|
2019-12-25 16:45:54, szerda
|
| |
| |
- Igenaptár oldalon
OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből
Meglátja a föld minden határa, hogy szabadítást szerez Istenünk.
Milyen szép a hegyeken annak a lába, aki jó hírt hoz, aki békét hirdet, örömhírt hoz, kikiáltja a szabadulást, aki azt mondja Sionnak: ,,Királlyá lett a te Istened". Figyelj csak! Őrszemeid felemelik hangjukat, és mind ujjonganak, mert szemtől szembe látják, hogy visszatér az Úr Sionra.
Ujjongva énekeljetek mindnyájan, Jeruzsálem romjai, mert az Úr megvigasztalja népét és megváltja Jeruzsálemet. Az Úr felemelte szent karját minden nemzet szeme láttára, és meglátja a föld minden határa, hogy szabadítást szerez Istenünk.
Ez az Isten igéje. Iz 52,7-10
SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből
Isten az ő Fia által szólt hozzánk.
Testvéreim!
Sok ízben és sokféle módon szólt egykor Isten az atyákhoz a próféták szavával. Most, a végső napokban Fia által szólt hozzánk, akit a mindenség örökösévé tett, hiszen a világot is általa teremtette. Benne ragyog az Istenség, ő az Atya képmása, és hathatós szavával ő tartja fenn a mindenséget.
Miután megváltott minket a bűntől, helyet foglalt az isteni Fölség jobbján. Hatalmasabb, mint az angyalok, mert magasztosabb nevet örökölt náluk. Vajon melyik angyalnak mondta valaha Isten:
,,A Fiam vagy te, ma szültelek téged?"
Vagy pedig:
,,Én Atyja leszek, ő pedig az én Fiam?"
Sőt, amikor Egyszülöttjét bevezeti a világba, így szól:
,,És leborulva imádja őt Isten minden angyala."
Ez az Isten igéje. Zsid 1,1-6
EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Az Ige testté lett, és közöttünk lakott.
Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett. Őbenne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be.
Föllépett egy ember, akit Isten küldött: János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen: tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, ő csak azért jött, hogy tanúságot tegyen a világosságról.
Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy megvilágítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek benne, akik nem vér szerint, nem a test kívánságából, és nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.
És az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő dicsőségét, mely az Atya Egyszülöttjének dicsősége, telve kegyelemmel és igazsággal.
János tanúságot tett róla, amikor ezt hirdette: ,,Ő az, akiről mondtam, hogy utánam jön, de megelőz engem, mert előbb volt, mint én." Hiszen mi mindannyian az ő teljességéből nyertünk kegyelemből kegyelmet. A törvényt ugyanis Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság azonban Jézus Krisztus által valósult meg.
Istent soha senki nem látta, Isten Egyszülöttje, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.
Ezek az evangélium igéi.
...
Vagy rövidebb forma:
EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Az Ige testté lett, és közöttünk lakott.
Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett. Őbenne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be.
Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy megvilágítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek benne, akik nem vér szerint, nem a test kívánságából, és nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.
És az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő dicsőségét, mely az Atya Egyszülöttjének dicsősége, telve kegyelemmel és igazsággal.
Ezek az evangélium igéi. Jn 1,1-18 rövidebb: Jn 1,1-5.9-14
- Magyar kurír oldalon
Útravaló - 2019. december 25
Urunk születését ünnepeljük ezen az éjszakán. Az Isten földi születését: talán az év legcsendesebb estéje ez. Egy kisgyermek a jászolban, aki elcsendesíti a világot, aki békét és nyugalmat sugároz magából és aki meglágyítja a szíveket. Ez a csend sok titokkal van tele: titok, hogy Isten hogyan jön ma közénk, titok, hogy aztán hogyan is alakít bennünket a mindennapokban, titok, hogy mi mindent találunk ma a szívünkben. Isten világossága azonban fényt áraszt a titokra és egyszerűvé szeretne tenni bennünket, hogy egyszerűen tegyük a dolgunkat a mindennapokban, egyszerűen szeressük azokat, akik körülöttünk vannak, és őszintén, tisztán éljünk.
Az éjszaka közepén útra kelni nem mindennapos dolog. Ugyanakkor tudjuk, hogy megéri. Valami olyat kap az ember, ami nem hétköznapi. Végigmenni a csendes utcákon, látni az ünnep fényeit, sajátos dallamokat énekelni valahogy egészen egyedi hangulat és érzés. Előhoz bennünk sok-sok emléket, érzést, és kicsit meglágyít bennünket.
Nem is annyira az ajándékokat várjuk már mi, felnőttek, hanem ezt a közel egy hónapos hosszú rituálét, a készülődést, a gyertyagyújtásokat, a díszek, dekorációk leporolását, elhelyezését, mert mindez annyira jól rávilágít az igazán fontos dolgokra, arra, hogy az ember a szeretetre van teremtve, és hogy mennyire ez az életünk középpontja, akár akarjuk, akár nem. Életünk végéig kell gyakorolgatnunk, hogy helyesen szeressünk, és helyesen fogadjuk a szeretetet.
Több mint kétezer évvel ezelőtt nagy sürgés-forgás volt a Szentföldön, a népszámlálás megindította az embereket, mindenki hazatért. És ez a hazatérés különleges érzést adott mindenkinek. Sokan talán akkor szembesültek vele, hogy honnan is indult a családjuk, a törzsük, és talán sok mindent meg is értettek, hogy miért ilyen vagy olyan. A haza, az otthon sok mindenre választ ad, sok mindent megmagyaráz. Jó hazatérni, jó szembesülni ezzel. Szent Lukács evangélista is nem véletlen veszi bele a születés történetébe, hogy mi is történt akkor Izraelben. Hazatért mindenki, és nem is volt hely sehol már, nem kaptak szállást Máriáék.
Ám nem mindegy, hogyan vagyunk otthon. Az otthon nemcsak biztonságot ad, hanem be is zárhat minket. És ezért sem véletlen, hogy nem az otthon melegét élvező tömeg hallja meg az angyalok szavát, hanem azok, akik kint vannak a mezőn, akik nem a tömeg részei, és így észreveszik a fényt, nem vakítja őket a város fénye. Vállalnunk kell nekünk is, hogy miután lélekben megerősödve otthont találunk Istennél, mi is kimenjünk a pusztába, vállaljuk az üresség kihívását, és így lehetőség legyen rá, hogy észrevegyük Isten küldötteit, akik hírt hoznak a Megváltóról, és a vágyott szabadság felé irányítják lépteinket.
Mennyire meglepő a találkozás a Megváltóval, a Messiással, mennyire más erő és hatalom, mint amit várunk földies gondolkodásunkkal. Mi is az igazi erő és hatalom? Jézus megtanít bennünket, hogy a csöndes jelenlétnek, figyelemnek milyen ereje tud lenni, hogy a szavak nem mondanak el mindent. Zajos lett a világunk, és ma, amikor csend borul a világra, amikor csendben nézzük a jászolban fekvő Gyermeket, aki az értünk megtestesült Isten, akkor őszintén kérjük, hogy bennünk is szülessen meg ez a csöndes erő, ez a szeretetteljes jelenlét, ami átformál bennünket és ami élhetőbbé, emberibbé teszi a világot.
Imádság
Üdvözítő Istenünk! A hit olyan adomány, a te ajándékod, amely kivezet minket a sötétségből, az élet céltalanságából, és kiszélesíti látókörünket és életterünket. Segíts minket, hogy ne csupán az emberi élet korlátozottságát és végességét lássuk, hanem a te távlataidban szemléljük önmagunkat. Segíts megértenünk, hogy veled élhetünk már itt a földön, s halálunk után eljuthatunk hozzád az örökkévalóságba, amely új életet jelent számunkra. Örökkévaló Istenünk, köszönjük, hogy emberré lettél és ezzel megmutattad nekünk az utat az üdvösség, az örök élet felé.
- C. Horváth István Sándor atya elmélkedése
A Betlehemi istálló nem múzeum
Évekkel ezelőtt, a karácsony utáni napokban betértem egy rövid imára a szombathelyi Székesegyházba. Hamarosan egy népes család érkezett, szülők és gyermekek, akik nyilvánvalóan az ünnep miatt hosszasan nézték Kisléghi Nagy Ádám: A pásztorok imádása című festményét. Akaratlanul is hallottam beszélgetésüket. ,,Nézzétek csak Szent Józsefet, milyen határozottan, erősen tartja kezében botját, készen arra, hogy minden veszélytől megvédje az újszülött gyermeket" - kezdte az édesapa. ,,Figyeljétek csak Szűz Mária szelíd mosolyát! Milyen nagy öröm, anyai öröm sugárzik belőle" - folytatta az édesanya. ,,Milyen jóképű az a fiatal angyal" - szólal meg a család kamaszodó lánya. ,,Nekem az a pásztor tetszik, amelyik a bárányt hozza a vállán" - mondja a nagyobbik fiú. Végül a legkisebb gyerek is megszólal: ,,Milyen pici, milyen aranyos Jézus fehér pólyában!"
Utólag elgondolkodtam az eseten. Mennyire jellemző, hogy ki mit vesz észre első pillanatban egy képen. Mindenki azt pillantja meg először, ami a saját élethelyzetéhez és életkorához legközelebb áll. Később persze észreveszik a festmény többi elemét, rácsodálkoznak a részletekre, de először mindenki azt pillantja meg, ami a szívéhez a legközelebb áll. A mai napon Jézus születését ünnepeljük. Az evangélium segítségével csodálatos kép rajzolódik ki előttünk. Elképzeljük a kisváros, Betlehem határában az istállót, állatokkal, ökörrel és szamárral. A háromkirályok még messze járnak, de az őket vezető csillag fénye már felragyogni látszik. A pásztorok már ideértek, s odatérdelnek Mária és József mellé, a jászol elé, amelyben a kis Jézus fekszik. Gondolatainkban megjelennek az angyalok, akik Isten dicsőségéről énekelnek és békességet hirdetnek az embereknek. Van itt látnivaló bőven, de a nézelődés nem elég, elvégre a betlehemi istálló nem egy múzeum, nem egy kiállító terem. Nem bámészkodni jöttünk ide, hanem hódolatunkat és tiszteletünket kifejezni Isten Fia előtt. Mária és József bizonyára szeretne kissé megpihenni az éjszakai szülés után, de nincs nyugalmuk, mert megérkeznek a pásztorok. Hirtelen megtelik az istálló. Nem olyan ez, mint amikor az utcai bűvész körül hirtelen csődület támad, s az addig rohanó embereket megállítja a kíváncsiság, aztán pedig néhány percnyi ámulat után még jobban siessenek, hogy a bámészkodással töltött időt behozzák. A betlehemi istállóban nincs tolongás, minden pásztornak jut egy kis hely, ahová letérdelhet. Itt minden jóakaratú embernek jut hely, aki ki szeretné fejezni hódolatát a Megváltó előtt, nekünk is, ezért érdemes lélekben elindulnunk.
És ha itt vagyunk, akkor nem érdemes tovább sietnünk. Nem rövid bámészkodásra jöttünk, szemeinkkel nem látványosságot keresünk, hanem tekintetünk megpihen a jászlon. Szemünket a jászolban fekvő Gyermekre szegezzük, ő áll legközelebb a szívünkhöz. Közel vagyunk hozzá. Mert Isten nem a végtelen messzeségben él, hanem közel jön hozzánk, emberré lesz, emberként születik meg. Közel van hozzánk Isten szeretete, amely a betlehemi gyermekben öltött testet. Isten egészen közel jön hozzánk, hogy jelenléte értelmet adjon életünknek, reményre buzdítson minket küzdelmeinkben és lelkünket magasabb szintre emelve meghívjon minket a vele való közösségre. Ez karácsony titka és üzenete: Jézus megszületett, velünk az Isten |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Karácsonyi üdvözlet |
|
|
|
Címkék: korlátozottságát, örökkévalóságba, gyakorolgatnunk, gondolatainkban, egyszülöttjének, beszélgetésüket, élethelyzetéhez, céltalanságából, mindennapokban, küzdelmeinkben, székesegyházba, szeretetteljes, tiszteletünket, rácsodálkoznak, elgondolkodtam, látványosságot, megvigasztalja, bámészkodással, nyilatkoztatta, megvilágítson, világosságról, bámészkodásra, nyilvánvalóan, háromkirályok, teljességéből, legcsendesebb, egyszülöttjét, kívánságából, dicsőségéről, egyszülöttje, elcsendesíti, távlataidban, látókörünket, elhelyezését, szembesültek, magasztosabb, föld minden, hegyeken annak, próféták szavával, végső napokban, mindenség örökösévé, isteni Fölség, élet volt, emberek világossága, sötétségben világít, igazi világosság, világba jött, világban volt, világ őáltala, tulajdonába jött, test kívánságából, férfi akaratából, OLVASMÁNY Izajás, EVANGÉLIUM Szent János, Atya Egyszülöttjének, Jézus Krisztus, Isten Egyszülöttje, Szent Lukács, Üdvözítő Istenünk, Örökkévaló Istenünk, Horváth István Sándor, Kisléghi Nagy Ádám, Szent Józsefet, Szűz Mária, Isten Fia, Mert Isten,
|
|
Offline
