Kemény kormánykritika: hova tűntek az uniós milliárdok? - Ember Zoltán,Inotai András,Világgazdasági Intézetének,Világgazdaság Magyar Gazdasági Csúcstalálkozó,Anna Viktória,Péter Ákos,Budapesti Corvinus Egyetem,Egyetértett Inotai Andrással,Krisán László,KAVOSZ Zrt, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Kemény kormánykritika: hova tűntek az uniós milliárdok?

2016-05-25 20:48:05, szerda

	Kemény kormánykritika: hova tűntek az uniós milliárdok? Ember Zoltán újságíró. 2016. 05. 24. 17:09 Hol a pénz? - kérdezte Inotai András, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatóprofesszora a Világgazdaság Magyar Gazdasági Csúcstalálkozó 2016 című konferenciáján. A professzor arra utalt, hogy 2004 óta éves átlagban 3 milliárd euró volt a magyar EU-támogatások mértéke, ami a GDP 3 százaléka, ám ebből láthatóan kevés hasznosult a hazai intézményrendszer miatt. Ez a kritikája az utolsó tizenkét év valamennyi magyar kormányának szólt. Hozzátette: kellene egy lista a nagyberuházásokról (ő megelégszik a 100 millió euró felettiekkel is), hogy lássuk, mire ment el a pénz. Ilyen lista azonban nincs. A 2020 utáni helyzetről azt mondta: az ország nem nagyon kap majd EU-támogatást, vagy ha igen, az inkább visszatérítendő forrás lesz, és egyelőre nem látni, mi lesz, ha elzárulnak az uniós pénzcsapok. Egy értelmetlen harc Inotai szerint az államadósság elleni kormányzati harc (a kormány 60 százalékosra akarja leszorítani az adósságot) értelmetlen, hiszen Németországnak is 80 százalékos az államadóssága, mégis eldöcög valahogy a gazdaságuk. A kérdés inkább az, hogy milyen feltételekkel tudjuk finanszírozni a magyar államadósságot a piacon. E tekintetben viszont már ég és föld a különbség Németország és Magyarország között, mondta. Rossz irányba fejlesztünk A kutató az Orbán-kormány iparosítási politikájáról szólva elmondta: a világban zajló változások tükrében téves felfogás kettéválasztani az ipart és a szolgáltatásokat, hiszen ezek egyre inkább egymásba érnek. Bár 2008 előtt a magyar gazdaság exportszerkezete sokkal kiegyensúlyozottabb volt, kisebb volt a járműipar aránya, azóta egyirányú exportszerkezet felé tolódtunk, ami nem egészséges. Már csak azért sem, mert az európai piacon két terület (járműipar, gyógyszeripar) van, amelyet a kínai cégek még nem hódították meg, ez öt éven belül radikálisan megváltozik. Fotó: Pál Anna Viktória Szerinte nem véletlen, hogy az idei első negyedévben ekkora visszaesés volt a magyar gazdaságban. Tavaly ugyanis három terület húzta a gazdaságot: az autóipar, az uniós pénzek, az NHP. Ebből 2016-ra kiesett az NHP, valamint az uniós pénzek is, mivel az új ciklus lehívása még nem indult meg. További probléma, hogy 2016-ban a beruházások aránya 20 százalékkal alacsonyabb, mint 2008 előtt volt. Bár a beruházások az egész világon lecsökkentek, hiszen az alacsony kamatok miatt a megtakarításokat a tőzsdébe vagy ingatlanban fektetik, nem a termelésbe, Magyarországon további probléma, hogy akuttá vált a munkaerőhiány. Így, ha akarnának, sem tudnának jönni a befektetők. Inotai felhívta a figyelmet arra, hogy a 2010-től tömegessé váló magyar elvándorlás nem magyarázható pusztán a bérkülönbségekkel, hiszen 2004-ben is ekkora volta bérkülönbség. A kivándorlás okait mielőbb őszintén fel kell tárni, mondta. A kutató ugyanakkor üdvözölte, hogy az uniós támogatások második ciklusa főként a kis- és közepes vállalkozások segítéséről szól, szerinte ezt már jóval előbb meg kellett volna lépni. Konkrétan: a hazai beruházásokat kell erősíteni az értelmetlen infrastruktúra-fejlesztés (pl. térkövezés, ravatalozó) helyett, mert csak az előbbi generálhat munkahelyeket, élénkítheti a belső fogyasztást. Mert autógyárak összeszerelő-műhelye vagyunk Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára szerint az EU annak idején megkérdezte Magyarországot, hogy biztosan így akarjuk-e felhasználni az infrastrukturális támogatásokat, és mi büszkén mondtuk, hogy igen. Egyetértett Inotai Andrással, hogy új gazdasági modell kell az országnak, mert abból nem lehet megélni, hogy az autógyárak összeszerelő-műhelyévé váltunk. Fotó: Pál Anna Viktória Az oktatásról szólva elmondta: ez a legfájóbb pont, hiszen itt 20 éves távlatok vannak, amiből a mindenkori hatalom rövidtávon keveset profitál, ezért nem is foglalkozik vele (hasonlóan a kultúrához, tehetnénk hozzá). És ha igen, akkor általában rosszul csinálja. Erre hozta fel példának az új irányt, hogy majd a kamarák dönthetik el a szakképzés irányát a pillanatnyi ,,munkaerőpiaci helyzet" alapján. Nagyon sajnálatosnak nevezte, hogy nincs húsz évre szóló oktatási elképzelése a kamaráknak. És amúgy is jönnek a robotok A panelbeszélgetés harmadik részvevőjeként, Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a drámai magyar munkaerőhiányt, az uniós támogatások ,,buta lehívását", a világban zajló technológiai fejlődést emelte ki. Az uniós pénzek lehívásáról azt mondta, Buta beruházások tömkelege zajlott le, döntő részük sehogy sem hasznosult. Krisán szerinte a versenyképesség a jövő, a felzárkózás kulcsa. Ha nem tudunk csatlakozni a technológiai forradalomhoz, végérvényesen leszakadunk. A Nokiáról sem gondolta volna senki tíz évvel ezelőtt, hogy el fog tűnni a süllyesztőben. Ne gondoljuk azt, hogy tíz év múlva Magyarországot majd elkerüli a technológiai fejlődés. A robotok térhódítása a nagyvállalatokon keresztül az életünk minden területére ki fog hatni (gondoljunk például az Uberre, amely 2020-ra teljesen áttér az önvezető autókra, és kiiktatja a sofőröket). Már most látni, hogy például a világ pénzügyi rendszere a készpénzmentes, virtuális tranzakciók felé tolódik (miközben mi a készpénzes fizetéseket erőltetjük). http://24.hu/fn/gazdasag/2016/05/24/kemeny-kormanykritika-hova-tuntek-az-unios-mi lliardok/

0 komment , kategória: Általános

Címkék: exportszerkezete, megtakarításokat, szolgáltatásokat, panelbeszélgetés, nagyvállalatokon, visszatérítendő, versenyképesség, vezérigazgatója, kettéválasztani, exportszerkezet, magyarországot, konferenciáján, kormanykritika, németországnak, államadósságot, munkaerőhiányt, részvevőjeként, csúcstalálkozó, világgazdasági, magyarországon, kormánykritika, infrastruktúra, készpénzmentes, beruházásokat, munkahelyeket, munkaerőhiány, végérvényesen, forradalomhoz, munkaerőpiaci, támogatásokat, világgazdaság, gyógyszeripar, sajnálatosnak, politikájáról, államadóssága, süllyesztőben, uniós milliárdok, professzor arra, magyar EU-támogatások, hazai intézményrendszer, utolsó tizenkét, 2020 utáni, inkább visszatérítendő, uniós pénzcsapok, értelmetlen harc, államadósság elleni, kérdés inkább, magyar államadósságot, különbség Németország, világban zajló, magyar gazdaság, járműipar aránya, Ember Zoltán, Inotai András, Világgazdasági Intézetének, Világgazdaság Magyar Gazdasági Csúcstalálkozó, Anna Viktória, Péter Ákos, Budapesti Corvinus Egyetem, Egyetértett Inotai Andrással, Krisán László, KAVOSZ Zrt,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]