|
2016-06-27 07:53:34, hétfő
|
| |
| |
Tandari Éva:
A Virág és a Nap
~ Halódom ... - mondta a Virág .
~ Tudom - felet a Nap -
Csókom , és tüzem lesz végzeted
ha eljő a végső pillanat ...
~ Fáj , és reszket a lelkem ,
mely nem lesz már soha szabad ...
~ De az őszi szél majd feloldoz ...
Ő ad majd lelkednek szárnyakat .
Ő ad lelkednek majd könnyű létet ,
hogy pille-ként szállhass , ha jő a Virradat ,
hogy utól érd , mit a Föld el vett Tőled
gyökérrel kötve meg a szárnyaló vágyakat .
~ Tudom ... -- Mégis fáj a Vég ,
mely megöl Múltat , és emlékeket ,
s már hiába ád könnyű álmot ,
ha megöli a valót , s a kínzó ,
de igaz képeket ...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tandari Éva versek |
|
|
|
Címkék: szárnyakat, emlékeket, gyökérrel, szállhass, lelkednek, szárnyaló, végzeted, virradat, feloldoz, vágyakat, pillanat, képeket, tandari, halódom, reszket, mondta, szabad, megöli, múltat, könnyű, csókom, lelkem, tőled, pille, létet, virág, kínzó, valót, kötve, megöl, felet, tüzem, hiába, tudom, végső, mégis, végső pillanat, őszi szél, szárnyaló vágyakat, Tandari Éva,
|
|
Offline
