|
|
|
2014-06-04 21:29:33, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
A "VÖRÖS VESZEDELEM" TERJEDÉSE MIATT BÜNTETTÉK
A MAGYAR NEMZETET TRIANONBAN
A ,,vörös veszedelem" terjedésétől való félelem szülte ,,békediktátum"
NEM 1920. JÚNIUS 4-én és nem is TRIANONBAN KEZDŐDÖTT, valójában a magyar nemzet szétszaggattatása.
Az uralkodói parancs a háború kitörésekor a Monarchia egész területén 19-42 évben határozta meg a HADKÖTELEZETTSÉGET! Ezzel szemben a magyar törvények 1912-ben 18-50 év közötti férfiak számára írt elő hadkötelezettséget.
1916 január 21-én 50 évről 55 évre emelték fel a Monarchia egész területén a korhatárt.
Ebben az esetben valóban igazságtalan a ,,KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG" elve alapján büntetni az egész magyar nemzetet, hiszen nyilvánvaló hogy vezetői kényszerítették a fent említett HADRAFOGHATÓSÁGGAL a háborúban való részvételre.
Ezért sem évülhet el soha a Trianonban, 1920. június 4-én született békediktátum FELÜLVIZSGÁLATA!
Szó nem volt a kollektív bűnösségről!!!
A hadkötelezettségnek eleget téve - a történelmi Magyarország területéről - kb. 3,4 millióan vettek részt az első világháborúban Ebből, több, mint félmillió elesett, 833 ezer fogságba esett, másfél millió megsebesült.
Csakhogy...
Talán, menjünk vissza az 1917 októberéig, amikor Magyarország területéről közel 1 millió ember, közöttük 500-600 ezer magyar nemzetiségű esett orosz hadifogságba.
Az ország 18-40 év közötti, fegyverfogásra alkalmas korosztályainak több, mint harmada fogolyként élte át az orosz forradalmat és polgárháborút.
A hadifoglyok legnagyobb részét Szibériában és Turkesztániában, több tízezer főt befogadó táborokban őrizték. Közülük néhányban, így Omszkban, Tomszkban és Szamarkandban, a magyarok aránya elérte a 30-50 %-ot!
1916-tól mind nagyobb számban alkalmazták a foglyokat az iparban, a bányászatban és a mezőgazdasáégban. A táborokban 1917-ben szocialista csoportokat alakítottak, elsősorban azok az értelmiségiek, akik részt vettek a hazai munkás- és polgári radikális mozgalmakban, tartalékos tisztként a harctérre, majd fogságba kerültek. Ezek a csoportok kapcsolatokat építettek ki a bolsevik szervezetekkel.
Az 1917. októberi forradalomban kb 40 városban több ezer magyar hadifogoly vett részt.
A hatalomátvétel után, amikor a hadifoglyok visszanyerték személyes szabadságukat, ún. internacionalista katonai alakulatokat szerveztek, amelyeket a Vörös Hadsereg kötelékében minden fronton bevetettek. A magyarok aránya az internacionalista alakulatokban felülmúlta bármely más nemzetét. Összlétszámuk 100 ezer főre tehető, ebből kb. 30 ezren elestek....
Új fegyveres erők 1918-ban
,,A frontról hazaözönlött és leszerelt katonák száma 1918 decemberéig elérte az 1,2 milliót.
November 9-én a hadsereg újraszervezése nagy erőkkel kezdődött el. November 13-án rendelet jelent meg a nemzetőrség , a polgárőrség és a hadsereg létesítéséről.
A hadsereg alapját az 5 legfiatalabb korosztály visszatartása, illetve behívása képezte volna.
Az ütőképes haderő gyors megszervezése illúzió maradt. Oka: pénzszűke, az ország peremvidékeinek leválása, illetve megszállása; a háborús fáradtság, a pacifista (mindenfajta háborút, fegyveres harcot ellenző) tömeghangulat; belső feszültségek a minisztérium és a Pogány József vezette katonatanácsok, a hadsereg és a nemzetőrségek között; a nyílt lázadásokig vezető zsoldos-kérdés.
Károlyi 1919 februárjában aktív ellenállás szükségességét hirdeti. Az akkori hadügyminiszter, Böhm Vilmos, és államtitkára Stromfeld Aurél a szociáldemokrata pártban és szakszervezetekben szervezett munkásságra kívánt támaszkodni a hadsereg megújításában.
A Magyar Nemzeti Tanács mellett 1918 okt. 23-án megalakult a diáktanács.
A forradalom éjszakáján Csernák Imre vezette Katonatanács.
Ez utóbbi fegyveres akcióival kész tényeket teremtett. A győzelem után a kormány megállapodott a Nemzeti Tanács Intéző Bizottságaival. A katonatanácsban választott bizalmiak képviselték az egyes zászlóaljak tisztikarát, illetve legénységét.
A katonatanács részt kívánt venni az ország politikájának alakításában.
A kormány és a munkás- ill. katonatanácsok viszonyát nov. 4-i rendeletben szabályozták:
"a kormány ellenőrző orgánumai, a propaganda szervei,. De nem intézkedési jogával felruházott kormányzó hatóságok".
,,1919. március 21-én a Magyarországi Szocialist Párt megvalósítja a proletárdiktatúrát.
Létrehozza hadseregét és szövetségre lép Szovjet-Oroszországgal.
1919. május 2-án a Budapesti Központi Ötszázas Forradalmi Munkás- és Katonatanács, majd a Forradalmi Kormányzótanács határozatot hoz a munkásosztály mozgósításáról és fölfegyverzéséről!
Május 3-4re 44 ezer ember áll be a Vörös Hadsereg soraiba és az üzemi dolgozók tízezrei jelentkeznek tartalék munkásszázadokba."
(Magyarok krónikája/OfficinaNova/1995.)
Ezen adatok ismeretében, viszont már egyértelmű a bolsevik-fasiszta részvétel miatti felelősség. Csakhogy, itt sem beszélhetünk valódi önkéntességről, mert a fogolytáborokban toborzott szerencsétlen hadifoglyok a szabadulás és a hazajutás reményében álltak be ezekbe az álságos félkatonai alakulatokba!!!
Nem kellene ezt a tragikus tényt sem elhallgatni az értetlen utókor előtt??!!
A múltat be kellene végre vallani, hogy a kommunizmus kísérlete miatt veszítettük el újra és újra Magyarország kétharmadát és az elszakított területeken élő nemzettestvéreinket!!!
Bóna Mária ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: fogolytáborokban, munkásszázadokba, mezőgazdasáégban, szociáldemokrata, kormányzótanács, korosztályainak, hadügyminiszter, peremvidékeinek, katonatanácsban, felülvizsgálata, turkesztániában, kényszerítették, szükségességét, mozgósításáról, önkéntességről, hatalomátvétel, oroszországgal, újraszervezése, katonatanácsok, fegyverfogásra, bizottságaival, világháborúban, szervezetekkel, összlétszámuk, politikájának, szamarkandban, alakulatokban, megújításában, magyarországi, munkásosztály, szabadságukat, megállapodott, visszanyerték, szerencsétlen, forradalomban, megszervezése, magyar nemzet, uralkodói parancs, háború kitörésekor, magyar törvények, esetben valóban, egész magyar, fent említett, háborúban való, kollektív bűnösségről, történelmi Magyarország, első világháborúban, 1917 októberéig, ország 18-40, orosz forradalmat, hadifoglyok legnagyobb, magyarok aránya, VÖRÖS VESZEDELEM, TERJEDÉSE MIATT BÜNTETTÉK, MAGYAR NEMZETET TRIANONBAN, TRIANONBAN KEZDŐDÖTT, KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG, Vörös Hadsereg, Pogány József, Böhm Vilmos, Stromfeld Aurél, Magyar Nemzeti Tanács, Csernák Imre, Nemzeti Tanács Intéző Bizottságaival, Magyarországi Szocialist Párt, Budapesti Központi Ötszázas Forradalmi Munkás-, Forradalmi Kormányzótanács, Bóna Mária,
|
|
|
|
|
|
| magyar nemzet, uralkodói parancs, háború kitörésekor, magyar törvények, esetben valóban, egész magyar, fent említett, háborúban való, kollektív bűnösségről, történelmi Magyarország, első világháborúban, 1917 októberéig, ország 18-40, orosz forradalmat, hadifoglyok legnagyobb, magyarok aránya, 30-50 %-ot, táborokban 1917-ben, hazai munkás-, csoportok kapcsolatokat, bolsevik szervezetekkel, hatalomátvétel után, hadifoglyok visszanyerték, internacionalista alakulatokban, frontról hazaözönlött, hadsereg újraszervezése, hadsereg létesítéséről, hadsereg alapját, ütőképes haderő, ország peremvidékeinek, háborús fáradtság, nemzetőrségek között, nyílt lázadásokig, akkori hadügyminiszter, szociáldemokrata pártban, hadsereg megújításában, forradalom éjszakáján, győzelem után, kormány megállapodott, katonatanácsban választott, egyes zászlóaljak, katonatanács részt, ország politikájának, kormány ellenőrző, propaganda szervei, munkásosztály mozgósításáról, üzemi dolgozók, bolsevik-fasiszta részvétel, fogolytáborokban toborzott, hazajutás reményében, álságos félkatonai, tragikus tényt, értetlen utókor, kommunizmus kísérlete, elszakított területeken, fogolytáborokban, munkásszázadokba, mezőgazdasáégban, szociáldemokrata, kormányzótanács, korosztályainak, hadügyminiszter, peremvidékeinek, katonatanácsban, felülvizsgálata, turkesztániában, kényszerítették, szükségességét, mozgósításáról, önkéntességről, hatalomátvétel, oroszországgal, újraszervezése, katonatanácsok, fegyverfogásra, bizottságaival, világháborúban, szervezetekkel, összlétszámuk, politikájának, szamarkandban, alakulatokban, megújításában, magyarországi, munkásosztály, szabadságukat, megállapodott, visszanyerték, szerencsétlen, forradalomban, megszervezése, tömeghangulat, polgárháborút, kapcsolatokat, értelmiségiek, létesítéséről, nemzetőrségek, visszatartása, szabályozták, igazságtalan, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 3528
- e Hónap: 12132
- e Év: 48073
|
|
|
Offline
