|
|
|
2019-03-13 18:46:01, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
A szegedi ,,nagy" árvíz volt a török kor óta a legdrámaibb hatást gyakorló esemény a szegedi városkép fejlődésére. 1879. március 12-én, Gergely napján, hajnali 2 órakor betört a víz, amely felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott ugyan, és döntő csapást mért a város ősi életformájára, sajátos egyéniségére, de ugyanakkor a modern fejlődés páratlan lehetőségeit is megnyitotta előtte.
1879. március 12-e éjszakáján új időszámítás kezdődött Szegeden, ami előtte volt, az a Víz előtt volt, ami utána következett, az a Víz után volt.
Az 1879-es árvízkatasztrófa
A katasztrófa közvetlen oka, mint Lechner Lajos, az akkori idők legilletékesebb szakértője leírta, az volt, hogy a Tisza árja a partokkal párhuzamosan haladó töltéseket Szegedtől északra, mintegy 20 km távolságra, Petresnél átszakította, a várost valósággal hátba támadta, és északnyugatról, Rókus felől nyomult be. Hiába erősítették az ún. alföldi (Fiume-Szabadka-Békéscsaba-Nagyvárad közötti) vasút töltését (ami északnyugat-nyugat felől védte - védi a várost ma is), a víz - a föltámadt szélvihartól is fölkorbácsolva - mindent elsöpört. Csak a város legősibb, legkiemelkedőbb része, a Palánk (Dömötör-templom, amely a mai Fogadalmi templom helyén állt, s az Oskola utca) környéke maradt szárazon. A város többi részét elnyelte az ár, belső és külső területén 36 200 holdnyi terület került víz alá, és 146, más tudósítás szerint 151 emberéletet követelt a kb. 75 000 lakosból áldozatul. A víz majd csak három hónap múlva, a szivattyúzásoktól kezdett apadni. Abban az időben a házak legnagyobb része nem tartós anyagból épült, 5458 ház összeomlott, épségben csak 265 maradt. Az épen maradt házak leginkább a belváros kőépületei voltak. Mintegy 60 000 ember vált hajléktalanná. Műemléki épületek úsztak ugyan a vízben, de nem pusztultak el. Az alsóvárosi templomon, a zsinagógán és még a város néhány megmaradt házán egykorú jel őrzi a víz akkori magasságát. A pusztulást két nagy szemtanú örökítette meg az utókor számára: Mikszáth Kálmán és Jókai Mór.
A Tisza és a vár. Jobbra fent a rondella.
Az Aradi vértanúk tere vízben
Széchenyi tér, az OTP épülete már állt.
,,A katasztrófa megtörtént. Szeged víz alá került. A házak roskadoznak. Negyed háromkor megkondult a vészharang. A hajóhídon emberek ezrei törtetnek Újszeged felé. Segélykiáltások hangjait hordja szét a szél. Sokan csak a puszta életüket menthették meg. Száraz lábbal csak a Palánk három utcájának végén lehet járni. A víz tovább emelkedik, döglött ökröket, lovakat hurcol. A várfalakra katonák hordják föl a hidegtől megdermedt, ijedtségtől elalélt embereket. A zsinagóga teli vízzel, a keresztény templomok és a főgimnázium menekültekkel. Estig mindent elborít a víz..."
Mi Kecskés telepen (korábban Ságvári telepen ) laktunk.
Ott elneveztek egy utcát " Kénytelen sorra " . Kecskés telep elég magas a Tisza " a víz szintjétől " Az emberek kénytelenek voltak ide is menekülni - ezért nevezték el így az utcát .
Árvízi emlékmű a Tisza partján, 1979-ben létesítették az 1879-es árvízkatasztrófa emlékére. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: árvízkatasztrófa, legkiemelkedőbb, segélykiáltások, legilletékesebb, fölkorbácsolva, északnyugatról, menekültekkel, hajléktalanná, életformájára, létesítették, szélvihartól, egyéniségére, lehetőségeit, átszakította, párhuzamosan, időszámítás, roskadoznak, megnyitotta, ijedtségtől, fejlődésére, erősítették, legdrámaibb, katasztrófa, összeomlott, főgimnázium, következett, kénytelenek, északnyugat, emberéletet, legnagyobb, ugyanakkor, távolságra, vészharang, szakértője, megkondult, töltéseket, szegedi „, legdrámaibb hatást, szegedi városkép, modern fejlődés, 1879-es árvízkatasztrófa, katasztrófa közvetlen, akkori idők, partokkal párhuzamosan, várost valósággal, föltámadt szélvihartól, város legősibb, város többi, szivattyúzásoktól kezdett, házak legnagyobb, épen maradt, belváros kőépületei, Lechner Lajos, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór,
|
|
|
|
|
|
| szegedi „, legdrámaibb hatást, szegedi városkép, modern fejlődés, 1879-es árvízkatasztrófa, katasztrófa közvetlen, akkori idők, partokkal párhuzamosan, várost valósággal, föltámadt szélvihartól, város legősibb, város többi, szivattyúzásoktól kezdett, házak legnagyobb, épen maradt, belváros kőépületei, alsóvárosi templomon, város néhány, utókor számára, katasztrófa megtörtént, házak roskadoznak, hajóhídon emberek, puszta életüket, várfalakra katonák, hidegtől megdermedt, zsinagóga teli, keresztény templomok, főgimnázium menekültekkel, emberek kénytelenek, árvízkatasztrófa, legkiemelkedőbb, segélykiáltások, legilletékesebb, fölkorbácsolva, északnyugatról, menekültekkel, hajléktalanná, életformájára, létesítették, szélvihartól, egyéniségére, lehetőségeit, átszakította, párhuzamosan, időszámítás, roskadoznak, megnyitotta, ijedtségtől, fejlődésére, erősítették, legdrámaibb, katasztrófa, összeomlott, főgimnázium, következett, kénytelenek, északnyugat, emberéletet, legnagyobb, ugyanakkor, távolságra, vészharang, szakértője, megkondult, töltéseket, éjszakáján, keresztény, szintjétől, valósággal, magasságát, megtörtént, zsinagógán, pusztulást, menthették, békéscsaba, elneveztek, örökítette, alsóvárosi, megdermedt, kőépületei, pusztultak, várfalakra, nagyvárad, partokkal, emelkedik, petresnél, leginkább, közvetlen, zsinagóga, széchenyi, fogadalmi, hajóhídon, törtetnek, területén, kénytelen, tudósítás, föltámadt, embereket, kezdődött, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
26622 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1349
- e Hét: 4517
- e Hónap: 6651
- e Év: 59209
|
|
|
Offline
