2014-02-20 04:58:04, csütörtök
|
|
|
|
|
|
Visszatérve a GYANÚTLAN időkre, amikor még ,,Laci bácsi" oly barátságosan mosolyog a szülőinek hitt házuk kertjében azok előtt az orgona bokrok előtt... (lásd a mellékelt képet!) amelyek tövében kell majd töltenie az éjszakát!
Mert, bizony amikor megkezdődött az újabb tanév és ő nem volt hajlandó a továbbtanulásról lemondani, KIZÁRTÁK a HÁZBÓL. Úgy látszik, hogy megelégelték az iskola miatti késői ,,hazajárást"...
Milona mit sem sejtve bemászott a kapun, miután a kulccsal nem tudta kinyitni. Sajnos, a lakásajtó is zárva volt és a kulcsával azt sem tudta kizárni. Ekkor már kezdett félni, mert síri csönd és sötétség ült az egész házon. Rögtön tudta, hogy apa elment éjszakai műszakba dolgozni. Arról, viszont fogalma sem volt, hogy anya és a ,,húga" hova tűntek.
Csöngetett, de hiába. Ekkor, az előkertben összekuporodva meghúzta magát az orgonabokrok tövében. Egy idő után nagyon fázott. Ezért, visszamászott az utcára és elindult. Rótta a köröket a szomszédos utcákon. Nagyon félt, mert abban az időben hamar bevitték az utcán grasszáló lányokat a rendőrségre és eljárást indítottak ellenük, ,,üzletszerű kéjelgésre való felbujtás gyanújával". Erről már a tanműhelyben sokat hallott a lányoktól. Reggelre szörnyen kimerülten állt a villamosmegállóban. Szinte, a földből nőtt ki Hasdó Bence - és, mintha őt várta volna uzsonnával a kezében. Amikor felajánlotta neki az ennivalót, Milona elsírta magát és úgy mesélte el, hogyan járt. Bence csak annyit mondott válaszul:
- Ismerem ezt az állapotot, mert árvagyerek-ként nőttem föl!
Milona ettől fogva megbízott benne.
Hasdó Bencét még az előző év decemberében - Levente szalagavatóján - ismerte meg, amikor lekérte tácolni... A gond csak azzal volt, hogy az a szalagavató bál ,,zártkörű" volt és Levi anyukája - mint az ő kísérője is - aggódva beszélgetett a fiával erről. Egymás kérdezgették arról: hogyan jöhettek mégis be ezek az IDEGENEK?
Milona nem nagyon értette, hogy mi miatt aggódnak annyira.
Lelke mélyén irigyelte Leventétől azt a VÉDETTSÉGET, amiben neki és nappalin továbbtanuló évfolyamtársainak részük volt. És, amit az IPARI TANULÓKNAK NÉLKÜLÖZNIÜK KELLETT.
Bence is ,,csak" egy szakmunkás volt, mint ő... ami miatt, sajátlagos szolidaritást érzett iránta. Ezért sem lehet azon csodálkozni, hogy amikor a legközelebbi iskolanapon megvárta iskola után, nem zavarta el, hanem engedte, hogy ,,hazakísérje".
Sőt, másnap szombaton felbukkant a műhely előtt is, ahol Milona, mint vasaló, teljesítménybérben dolgozott. Csodálkozott azon, honnan tudja a munkahelyének a címét? Anya éppen betegállományban volt... de egyébként sem szeretett Milonával együtt mutatkozni. Soha nem jártak együtt sem munkába menet, sem hazafelé... Ebbe Milona akkor törődött bele, amikor egy alkalommal anya ráförmedt, hogy:
- ,,Mit csimpaszkodsz belém, mint egy kolonc? Hát már soha nem szabadulhatok meg tőled?".
Levi sem jelentkezett már hónapok óta. Milona nem tudta, hogy milyen komoly felvételi követelményeknek kellett éppen megfelelnie a fiúnak.
Ő csak annyit tudott, hogy amikor éjszaka ott sírva reszketett az orgonabokrok tövében,
- nem számíthatott senkire;
- nem fordulhatott senkihez bizalommal!
- Nem volt senki, aki védelmezőn mellé állt volna,
- vagy befogadta volna!!!
Visszatérve a szeptember-végi szombathoz (akkoriban még szombaton is dolgozni kellett) amikor még napközben tombolt a nyár. (Csak az éjszakák voltak már egyre hűvösebbek.)
Milonának hazafelé jól esett Hasdó Bence magabiztos invitálása. ,,Ő legalább tudta, hogy mindig éhes és szomjas volt... nem úgy, mint Levente!" - gondolta magában.
Bement vele egy kerthelyiségbe. Ott, jaffa szörpöt ivott, amiről akkor még azt sem tudta, hogy narancsból készül. Még nem volt tizennyolc éves, és nem ismerte a vendéglátós italkínálatokat. Hasdó, viszont úgy rendelt, mint aki tudja ezt. És azt is, hogy egész műszakot úgy dolgozta végig, hogy nem evett, nem ivott... a csapvízen kívül semmit. Amikor letette a pincér (aki haverja volt Hasdónak) az asztalra a szörppel(?) teli poharat, meg egy kisebb pohárban valami átlátszó italt, Bence viccesen fölfelé mutatott, mondván:
- ,,Ott repül a kismadár!"
Milona ,,vette a lapot", mert azt hitte, hogy fel akarja a srác vidítani és odanézett, ahova mutatott. (Most visszagondolva, lehetséges, hogy ekkor tett bele valamit az italába.) Mert, amikor mohón felhajtotta, érezte, hogy nem esik jól.
Majd, hirtelen olyan rosszul lett, hogy haza akart menni. Megpróbált felállni, de nem tudott és Hasdó felnyalábolva elindult vele kifelé a kerthelyiségből. Egy ismeretlen helyen fekve tért magához a belé hasító fájdalomtól, miközben valami földes-gazos valamibe próbált megkapaszkodni.
Majd újból öntudatlanságba zuhant.
Soha nem tudta meg hogyan, de hazakeveredett.
Csak arra a reggelre, vagy délelőttre emlékszik, amikor arra ébredt, hogy forog vele az ágy, miközben zuhan egy sötét mélységbe. Segítségért akart kiáltani, amikor fénygyűrűkön keresztül, a jól ismert szobájuk ablaka előtt meglátta anyát és lányát, amint egy kisebb ruhafélét nézegetnek és azon kuncognak, hogy:
- ,,Megtörtént a dolog! Ez a Bence legalább tökös gyerek..."
Később, amikor képes volt rá, felkelt és öltözködés közben meglepetten látta, hogy véres a bugyija...
Ettől fogva örökké lehajtott fejjel járt és éjjel-nappal sírt. És, nehogy azt higgye bárki, hogy anya egyszer is megkérdezte volna, hogy mi baja van!
Valami miatt ő - mindig is úgy kezelte Milonát, mint egy alantasabb élőlényt, akinek nem is jár más és ezt tartja igazságosnak! Saját lánya (Milona ,,húga") is ezt a mintát követve, hasonló módon volt ellenséges ,,nővérével", a ,,KAKUKKFIÓKÁVAL".
A háta mögött így beszéltek valakiről...
Csak-hogy Milona nem is sejtette, hogy ilyenkor valójában róla folyt a diskurzus.
Matriota Milona
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: továbbtanulásról, követelményeknek, betegállományban, öntudatlanságba, kerthelyiségből, italkínálatokat, hazakeveredett, összekuporodva, megkapaszkodni, kakukkfiókával, szalagavatóján, visszagondolva, kerthelyiségbe, szolidaritást, visszamászott, munkahelyének, szabadulhatok, csimpaszkodsz, felnyalábolva, felajánlotta, decemberében, orgonabokrok, beszélgetett, tanműhelyben, megelégelték, fénygyűrűkön, számíthatott, fordulhatott, csodálkozott, legközelebbi, továbbtanuló, igazságosnak, nélkülözniük, kérdezgették, jelentkezett, barátságosan, szülőinek hitt, orgona bokrok, mellékelt képet, újabb tanév, továbbtanulásról lemondani, iskola miatti, egész házon, előkertben összekuporodva, orgonabokrok tövében, szomszédos utcákon, időben hamar, utcán grasszáló, tanműhelyben sokat, földből nőtt, gond csak, fiával erről, Hasdó Bence, Hasdó Bencét, IPARI TANULÓKNAK NÉLKÜLÖZNIÜK KELLETT, Ebbe Milona, Csak-hogy Milona, Matriota Milona,
|
|