|
2019-04-03 21:14:35, szerda
|
| |
| |
Április 1., bolondok napja
Régen úgy tartották, hogy aki ezen a napon veteményez, minden bizonnyal bolond, és jó termésre sem számíthat. Sőt, ezen a napon jellemzően semmilyen új dologba nem volt jó belekezdeni, mert a régi hagyományok szerint nem sok jó sült ki belőle. Sok nép kultúrájában április 1. volt az újév első napja, azonban a keresztény hagyományok amolyan bolond újévként tartották számon, amiből a bolondok napja a mai napig megmaradt.
Április 14., Tibor napja
Népi megfigyelések alapján, ha ezen a napon a cseresznyefa virágzik, akkor bőséges szőlőtermés várható. De a széna is bőséges lesz, ha ilyenkor már zöldell a vetés. Tibor napján vélték először megszólalni a kakukk madarat is, ami a jó időt vetítette előre.
Április 24., Szent György napja
Az 1800-as években április 24-e piros betűs napnak számított, ekkor történtek a tisztújítások, és álltak szolgálatba a napszámosok, pásztorok. A hagyományok szerint április 24-e, Szent György napja után számíthatunk valódi felmelegedésre. Ezt a napot gonosz járó napnak is nevezték, ugyanis úgy tartották, hogy ezen a napon a boszorkányoknak igen nagy a hatalmuk, azonban április 24-e inkább az egészségre, a jólétre és a termésre vonatkozó jóslásokról maradt híres.
Ha Szent György napja előtt valaki a szabadban fürdött, egészséget biztosíthatott magának, és úgy vélték, hogy ha ilyenkor varjú bújik meg a veteményesben, gazdag termésre lehet számítani. A kukoricát is április utolsó hetében vetették, de a tejtermelést sem bízták a véletlenre: az április 24-én kihajtott tehenek nyakában piros kendőbe kötött templom faláról lekapart vakolat lógott a siker érdekében.
...... ..........
*
Nagyhét
Régen sokkal komolyabban vették a böjti időszakot, mint napjainkban: az emberek egyszer laktak jól egy nap, de akkor sem került hús, állati termék, vagy zsíros étel az asztalra. Jellemzően ciberét, és pattogatott kukoricát ettek, és más növényi alapú ételeket. A Virágvasárnaptól Húsvétig tartó hét a nagyhét: úgy tartották, hogy az a munka, amit ezen a héten végeznek, nagy értékkel bír. Ilyenkor végezték a tavaszi nagytakarítást, a meszelést és a nagymosást is, de jellemzően az hét első felében
...... ......
Virágvasárnap
A Húsvét előtti vasárnapon, Virágvasárnapon vonult be Jézus Jeruzsálembe, akit pálmalevelekkel üdvözöltek. Ezért ezen a napon pálmalevelet, nálunk barkát szentelnek, amit gyógyításra éppúgy használtak, mint rontás ellen, vagy arra, hogy elkerülje a házat a villámcsapás, valamint a termést és az állatokat a jégverés.
Nagycsütörtök
Nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek, és szombatig meg sem szólalnak, helyette régen kereplővel hívták a hívőket misére. Ezen a napon árulta el Jézust az utolsó vacsora után Júdás 30 ezüstpénzért. Ha nagycsütörtökön esett az eső, jó termésre számíthattak a gazdák a mondás szerint. A Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel gyakori volt a zöld színű, sokszor spenótos ételek fogyasztása.
...... .......
Nagypéntek
Nagypéntek az a nap, amikor Jézus meghalt a kereszten. Az ezen a napon ültetett burgonyáról úgy tartották, nagy szemű lesz, de más munkát nemigen végeztek, csak a legszükségesebbeket - sok helyen még tüzet sem gyújtottak. A böjt ezen a napon volt a legszigorúbb, jellemzően krumplit, puliszkát, tojást, gyümölcsből készült befőttet, savanyúságot, bablevest, főtt tésztát ettek lekvárral, túróval, dióval.
...... .......
Nagyszombat
Nagyszombaton újra megszólaltak a harangok, és a háziasszonyok nekiláttak a teendőiknek: megfőzték a húsvéti sonkát, a kolbászt és a tojásokat, megsütötték a kalácsokat, valamint a süteményeket. Este, a feltámadási szertartás után véget ér a böjt, amikortól már lehet húst fogyasztani, és sok család ekkor ette meg a húsvéti vacsorát is.
Forrás: nosalty.hu oldal |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Húsvét |
|
|
|
Címkék: virágvasárnaptól, zöldcsütörtöknek, boszorkányoknak, virágvasárnapon, nagycsütörtökön, nagycsütörtököt, pálmalevelekkel, felmelegedésre, nagytakarítást, biztosíthatott, háziasszonyok, nagycsütörtök, nagyszombaton, veteményesben, tisztújítások, megfigyelések, virágvasárnap, számíthatunk, legszigorúbb, tejtermelést, jeruzsálembe, ezüstpénzért, cseresznyefa, süteményeket, savanyúságot, pálmalevelet, megszólaltak, kultúrájában, számíthattak, villámcsapás, napszámosok, gyümölcsből, pattogatott, hagyományok, megszólalni, szőlőtermés, napon veteményez, napon jellemzően, régi hagyományok, újév első, keresztény hagyományok, bolondok napja, cseresznyefa virágzik, kakukk madarat, 1800-as években, hagyományok szerint, napot gonosz, boszorkányoknak igen, termésre vonatkozó, szabadban fürdött, április 24-én, siker érdekében, Szent György, Virágvasárnaptól Húsvétig, Jézus Jeruzsálembe,
|
|
Offline
