|
2016-04-12 11:56:09, kedd
|
| |
| |
Babits Mihály: Mint forró csontok a máglyán...
Nem az énekes szüli a dalt:
a dal szüli énekesét.
Lobbanj föl, új dal, te mindenható!
Szülj engem újra, te csodaszép.
Most beteg a testem. A földi
vágyak messze nagyon...
Mint ropogó csontok a máglyán,
heverek forró ágyamon.
Barátaim elhagytak engem:
egyedül maradtam már.
Lelkemet kiüritettem,
mint aki nagyobb vendéget vár.
Úgy fekszem itt, mint a főniksz,
ki félve reméli a tüzet,
amelyen el fog majd égni
s amelyből újraszület.
Lobbanj föl, röpíts el engem
piros szoknyáid között:
egy dallal ölöm meg azt, aki
voltam, és már más leszek.
Nem az énekes szüli a dalt:
a dal szüli énekesét.
Lobbanj föl, új dal, te mindenható!
Szülj engem újra, te csodaszép!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Babits Mihály |
|
|
|
Címkék: kiüritettem, mindenható, újraszület, elhagytak, csodaszép, szoknyáid, énekesét, maradtam, barátaim, lelkemet, amelyből, vendéget, amelyen, csontok, lobbanj, heverek, ágyamon, egyedül, fekszem, főniksz, nagyobb, máglyán, dallal, énekes, leszek, babits, reméli, voltam, ropogó, mihály, messze, testem, között, nagyon, röpíts, vágyak, énekes szüli, dallal ölöm, Babits Mihály,
|
|
Offline
