|
2016-07-29 10:36:41, péntek
|
| |
| |
F. Szabó Mihály:
Vallomás
Mint a füvön a hajnali harmat,
Égen az örökké éltető nap,
Virágon, az azt díszítő szirom,
Kapaszkodó levél a faágon,
Hömpölygő víz a folyó medrében,
Mint a hó az égig érő hegyen,
A Hold és a csillagok az égen,
Hozzád tartozom, Te vagy az életem.
Kérlek, hallgasd meg ezt a vallomást,
És ha meghallgattad, ne csinálj mást,
Csak próbáld meg azzal viszonozni,
Hogy Te is tudj így hozzám tartozni.
Légy Te a fű, leszek én a harmat,
Csókkal borítom minden száladat.
Leszek a virág, légy Te a szirom,
Ékesség és szépség a virágon.
Légy Te a fa ága, leszek én a levél,
S kapaszkodom, el nem engedlek én.
Légy folyómeder, én a víz leszek,
S a boldogság tengeréhez érek.
Légy Te az égig érő magas hegy,
Melyen, mint hó, örökre ott leszek.
Légy az égen a hold és a csillag,
S boldog leszek, ha ragyogni látlak.
Budapest, 2014 júl. 12.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: F. Szabó Mihály |
|
|
|
Címkék: meghallgattad, kapaszkodom, folyómeder, tengeréhez, kapaszkodó, viszonozni, csillagok, boldogság, hömpölygő, vallomást, hallgasd, tartozom, medrében, tartozni, száladat, vallomás, engedlek, ragyogni, budapest, ékesség, csinálj, csókkal, virágon, borítom, szépség, díszítő, hajnali, csillag, próbáld, leszek, életem, éltető, kérlek, minden, harmat, szirom, hajnali harmat, örökké éltető, folyó medrében, boldogság tengeréhez, Szabó Mihály, Hogy Te, Légy Te,
|
|
Offline
