|
2017-05-06 09:26:25, szombat
|
| |
| |
Varró Dániel : Az elköszöngetés balladája
Belőletek hogy mit se látok
Többé, okosok, ostobák,
Portásbácsik, magyartanárok
S ti sok sínylődő kisdiák
(Nektek se légyen mostohább
A sorsotok, mint volt nekem),
Szivembe kardok kínja vág,
S hiány ül majd a lelkemen
Rosszakaróim, jóbarátok,
Temérdek angyal és svihák,
Szép, szőke, barna, csúnya lányok,
Sakkpartnerek, konyhásmamák,
Tavaszi leves, tészta, mák,
Rongy testem innen elmegyen,
Közös sorunknak vége hát!
Hiány ül majd a lelkemen.
Töri-, matek-, rajz-, nyelvtanárok,
Kerámiák, köcsögdudák,
Könyvtárosok és csillagászok,
Vegyétek szívem búcsúját!
Nem vágok hozzá bús pofát,
Ha könnyem csorran, elkenem,
De mit tagadjam, sok pupák,
Hiány ül majd a lelkemen.
Ajánlás
Hát nem is folytatom tovább,
Bozontos orrú hercegem:
Ha nem lakom már iskolád,
Hiány ül majd a lelkemen.
Berde Mária : Gyermekkor
Oh emlékszel az ódon barna házra?
Falak közé fagyott be méla csöndje.
Szögletben ültünk, dermedten vigyázva:
Oszlopos óránk hogy a négyet zöngje.
És akkor huss! a gyomfölverte parkba.
- A patak medrét dús homokba ásta -
Vadultan kúszott el a lonc, a tarka
És csüggött ó fenyők zúzmós palástja.
A tón magános hattyúnk küntmerengett.
Mint elfutott időkből fényes álom.
Csak meg se mozdult. Oh, a tó se rengett,
Az eget hívta, hogy beléje szálljon.
S az ég belémélyült, oly messzi kéken.
Kis arcunk glóriával verte vissza:
,,Hallga! Tündérek hívnak a fenének
A hangjuk, halk, mint hárfa, enyhe-tiszta."
És mentünk vón... Akkor a víztükörre
Üdvözült könnyem pergett félve...
S a csudás ég tört, jaj, ezernyi körre
És minden tündér elcsitult a mélybe".
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
Címkék: küntmerengett, elköszöngetés, magyartanárok, sakkpartnerek, konyhásmamák, rosszakaróim, portásbácsik, nyelvtanárok, gyomfölverte, csillagászok, könyvtárosok, köcsögdudák, belémélyült, víztükörre, gyermekkor, szögletben, folytatom, mostohább, emlékszel, glóriával, elcsitult, balladája, dermedten, belőletek, sorunknak, jóbarátok, hattyúnk, elfutott, szálljon, lelkemen, palástja, bozontos, oszlopos, vigyázva, hercegem, tagadjam, elköszöngetés balladája, ódon barna, négyet zöngje, gyomfölverte parkba, patak medrét, eget hívta, Varró Dániel, Berde Mária,
|
|
Offline
