|
2020-05-04 19:56:14, hétfő
|
| |
| |
- Vizsga követelmények Link
- A magyar nyelv és irodalom kötelező érettségi tantárgy. Ezzel kezdődik az írásbeli érettségi. Első napon, általában május elején hétfő reggel 8-tól. A szóbeli érettségi vizsga június második felében zajlik egy napon a többi tantárggyal az iskolák kiírása szerint. Az írásbeli érettségi vizsga elsősorban kreativitást, nyelvi logikát, fogalmazáskészséget igényel, míg a szóbeli vizsga már a lexikális tudást is számon kéri.
Az első feladatrész egy szövegértési feladat, egy nyomtatott szöveg és ahhoz kapcsolódó kérdéssor, melyre válaszolni kell. Ez a feladatsor szövegértési, nyelvi-logikai, nyelvtani kompetenciákat igényel. A feladatsor 40 pontot ér, megoldására 60 perc áll rendelkezésre. Az egy óra letelte után a feladatlapot bele kell helyezni a borítékba, és a felügyelő tanár asztalára kell tenni.
A második feladatlap szövegalkotási feladatokat takar, mely során három feladat közül választhat a vizsgázó. Ezek közül csakis az egyiket kell megoldani. Megoldására 180 perc áll rendelkezésre. A feladatlap 60 pontot ér.
A feladattípusok a következők:
1. Érvelés
2. Műelemzés
3. Összehasonlító elemzés
Érvelés
Érvelő fogalmazás írása egy megadott témakörben. A témakör általában irodalommal, nyelvtannal, kultúrával, társadalmi élettel kapcsolatos. A feladat tartalmaz egy mottót, idézetet, amely ráhangolja a vizsgázót a témára.
Műelemzés
Egy hosszabb vers, vagy egy rövidebb novella értelmező elemzése megadott szempontok alapján.
Összehasonlító elemzés
Két, vagy több vers esetleg drámarészlet összehasonlítása megadott szempontok alapján
A javító tanárok 3 szempontból vizsgálják és pontozzák a szövegalkotási feladatlapokat. Nyelvminőség, szöveg megszerkesztettsége és tartalom szempontjából. Mindhárom összetevőre maximum 20 pont adható, így jön ki a 60 pont, melyhez ha hozzáadjuk a szövegértés 40 pontját, látható, hogy a magyar írásbeli érettségi vizsgán maximum 100 pont érhető el
Témakörök:
Irodalom témakörök:
1. Életművek 6 db
Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila. Ez a hat magyar szerző kihagyhatatlan.
2. Portrék 4 db
Tanár által választott magyar szerzők, például Radnóti, Móricz, Mikszáth
3. Látásmódok 3 db
Tanár által választott magyar szerzők, például Jókai, Vajda János, Juhász Gyula
4. Kortárs magyar irodalom 1 db
Legalább 1980-ig élő és alkotó magyar szerző, például Kertész Imre, Faludy György
5. Világirodalom 2 db
Külföldi szerzők, művek, például Homérosz eposzai, a Biblia
6. Színház és drámatörténet 2 db
Magyar, vagy világirodalmi drámaírók és műveik, pl Szophoklész, Madách, Shakespeare
7. Az irodalom határterületei 1 db
Az irodalmat érintő művészeti ágak, például film, balett
8. Regionális kultúra 1 db
Az a megye, ahol az érettségi zajlik, illetve annak környékére jellemző művészeti kulturális motívumok, épületek, programok bemutatása, vagy ott született irodalmi szerző bemutatása.
Nyelvtan témakörök
A tanár köteles mindegyik témakörből legalább 2 tételt berakni a tételsorba.
Ember és nyelv
A kommunikáció
A magyar nyelv története
Nyelv és társadalom
A nyelvi szintek
A szöveg
A retorika alapjai
Stílus és jelentés
A nyelvtan tételek tartalmaznak egy gyakorlati feladatot, melyet a felelőnek meg kell oldani. Például egy mondat elemzése, hangtörvények felismerése, önéletrajz írása.
A magyar nyelv és irodalom szóbeli tételsornál az 50 pont úgy adódik össze, hogy 25 pontot kaphat a felelő a tartalmi összetevőkre, további 25 pontot pedig az előadásmódra.
*
- Az idei magyar érettségi első részében könyvek történetéről, az olvasásról és a kódexekről kaptak szövegértési feladatot a középszinten vizsgázók. Az ehhez a részhez tartozó szövegalkotási feladatok pedig a sportról és testnevelésről, valamint egy egészségügyi problémákhoz kapcsolódó progam szervezésről szóltak.
A szövegértési rész könnyebb volt a tavalyinál - mondta a magyartanár. Az első másfél órában sok pontot gyűjthettek a diákok, a feladatok gyorsan kitölthetőek voltak, többé kevésbé vita nélküli megoldásokkal. "Az érvelés egy slágertéma volt, most nagyon sok helyen központban van az egészséges életmód és a sportolás" - tette hozzá. Szerinte ezt a feladatot többen választották. Hozzátette: ha az első feladatlapot jól megoldották a diákok, akkor "bukni már senki sem fog".
- A második feladatlap azonban nem volt ilyen egyszerű - mondta a szaktanár. Itt gondot okozhatott az érettségizőknek, hogy egy ismeretlen művet kaptak a novellaelemzésnél, illetve, ha a másik feladatot választották, akkor a terjedelemmel is meg kellet küzdeniük. Ahogy már írtunk róla, a műelemző feladat egy Fekete István-novellához, az összehasonlító elemzés pedig egy Arany János-vershez és egy Tóth Árpád-költeményhez kapcsolódik.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
Címkék: összehasonlítása, érettségizőknek, határterületei, összehasonlító, kompetenciákat, feladatlapokat, szövegalkotási, testnevelésről, kihagyhatatlan, feladattípusok, drámatörténet, követelmények, megoldásokkal, világirodalom, hangtörvények, világirodalmi, szempontjából, rendelkezésre, terjedelemmel, történetéről, kreativitást, nyelvminőség, drámarészlet, kommunikáció, problémákhoz, összetevőkre, szövegértési, előadásmódra, feladatlapot, középszinten, szervezésről, választották, egészségügyi, kitölthetőek, költeményhez, tartalmaznak, magyar nyelv, írásbeli érettségi, szóbeli érettségi, többi tantárggyal, iskolák kiírása, szóbeli vizsga, lexikális tudást, első feladatrész, szövegértési feladat, nyomtatott szöveg, feladatsor szövegértési, feladatlapot bele, felügyelő tanár, második feladatlap, egyiket kell, megadott témakörben, József Attila, Vajda János, Juhász Gyula, Kertész Imre, Faludy György, Fekete István-novellához, Arany János-vershez, Tóth Árpád-költeményhez,
|
|
Offline
