|
2016-01-17 10:52:22, vasárnap
|
|
|
2016. 01. 17. 08:51
Ma a kitelepített németek százezreire emlékezünk
Az Országgyűlés 2013. december 17-én a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. Az Országgyűlés határozatában hangsúlyozta, tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:
A győztes nagyhatalmak a második világháborút lezáró potsdami konferenciájuk végén megállapodtak, hogy a Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon maradt német lakosságot vagy annak egy részét "szervezett és humánus módon" át kell telepíteni Németországba, arányosan osztva el őket valamennyi megszállási övezet között.
A kitelepítés ügyét a győztes Csehszlovákiában és Lengyelországban a kormányra, a vesztes Magyarországon viszont a Szövetséges Ellenőrző Bizottságra (SZEB) bízták. Magyarországon e kérdésben viták alakultak ki a koalíciós pártok között és az Ideiglenes Nemzeti Kormányban is. Végül a többség támogatta a németek tömeges kitelepítését (eufemisztikusan "kimozdítását") a bácskai magyarok és a bukovinai székelyek letelepítése, a földosztással összefüggő igények miatt, valamint azért, mert Csehszlovákia helyet sürgetett a Felvidékről áttelepítendő magyaroknak.
A magyar kormány májusban szóbeli jegyzékben 200-250 ezer németnek a szovjet megszállási övezetbe történő kitelepítéséhez kérte a Szovjetunió jóváhagyását. A SZEB-et vezető szovjet Vorosilov marsall augusztusban 400-450 ezer német kitelepítésének előkészítésére szólította fel a kormányt, amely november elejére 303 ezer nevet tartalmazó, részletes kimutatást készített. A SZEB 1945. november 30-án értesítette a magyar kormányt a németországi Szövetséges Ellenőrző Tanácsnak a magyarországi németek kitelepítésére vonatkozó előírásairól, ezek félmillió ember kitelepítését tették lehetővé.
A kisgazdák is támogatták
A kitelepítésről végül a kisgazdapárti Tildy Zoltán vezette magyar kormány 1945. december 22-én határozott, a rendelet december 29-én jelent meg. Ez a hazai német kisebbség kollektív felelősségének elvén alapult, és kitelepítési oknak tekintette, ha valaki magát az 1941. évi népszámlálás idején német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallotta, ami fontosabbnak minősült még a háborús bűnösségnél és az SS-tagságnál is. Kitelepítésre kötelezték azokat is, akik tagjai voltak a Magyarországon 1938 novemberében szerveződő Volksbundnak, illetve "bármi módon támogatták a hitlerista szervezeteket". (A Volksbundba sokan csak kényszerből léptek be, a katonai sorozások sokakat elrettentettek ettől, a szervezettség nagyrészt formális volt, így a Volksbund-tagság alapján történő későbbi kollektív büntetés mindenképpen igazságtalannak minősíthető.) A kitelepítés ellen tiltakozott, illetve felemelte szavát mások mellett Bibó István, aki akkor a Belügyminisztériumban dolgozott, Mindszenty hercegprímás, valamint a Szociáldemokrata Párt.
A rendelet végrehajtási utasítása 1946. január 15-én jelent meg, eszerint a kitelepítés alól mentesítettek aránya nem haladhatja meg az adott helység német lakosságának 10 százalékát, a mentesítésről egy bizottság kénye-kedve szerint dönthetett. A kitelepítettek állampolgársága megszűnt, vagyonuk az államra szállt.
A kitelepítés 1946. január 19-én kezdődött, az első vonat Budaörsről indult. Az első hullám a Budapest környéki falvak német lakóit érintette, majd a Dunántúl, a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl következett. A többször is leálló kiszállítások 1948. június 15-én értek véget, addig mintegy 130-150 ezer embert az amerikai, 50 ezer embert a szovjet megszállási övezetbe szállítottak, a korábban elmenekültekkel együtt 220-250 ezer lehetett a Németországba kerültek száma. Magyarországról a Szovjetunióba mintegy 70 ezer (más források szerint 40 ezer) németet hurcoltak el, ahol harmaduk elpusztult a munkatáborokban.
Becsült adatok szerint a hazai német nemzetiségű lakosság száma a kitelepítés után 200-300 ezer közöttire volt tehető. Jellemző, hogy a félelem és megpróbáltatások miatt az 1949. évi népszámláláson német anyanyelvűnek mindössze 22 455-en, német nemzetiségűnek pedig csupán 2617-en vallották magukat.
Később csökkent az elnyomás
A németek kitelepítésének hivatalosan az 1949. október 11-én megjelent kormányrendelet vetett véget. A rendelet értelmében a Magyarországon maradt, a kitelepítés alól mentesített német nemzetiségű lakosságnak biztosították azt a jogot, hogy szabadon válasszák meg lakóhelyüket, és eltörölték a munkavállalásukra vonatkozó korlátozásokat is.
A német kisebbség helyzete nem sokat javult, többségüket az ötvenes években "hazaárulóként" és "osztályellenségként" kényszermunkára küldték a Hortobágyra, a német iskolákat bezárták, a "fasisztának" minősített német nyelvet az iskolai oktatásból is száműzték.
A nyomás később enyhült, de a pártállami időszakban a magyarországi német kisebbség jobbára csak sajátos kultúráját őrizhette, az anyanyelvi oktatás, művelődés intézményes feltételei hiányoztak.
Az 1993-ban megszületett nemzetiségi törvény tette lehetővé a német kisebbségi önkormányzatok megalakulását. A 2014-ben megválasztott Országgyűlésbe a többi hazai nemzetiség mellett a német nemzetiség is szószólót delegálhatott, aki akár anyanyelvén is felszólalhat.
A rendszerváltás óta Magyarország több településén rendszeresen megemlékeznek a német nemzetiségű magyar állampolgárok kitelepítéséről, Szili Katalin, az Országgyűlés akkori elnöke 2007 novemberében a magyarországi németek elüldözésére emlékező, a Parlamentben rendezett nemzetközi konferencián bocsánatot kért a németek kitelepítéséért.
http://alfahir.hu/ma_a_kitelepitett_nemetek_szazezreire_emlekezunk |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: szociáldemokrata, csehszlovákiában, lengyelországban, megpróbáltatások, fotóarchívumának, kényszermunkára, igazságtalannak, magyarországról, elmenekültekkel, kormányrendelet, munkatáborokban, vonatszerelvény, eufemisztikusan, kitelepítéséhez, kitelepítésének, kitelepítéséért, kitelepítéséről, állampolgársága, magyarországon, korlátozásokat, felelősségének, nemzetiségűnek, népszámláláson, kitelepítésről, elrettentettek, magyarországot, előkészítésére, kitelepítésére, elhurcolásának, kitelepítettek, rendszerváltás, konferenciájuk, önkormányzatok, országgyűlésbe, csehországban, anyanyelvűnek, kitelepített németek, magyarországi németek, napon hagyta, elüldözött német, második világháború, kollektív bűnösség, győztes nagyhatalmak, második világháborút, kitelepítés ügyét, győztes Csehszlovákiában, vesztes Magyarországon, koalíciós pártok, többség támogatta, németek tömeges, bácskai magyarok, bukovinai székelyek, MTVA Sajtó-, Szövetséges Ellenőrző Bizottságra, Ideiglenes Nemzeti Kormányban, Szövetséges Ellenőrző Tanácsnak, Tildy Zoltán, Bibó István, Szociáldemokrata Párt, Szili Katalin,
|
|
|
|
kitelepített németek, magyarországi németek, napon hagyta, elüldözött német, második világháború, kollektív bűnösség, győztes nagyhatalmak, második világháborút, kitelepítés ügyét, győztes Csehszlovákiában, vesztes Magyarországon, koalíciós pártok, többség támogatta, németek tömeges, bácskai magyarok, bukovinai székelyek, földosztással összefüggő, magyar kormány, szovjet megszállási, magyar kormányt, németországi Szövetséges, kitelepítésről végül, kisgazdapárti Tildy, rendelet december, hazai német, háborús bűnösségnél, hitlerista szervezeteket, katonai sorozások, szervezettség nagyrészt, kitelepítés ellen, rendelet végrehajtási, kitelepítés alól, adott helység, bizottság kénye-kedve, kitelepítettek állampolgársága, államra szállt, kitelepítés 1946, első vonat, első hullám, korábban elmenekültekkel, kitelepítés után, németek kitelepítésének, rendelet értelmében, munkavállalásukra vonatkozó, német kisebbség, ötvenes években, német iskolákat, iskolai oktatásból, nyomás később, pártállami időszakban, magyarországi német, anyanyelvi oktatás, 1993-ban megszületett, német kisebbségi, 2014-ben megválasztott, többi hazai, német nemzetiség, német nemzetiségű, németek kitelepítéséért, szociáldemokrata, csehszlovákiában, lengyelországban, megpróbáltatások, fotóarchívumának, kényszermunkára, igazságtalannak, magyarországról, elmenekültekkel, kormányrendelet, munkatáborokban, vonatszerelvény, eufemisztikusan, kitelepítéséhez, kitelepítésének, kitelepítéséért, kitelepítéséről, állampolgársága, magyarországon, korlátozásokat, felelősségének, nemzetiségűnek, népszámláláson, kitelepítésről, elrettentettek, magyarországot, előkészítésére, kitelepítésére, elhurcolásának, kitelepítettek, rendszerváltás, konferenciájuk, önkormányzatok, országgyűlésbe, csehországban, , ,
|
|
|
|
2024. Március
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | |
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 453
- e Hét: 2713
- e Hónap: 19506
- e Év: 152423
|
|
|