutánzó szó zizeg?) menni = menin jönni = jüven járni = járin teremni = termin tűrni, elviselni: türen szagolni = szaghin tudni = tondin (fel)avatni, felkenni = kenin fújni = fuvin közösülni = batten ( b@-ni) ha = cha hol = chol hová = chowrá mi = mi ki = ki hány = kháni be = béh át, által = alta szét = szeit rá = wra Ragozás: -on, -en, -ön = hen -ban, -ben = ben -ba, -be = be -ra, -re = wra A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh. A mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh. A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés; mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés. A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés; mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés. A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő +-ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés. Birtokos személyragos főnevek: nyilam = neilim nyilaim = neiliam nyilad = neilit nyilaid = neiliat nyila = neilej nyilai = neiliaj nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet kutatásnak hatalmas lökést adhat. Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége. A Magyar Tudományos Akadémia hallgat a témáról. Minden követ meg kell mozgatnunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld alól is elő kell keríteni őket. Eddig a MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást ez ügyben. Források: http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/HUN%20szavak_%20hun%20szotar.htm http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092756&%3Bevfolyam=IV& %3Bszam=4 http://corpuscuit.us/joma/index.php?option=com_content&%3Bview=article&%3 Bid=677%3Adr-detre-csabahun-szavak-szoevegek&%3Bcatid=63%3Afigyeloe-2009& %3BItemid=45 http://www.magyarrovas.hu/files/Tortenelmunkhoz_magyarul_4_kiadas.pdf http://www.magyartaltos.info/index.php/irasok/draga-magyar-anyanyelvunkrol/964-la jdi-peter-a-hun-magyar-testveriseg-ujabb-bizonyitekai http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/nyelvunkrol—irasunkrol/467 6 A Nyelv és Tudomány aprólékosan kidolgozott válasza a hírekre Egy bizonyos dokumentum nagyon nagy karriert futhat be az interneten, mert néhány napon belül többen is elküldték nekünk. Ugyanakkor régi ügyről lehet szó, hiszen egy olvasónk már márciusban bekommentelte. Nos, nem fogjuk a teljes írást közölni, csak egyetlen kérdésre fogunk válaszolni: miért nem foglalkozik a kérdéssel a Magyar Tudományos Akadémia? Felhívjuk azonban olvasóink figyelmét arra, hogy az alábbi írás nem a Magyar Tudományos Akadémia vagy valamely intézményének hivatalos állásfoglalása, csupán annak magyarázata, hogy feltehetően miért nem érzik szükségességét az állásfoglalásnak. A cikk írása során vagy azt megelőzően a kérdésről az MTA egyetlen munkatársával sem konzultáltunk. Az ominózus írás egy szólistát tartalmaz, nézzük a bevezetőt! Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze 3 ital nevét ismertük. Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz. 500 körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel: Nézzük először is, mi deríthető ki a szöveg állításairól. Mivel arra szeretnénk rámutatni, hogy nem kell nagy tudósnak lenni ahhoz, hogy ellenőrizzük a szöveg állításait, kizárólag a magyar Wikipédiára fogunk utalni. (Ez természetesen nem jelenti, hogy a Wikipédia minden esetben megbízható, de a mindennapi halandó számára mégis csak ez a leginkább kézreeső forrás.) Link A Vank katedrális, az örmények nagy iszfaháni temploma (Forrás: Wikimedia Commons) A szöveg azt állítja, hogy (a szöveg szerint korábban) csak három hun szót ismertünk, és mind a három italt jelent. Nos, a Wikipédiában, ha nem is könnyen, de megtalálhatjuk a három ismert hun szót: sztrava ‘halotti tor' - ez biztosan szláv medosz ‘mézsör' - ez is valószínűleg szláv kamon ‘kölessör' - ennek eredete teljesen bizonytalan Persze nem olyan forrón isszák a tort, hogy a szavak etimológiájára vonatkozó állításokat komolyan vegyük, azt mindenesetre látjuk, hogy a három ismert szó közül csak kettő jelent italt. Kérdés, hogy aki ezekre az adatokra is ilyen pontatlanul hivatkozik, komolyan vehető-e. Nézzük meg, mit tudhatunk az emlegetett kódexekről! Az Iszfaháni kódexnek a magyar wikipédia külön szócikket szentel, és ugyanehhez a szócikkhez vezet a Krétai kódexkeresőkifejezés is. Lássuk, mit tudunk meg a szócikkből! Sárközy Miklós iranista, egyetemi tanár szerint ilyen kolostor nem létezik Iszfahánban, a szöveget pedig ,,felfedezőjén" kívül nem látta senki semmilyen formában. A szójegyzéket állítólagos felfedezője, Detre Csaba geológus egy gyermekeknek szóló kifestőben publikálta. Sajnos a Wikipédia által hivatkozott Heti Válasz-cikk már nem található meg a jelzett helyén, de címe és az urlben szereplő szám alapján könnyen azonosítható. (Megjegyzendő, hogy a cikk előzményéül szóló másik írás a Heti Válasz honlapján is rosszul van linkelve...) A cikk szövege szerint: A magyarság hun eredetének megdönthetetlen bizonyítékaként említette például a csoka56 nevű fórumozó a Heti Válasz honlapján az “Iszfaháni kódexet". A szöveg egy örmény-hun szószedet, s állítólag a magyar és a hun nyelv rokonságát bizonyítja. A világszenzáció (a hun nyelvről csak néhány szó alapján próbál találgatni a kutatás) erejét gyengíti, hogy “felfedezője", az örmény származású nyugdíjas geológus, Detre Csaba egy gyermekeknek szóló kifestőkönyvben tette közzé a szöveget. E forrás állítólag az iráni Iszfahán Szurb Khács nevű örmény kolostorából származik. “Mint a legtöbb iráni nagyvárosban, Iszfahánban és környékén is élnek örmények. Ilyen nevű kolostor azonban nem létezik, és a szöveget se fényképen, se fénymásolaton, se mikrofilmen nem látta még senki" - mondja a Heti Válasznak Sárközy Miklós iranista, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója. Minden jel arra mutat tehát, hogy a Wikipédia információja hiteles. Olyan adatot, mely ezeket az állításokat cáfolná, máshol sem találtunk. Sőt, a kifestőkönyvben való publikálást a szerzőhöz közel álló források is megerősítik. Talán már érthető, miért nem veszi komolyan ezeket az állításokat az MTA. Link Iszfahán főtere (Forrás: Wikimedia Commons / Fabienkhan / CC BY-SA 2.5) De álljunk csak meg! Ha nem is ellenőrizhetőek maguk a források, attól még lehetnek hitelesek! Hiszen vannak nyelvemlékek, melyek csak másolatban maradtak meg! Biztos, hogy semmit sem lehet kezdeni ezekkel az adatokkal? Kétes adatok Ami rögtön feltűnhet, hogy bár egy iráni örmény kolostorból került elő a kódex, az adatok mai magyar helyesírással szerepelnek. Igaz, erre ,,magyarázatot" is kapunk: ,,A teljes hun fonetikus jelrendszer és örmény átírására sincs itt technikai mód." Nem világos, milyen ,,hun fonetikus rendszer"-ről van szó - aligha hun fonetikus legjegyzésről, hiszen a szólista ,,örmény (I) ill. görög (K) szövegek alapján" készült. Ez utóbbit feltehetően úgy kell értenünk, hogy örmény, illetve görög betűs szövegek alapján. Ennek viszont elelntmond az alábbi szövegrészlet: A hun betűk száma megegyezik a klasszikus örmény betűk számával, eltekintve az örményben nem létező Ü betűvel. Ezt az örmény átírásban UJ-nak vagy a görög Y alkalmazásával jelölik. A hun szövegek minden valószínűség szerint a fonatikus betűkön túl szótagjeleket is használ ligatúra-szerű összetételben. A magyar fonetika szerinti átírást az örmény betűjelek alapján végeztük el, tudvalévő az örmény betűrendszer a legfonémhűbb az írás története során. Az nem dönthető el bizonyosan, hogy a hun betűk tökéletes megegyzése az örménnyel eredeti megegyezés-e vagy csupán egy ,,interpretatio armenica“. A nehezen értelmezhető szöveg hun betűkről beszél. Ha az eredeti kódexekben vannak ilyen hun betűk, akkor nem világos, miért csak ,,minden valószínűség szerint" használt szótagjeleket. Ha viszont nincsenek, akkor mire épül ez a feltételezés? A szöveg szerint a szerző a következő ,,betű"-ket használta az átírásban: a, á, b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, é, f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l, ll, m, n, o, ö, p, ph, r, rr, s, sz, ssz, t, tz, th, u, ü, v, w, z, zs. Ha feltételezzük, hogy a magyar ábécében meglevő betűk hangértéke megegyezik a ma szokásossal, akkor sem világos, milyne hangokat jelölnek a következő betűkapcsolatok: cz, csh, ch, gh, kh, ph, tz, th, w. Az örmény hangrendszer ismeretében arra tippelhetnénk, hogy a h-végűek hehezetes mássalhangzók, de [gh] nincs az örményben sem. A cz és a tzesetében teljesen tanácstalanok vagyunk. Az sem világos, hogy a sejthetően hosszú mássalhangzókat jelölő ll, rr, sszbetűkapcsolatokat miért kell külön felsorolni. A szerző látszólagos gondossággal megjegyzi: ,,Mintahogyan az örményben sincs TY és NY mássalhangzó, úgy a hunban sincs jelölve", s mint fent láthattuk, arra is fgyelmet fordít, hogy az örményben nincsen [ü]. Ugyanakkor azonban az örményben nincs meg néhány további hang, illetve neki megfelelő betű, amelyet a fenti felsorolásban és a szólistában megtalálhatunk: [á] és [gy]. (A fenti felsorolásban eleve 44 ,,betűt" találunk, holott az örmény ábécében legfeljebb 39 van. Ha levonjuk azokat a ,,betűket", amelyek feltehetően csupán hosszú mássalhangzókat jelölnek, akkor is 41 marad.) További probléma, hogy a [p]-t és a -t, a [t]-t és a [d]-t, illetve a [k]-t és a [g]-t a keleti örmény pont fordítva jelöli: a leírásból nem derül ki, hogy a kódex az átírás a keletin vagy a nyugatin alapul-e. Sőt, a minimális gondosságot az jelentené, ha pontosan le lenne írva, hogy melyik örmény betűt miként írja át a közlő. Ezzel kapcsolatban nem lehet technikai nehézségekre hivatkozni, hiszen ezek elérhetőek, amint a linkelt wikipédiás oldalon látható is. Arról nem is szólva, hogy a görög ábécé egészen más jelekből áll: a két forrást tehát nem lehetne összemosni. De nem csupán az átírással kapcsolatban van probléma. A leírás tartalmazza a 'nyíl' szó összes személyragozott alakját. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha az összes alak szerepelne a kódexek szövegében. Ez azonban eléggé valószínűtlen: a nyilaitok alak pl. még a terjedelmes nyelvtörténeti korpuszban sem fordul elő. További furcsaság, hogy a kódexekben állítólag szövegek szerepelnek (bár a neten egyes források hun-örmény szótárról beszélnek), ám mi mégis csak a szövegekben szereplő szavakról kapunk listát. Miért nem láthatjuk a szövegeket is? Hiszen ha találunk egy nyelvemléket, az első lépés, hogy a szövegét publikáljuk (természetesen fényképmásolat kíséretében). Mi több, a szövegpublikáció első lépése, hogy arról számolunk be, miként bukkantunk rá a nyelvemlékre, azt hol tárolják, leírjuk a kódex külsejét, továbbá minden rendelkezésre álló információt a történetéről... Persze okkal félünk, hogy az MTA sötét titkosügynökei útra kelnek, hogy megsemmisítsék ezt az értékes forrást - ebben az esetben viszont annál inkább arra törekszünk, hogy minél több helyen, minél részletesebben publikáljuk felfedezésünket, még mielőtt minket magunkat is eltesznek láb alól... Link Az iszfaháni zsinagóga sok értékes régi iratot rejt. Vajon vannak-e közöttük hun nyelvemlékek? (Forrás: Wikimedia Commons / Hamed Saber / CC BY-SA 2.0) Megszólaltatható-e az akadémia? A körlevél vége az akadémia szerepét firtatja: Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége. A Magyar Tudományos Akadémia nagyon hallgat a témáról. Kérdés azonban, hogy kik lehetnek azok a mérvadó nyelvészek. Miért nincsenek név szerint említve? Miért nincsenek felsorolva azok a publikációk, amelyek a kérdéssel foglalkoztak? (Az ,,egyedi nyelvi rendszer" értelmetlenségéről ne is szóljunk: ha lenne is ilyen nyelvemlék, annak a magyar nyelvtörténet szempontjából lenne jelentősége.) A levél így folytatódik: Én egyetlen reakciót tartok elfogadhatónak részükről: “Minden követ megmozgatunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld alól is előkerítjük őket." De ezt sajnos még nem mondták. Bármi más válasz pedig mellébeszélés. Mert ha már a nyomára bukkantunk ennek az anyagnak, akkor az MTA feladata az eredeti kódexek felkutatása. (A neten megjelent, hogy az MTA egy irodistája küldött valahova Iránba egy levelet, amire nemleges választ kapott, vagyis lerázták, és az MTA ezzel lezártnak tekinti az ügyet.) Különösen komikus a zárójelben szerepelő információhalmaz: nem közli, hogy a hír hol jelent meg, személy szerint ki, hova és milyen tartalmú levelet küldött. Nekünk ilyen vonatkozású hírre nem sikerült rábukkannunk. Ráadásul nem világos, hogy e szöveg alkotója szerint mit is kellene tennie az MTA-nak, különösképpen pedig mi olyat, melyet bárki más ne tehetne meg. Hiszen ha a hír annyira megalapozott, miért nem ül repülőre valamelyik kereskedelmi tévé sztárriportere, és látogatja meg az iszfaháni kolostort? Hiszen nyilván óriási nézettséget produkálna a kódex bemutatása... A levél a következőképpen zárul: Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást az ügyben. Noszogassuk őket emberek, hogy dolgozzanak a pénzükért!!! És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz krónika napvilágrahozására kellett. Nem világos, mit is várnak az MTA-tól, hiszen most csak állásfoglalást kérnek (ami aligha lehet más, mint hogy az egész ügy komolytalan), vagy pedig azt, hogy kerítsék elő a kódexeket ,,a föld alól is". A Tárih-i Üngürüsz krónikája pedig aligha vonható ide: nem nyelvemlékről, hanem történeti dokumentumról volt szó. Története sem hasonló, hiszen első felbukkanásakor Vámbéry és Budenz is ismertette, majd feledésbe merült. Újbóli előkerülése után egy évtizeddel viszont teljes fordítása is megjelent: ez a munka nagyságát és nehézségét tekintve nem mondható hosszú időnek. Összefoglalva elmondhatjuk: az állítólagos hun nyelvemlékek körül folyó hisztéria teljesen komolytalan. A felbukkanó információk csöppet sem hitelesek, éppen ezért az akadémia részéről pontosan az lenne a pénzkidobás és pazarlás, ha foglalkozna az üggyel. Nyest Forrás: magyarno.com Link

0 komment , kategória: Érdekességek

Címkék: állásfoglalásnak, magyarmegmaradas, szövegpublikáció, megszólaltatható, információhalmaz, beazonosíthatóak, felbukkanásakor, betűkapcsolatok, mássalhangzókat, megdönthetetlen, tortenelmunkhoz, ellenőrizhetőek, kifestőkönyvben, felfedezésünket, személyragozott, következőképpen, anyanyelvunkrol, bizonyítékaként, alkalmazásával, nyelvtörténeti, állásfoglalást, állásfoglalása, mássalhangzóra, végmagánhangzó, fényképmásolat, megsemmisítsék, titkosügynökei, szükségességét, sztárriportere, részeshatározó, megtalálhatunk, megtalálhatjuk, világszenzáció, elfogadhatónak, etimológiájára, részletesebben, hun-magyar nyelvet, nyelvészek számára, kopár szík, halotti beszédben, főnevek többes, tárgy ragja, részeshatározó ragja, fenti válogatás, keveset tartalmazza, fenti kivonat, felfedezés mind, őstörténet kutatásnak, kódexekből napvilágot, olyannyira egyedi, hamisítás lehetősége, föld alól, HUNGÁRIA Magyarország, Ajánlom Mellár Mihály, Borbola János, DETRE CSABA, Magyar Tudományos Akadémia, Wikimedia Commons, Sárközy Miklós, Detre Csaba, Heti Válasz-cikk, Heti Válasz, Iszfahán Szurb Khács, Heti Válasznak Sárközy Miklós, Károli Gáspár Református Egyetem, Hamed Saber, Tárih-i Üngürüsz,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]