|
2016-05-16 12:09:02, hétfő
|
| |
| |
"Kétféle embert ismerek: jó embert és tévedő embert, mert ő sem rossz, csak téved. Lehet, hogy nem helyes, de én nem tudok emberekre haragudni azért,
mert másképpen gondolkodnak. Sőt, fiatal koromtól kezdve érdekel azok véleménye, felfogása, akik másképpen vélekednek, mint én, mert úgy érdekes
és szép az élet, ha többféle szín jelenik meg benne.
A mezőn is sokféle virág pompázik, a Jóisten sem egyformára teremtette őket, mint ahogy az állatokat sem. Össze kell hangolódni a szeretetben.
Ez a titok. Addig nem lesz egyetlen ember sem jó, amíg nem néz szembe önmagával, és fel nem fedezi önmagában a rosszat, s nem próbálja kiszedni a tüskét.
Nem a tömeg, hanem az egyes ember teheti szebbé a világot."
Fésűs Éva
Fésűs Éva: A Jóisten csodálatos kegyelme....mindig is éreztem
Link
Imádság-2014.11.20.
Link
Somogy megyei körkép - Beszélgetés Fésűs Éva írónővel.
Link
Fésűs Éva: A lényeg
A szépben az a legszebb,
ami leírhatatlan,
a vallomásban az,
ami kimondhatatlan,
csókban a búcsúzás
vagy nyíló szerelem,
egyetlen csillagban a végtelen.
Levélhullásban erdők bánata,
bújócskás völgy ölében a haza,
vetésben remény, moccanás a magban,
kottasorokban rabul ejtett dallam,
két összekulcsolt kézben az ima,
remekművekben a harmónia,
részekben álma az egésznek,
és mindenben a lényeg,
a rejtőzködő, ami sosem látszik,
de a lélekhez szelídült anyagban
tündöklőn ott sugárzik.
Fésűs Éva mese-írónő Lévi című versét mondja el...
Link
Fésűs Éva: Emlék
Én emlékszem a napra,
a drága pillanatra,
az elfogódottságra,
az alig hitt csodára,
szemedre, - mert lehunytad,
szívedre, - mert eldugtad,
ajkadra, amely nem szólt,
s az égre, mert közel volt.
Fésűs Éva mese-írónő Lemenőben című versét mondja el...
Link
Fésűs Éva: Kívánság...
Uram, ha egyszer nagyon jó leszek,
egy szívet adj nekem!
Egyszerűt, tisztát, szépet, kedveset,
lakozzék benne erős szeretet
és imádkozni tudjon melegen.
Nem kell lobogva égő gyötrelem,
és tépő ösztönök,
nem kellenek a cifra nyomorultak,
kik rossz szerelmeket százszor meguntak,
de olthatatlan vágyuk füstölög.
Nem kell megejtő, színes hangulat,
vérkergető borok;
tedd keserűvé, pecsételd le ajkam,
hogy indulatnak játékul ne adjam,
mi bennem szándékodból szent dolog.
Nem kell a kar, mely kígyóként ölel,
tapasztalt, sima kéz,
nem kell, hogy csak a testemet szeressék, -
a múló mámor mélye dúlt üresség,
s nem kell a szó, mely rombol, úgy becéz.
Vigyázz reám, ha forró pillanat
oson be álnokul
lelkembe, - mert én hófehérre vágyom,
és mégis sokszor megcsal önnön álmom,
ha jobbra, balra csóktüzecske gyúl.
Ne legyen tűz és füst az életem,
csak szentjánosbogár;
de szabadíts meg az öncélú vágytól,
mely hamis lidérc fényeként világol
s a fáradt lélek békét nem talál.
Uram, azért egyszer, ha jó leszek,
adj nekem egy szívet,
ki tisztán szűrte át e földi lázat,
kiben testvérek büszkeség, alázat,
ki enyém volna, s énvelem Tied.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Fésűs Éva |
|
|
|
Címkék: szentjánosbogár, elfogódottságra, kimondhatatlan, levélhullásban, remekművekben, összekulcsolt, kottasorokban, gondolkodnak, leírhatatlan, csóktüzecske, szándékodból, olthatatlan, szerelmeket, nyomorultak, beszélgetés, vallomásban, szeretetben, hangolódni, indulatnak, rejtőzködő, vélekednek, pillanatra, teremtette, tapasztalt, egyformára, vérkergető, csillagban, csodálatos, pecsételd, lemenőben, egyszerűt, kígyóként, állatokat, imádkozni, tündöklőn, szeressék, egyes ember, lélekhez szelídült, drága pillanatra, alig hitt, cifra nyomorultak, testemet szeressék, múló mámor, öncélú vágytól, fáradt lélek, Fésűs Éva, Beszélgetés Fésűs Éva,
|
|
Offline
