|
2019-08-28 08:38:13, szerda
|
| |
| |
...... ........... ......
Szent Ágostonra, a nagy megtérőre emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 28-án. Személyiségének varázsa: fáradhatatlanul kutató és töprengő elméje, boldogságvágya és igazság utáni szomjúsága.
Szent Ágoston az észak-afrikai Tagastéban született 354-ben. Atyja eleinte pogány volt, édesanyja, Szent Mónika keresztény. Ágoston rendkívül temperamentumos természetet örökölt, fogékony volt mindenre, és fegyelmezetlen. Diákkorában túlságosan tudatában volt annak, hogy neki a tanulás nem okoz nehézséget. Az első éveket Tagastéban töltötte, később Madaurában egy grammatikus iskoláját látogatta, hogy majdan rétor lehessen belőle, később Karthágóban folytatott retorikai és jogi tanulmányokat. Homérosz és a görög szerzők általában nem hagytak benne mély nyomokat, Vergilius azonban elindította képzeletének szárnyalását. Úgy együtt érzett a hőseivel, hogy Dido királynő szomorú sorsát megsiratta. Fiatalsága zavaros volt tanulás és erkölcs terén is. Anyja vallásosságát sokáig dajkamesének tartotta. Pogány társaival kicsapongó életet élt, házasságon kívül született fia, Adeodatusz.
Ágoston tanulmányozta az ókori klasszikusok műveit, kereste a választ az emberi lét talányaira, de sehol sem találta. Anyja kitartó próbálkozásai elől, hogy megtérjen, 383-ban Rómába, majd Milánóba szökött. Mónika utána ment. Édesanyja imái és könnyei mellett Milánóban Szent Ambrus beszédei térítették meg. Ágostont megragadta Ambrus szónoki tehetsége, fellépése és műveltsége, később pedig Szent Antal élete nyomán találkozott a szerzetesi eszményképpel. Vívódva kereste a választ, mit tegyen. Egyre inkább érlelődött benne a megtérés gondolata, de az utolsó lépést Istennek kellett megtennie.
Vallomások című művében írta le ennek történetét. Egyik milánói barátjának kertjébe húzódott vissza magányt keresve. Sírt és imádkozott, sőt kiáltozott kilátástalanságában: ,,Meddig még, Uram?" A zsoltáros szavában újra meg újra magára ismert. És akkor váratlanul meghallott egy vékony gyermekhangot, amely ezt ismételgette: ,,Tolle, lege, tolle, lege", azaz ,,Vedd és olvasd, vedd és olvasd". Kezébe vette az előtte fekvő Szentírást és ennél a helynél ütötte fel: ,,Vessetek véget a kicsapongásnak és a tobzódásnak, a civakodásnak és a versengésnek. Öltsétek magatokra Urunkat, Jézus Krisztust, és ne dédelgessétek a testeteket, nehogy bűnös kívánságokra gerjedjen" (Róm 13,13).
Ez Isten válasza volt, mely békét és megnyugvást adott Ágoston szívének: ,,Úgy áradt szívembe a szó, mint az erős fény, amely elűzött minden bizonytalankodást és sötétséget." Az út, amely harminckét évig tartott, elvezette az Úrhoz. Hosszúnak tűnt, de a felfedezést, Krisztus megtalálását úgy őrizte a szívében ezek után, mint a hála kiapadhatatlan forrását. Ez vallomásainak alaptémája: ,,Oly későn szerettelek meg Téged, te mindig új és régi Szépség, későn szerettelek meg. De hogyan történhetett ez: Te bennem voltál, és én kívül voltam saját magamon. Hívtál engem, és a kiáltásod legyőzte a süketségemet; felragyogtál, és fényességed elűzte vakságomat; illatod felhője felgomolygott és belélegeztem, és most epedek utánad; megízleltelek, és most éhezem és szomjazom Rád; megérintettél, és fellángoltam a békességért, amely Tőled való."
Képen: Fra Angelico: Szent Ágoston megtérése (1430-1435)
...... .......
Előadásait ezután még néhány hétig folytatta, aztán lemondott tanári állásáról. Édesanyjával, a fiával és néhány barátjával együtt visszavonult Cassiacumba, amely Milánótól északra fekszik mintegy harminc kilométernyire. Egyik barátjának volt ott birtoka. 387. április 23-án, húsvét vigiliáján Ambrus püspök keresztelte meg.
Hazaindultak Észak-Afrikába, édesanyja, Mónika meghalt út közben Ostiában. Maga Ágoston a következő év őszén látta meg újra a szülőföldjét. Mindenét eladta és barátaival szerzetesi életet kezdett, éppen úgy, mint Nagy Szent Vazul. Életük elmélyült imádságból, aszkézisből, filozófiai és vallásos tárgyú beszélgetésekből állt.
391-ben pappá szentelték Ágostont, 395-ben pedig Hippo püspöke lett. Hívei példaképe lett, beszédeivel és írásaival nevelte őket. Küzdött kora tévedései ellen, és az igaz hitet bölcsen világította meg. Mikor meghalt, 113 könyv és 218 levél maradt utána. Ezekben az írásokban követni lehet az egyetemes és az afrikai egyház összes korabeli vitáját. Különösen sok nyomot hagyott bennük a donatista szakadás és a pelagianizmus eretneksége. Az előbbi az afrikai egyház egységét bontotta meg, az utóbbi a kegyelemtan területén hirdetett tév tanításokat. A teológiai művek írása közben is az a cél vezette Ágostont, hogy korának és a jövendő egyháznak szolgálatára legyen. Igaz, saját kora teológiai problémáit oldozgatta, de mindenütt olyan szellemi-lelki tapasztalatok mutatkoznak meg műveiben, amelyek minden kor hívőihez szólnak.
430. augusztus 28-án hunyt el Hippóban, járványos betegségben. Hippóból 500 körül a vandál üldözés elől holttestét Szardíniába menekítették. Sírja jelenleg a Milánó melletti Paviában, az egykori longobárd fővárosban van, ahova Luitprand longobárd király vitette 740 körül. A kései századok a ,,kegyelem doktora" címet adományozták neki.
- A legenda szerint egyszer a tudós Ágoston a tengerparton sétált föl és alá, és azon töprengett, hogyan tudná megragadni az Isten lényegét. Egyszer csak meglátott egy kisgyermeket, aki kagylóval merte a tenger vizét a mélyedésbe, amelyet a fövenybe ásott. ,,Mit csinálsz?" - kérdezte Ágoston. ,,Kimerem a tengert" - válaszolta teljes komolysággal a gyermek, és folytatta tovább a meregetést. ,,És gondolod, hogy sikerülni fog?" - kérdezte nevetve a szent. ,,Biztosan előbb fog ez nekem sikerülni, mint neked az, hogy megragadd az Isten lényegét!" - felelt a gyermek, és ezzel eltűnt.
Képen: Fra Filippo Lippi: Szent Ágoston látomása (1437 körül)
...... .........
- Szent Ágostonnak tulajdonított mondások
Jobb a helyes úton sántikálva haladni, mint szilárd léptekkel téves irányba tartani.
Amilyen mértékben növekszik benned a szeretet, olyan mértékben növekszik szépséged, mert a szeretet a lélek szépsége.
Semmi sem győz meg, csak az igazság, semmi sem ment meg, csak a szeretet.
Szeressük embertársunkat, vagy azért mert jó, vagy azért, hogy jó legyen.
A szabadság legmagasabb fokát akkor értük el, ha azt tudjuk mondani: Uram, legyen meg a Te akaratod!
Röviden hangzik a törvény, mely eléd van adva: szeress és tégy, amit akarsz!
Forog a világ, de áll a kereszt!
...... ........... .....
Istenünk, újítsd meg Egyházadban azt a lelkületet, amellyel betöltötted Szent Ágoston püspök szívét, hogy mi is egyedül téged szomjazzunk és keressünk, igaz bölcsesség forrása és minden szeretet szerzője. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
...... ........... .......
Forrás
Diós István: A szentek élete Magyar Kurír
*
- Igenaptár oldalon
SZENTLECKE Szent János apostol első leveléből
Ha szeretjük egymást, bennünk marad az Isten.
Testvéreim!
Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van! Mindenki, aki szeret, Istentől való, és ismeri az Istent. Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert Isten a szeretet. Isten szeretete abban nyilvánult meg, hogy az Isten elküldte a világba egyszülött Fiát, hogy éljünk általa. A szeretet nem abban áll, hogy mi szeretjük Istent, hanem hogy ő szeret minket, és elküldte Fiát bűneinkért engesztelésül.
Szeretteim!
Ha Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást. Istent soha senki nem látta. Ha szeretjük egymást, Isten bennünk marad, és a szeretete tökéletes lesz bennünk. Abból tudjuk, hogy benne élünk, ő pedig bennünk, hogy a Lelkéből adott nekünk. Mi láttuk és tanúságot teszünk róla, hogy az Atya elküldte a Fiút, mint a világ Üdvözítőjét. Aki vallja, hogy Jézus az Isten Fia, abban az Isten benne marad, és ő is az Istenben. Megismertük a szeretetet, amelyet Isten helyezett belénk, és hittünk benne. Az Isten szeretet, és aki megmarad a szeretetben, az az Istenben marad, s az Isten őbenne.
Ez az Isten igéje. 1Jn 4,7-16
EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Aki legnagyobb köztetek, legyen a szolgátok.
Abban az időben Jézus így beszélt a tanítványokhoz:
,,Ti ne hívassátok magatokat mesternek, mert egy a ti Mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. De atyának se hívjatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. És tanítónak se hívassátok magatokat, hisz egy a ti tanítótok: Krisztus. Aki a legnagyobb köztetek, az legyen a többi szolgája. Aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, és aki önmagát megalázza, azt felmagasztalják."
Ezek az evangélium igéi. Mt 23,8-12
*
- Rákoscsabai plébánia oldalon Link
- Katolikus oldalon Link
- Mandiner oldalon: Frenyó Zoltán: Szent Ágoston a római keresztény európai civilizáció alkotója.
Itt olvasható Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Férfi szentek |
|
|
|
Címkék: beszélgetésekből, felmagasztalják, fáradhatatlanul, temperamentumos, személyiségének, embertársunkat, felmagasztalja, kicsapongásnak, kilométernyire, boldogságvágya, tanítványokhoz, fegyelmezetlen, kiapadhatatlan, tapasztalatok, dédelgessétek, vallásosságát, eszményképpel, engesztelésül, vallomásainak, pelagianizmus, felgomolygott, gyermekhangot, megízleltelek, szentlélekkel, tulajdonított, megérintettél, tanulmányokat, tanulmányozta, próbálkozásai, menekítették, kisgyermeket, adományozták, tengerparton, süketségemet, klasszikusok, fellángoltam, nagy megtérőre, észak-afrikai Tagastéban, első éveket, grammatikus iskoláját, görög szerzők, ókori klasszikusok, szerzetesi eszményképpel, megtérés gondolata, utolsó lépést, zsoltáros szavában, vékony gyermekhangot, előtte fekvő, helynél ütötte, erős fény, szívében ezek, hála kiapadhatatlan, Szent Ágoston, Szent Ágostonra, Szent Mónika, Milánóban Szent Ambrus, Szent Antal, Jézus Krisztust, Hazaindultak Észak-Afrikába, Maga Ágoston, Nagy Szent Vazul, Filippo Lippi, Szent Ágostonnak, Jézus Krisztus, Diós István, Magyar Kurír, SZENTLECKE Szent János, Isten Fia, EVANGÉLIUM Szent Máté, Frenyó Zoltán,
|
|
Offline
