|
2020-06-06 15:49:46, szombat
|
| |
| |
OLVASMÁNY Mózes második könyvéből
Az Úr irgalmas és könyörülő Isten.
Mózes, miután elpusztította az aranyborjút és kiengesztelte az Urat, másnap korán reggel elindult a Sinai-hegyre, és vitte magával a két kőtáblát, ahogy az Úr megparancsolta. Az Úr leereszkedett felhőben, ő pedig eléje járult és segítségül hívta az Úr nevét. Az Úr elvonult Mózes előtt és ezt mondta: ,,Az Úr, az Úr, irgalmas és könyörülő Isten, hosszan tűrő, kegyelemben és hűségben gazdag."
Mózes sietve a földig hajolt, leborult, és így szólt: ,,Ha kegyelmet találtam a szemedben, Uram, akkor a mi Urunk vonuljon velünk. Bár keménynyakú nép ez, mégis bocsásd meg bűneinket, és fogadj el minket örökségedül."
Ez az Isten igéje. Kiv 34,4b-6.8-9
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt második leveléből
Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége köti össze a híveket.
Testvéreim!
Örvendjetek és tökéletesedjetek! Buzdítsátok egymást, éljetek egyetértésben és békében! Akkor veletek lesz a szeretet és a béke Istene. Köszöntsétek egymást szent csókkal. A szentek mind köszöntenek titeket.
Urunk Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!
Ez az Isten igéje. 2Kor 13,11-13
EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Isten elküldte Fiát, hogy üdvözli jön általa a világ.
Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak:
Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában.
Ezek az evangélium igéi. Jn 3,16-18
...... ........... .....
Imádság
Urunk, Istenünk! A Szentháromság titkához, belső életed titkához nem csak elméleti módon közeledhetünk, hanem a szeretet jelenlétének felfedezése útján is. Segíts minket, hogy észrevegyük szereteted jeleit a világban és személyes életünkben! Segíts minket, hogy szeretetedre irányítsuk azok figyelmét is, akik nélküled képzelik el életüket és nem gondolnak örök sorsukra, hogy ők is tebenned találják meg életük értelmét és boldogságát! Segíts minket, hogy földi életünk során a Szentháromságban és Isten szeretetében éljünk! Segíts, hogy földi életünk után eljussunk Isten örökké tartó szeretetébe!
Elmélkedés
Nem büntet, hanem szeret
Magyarországon a gyorshajtó autósoknak nincs esélyük a büntetés elkerülésére, amennyiben bemérik őket a kamerák. Ők persze nem örülnek ennek, de a közlekedési szabályokat betartók örülnek helyettük is. Egy külföldi országban, ahol gyorshajtás esetén a rendőröknek mérlegelési lehetőségük van a bírság kiszabására és a bírság nagyságának megállapítására, történt a következő eset. Egy férfi a munkából ment hazafelé. Nem indult későn, nem terveztek családi programot, ami miatt minél hamarabb otthon szeretett volna lenni, tehát nem volt oka a sietségre, mégis a megengedettnél gyorsabban közlekedett, ezért a rendőr megállította. Amikor a rendőr odament az autójához, rögtön megismerték egymást, ugyanabba a templomba jártak családjukkal vasárnaponként misére. A rendőr udvariasan közölte vele a gyorshajtás tényét, amit ő elismert, nem volt érdemes vitatkozni vagy mentegetőzni. A rendőr visszament az autójához, hogy megírja az ilyenkor szükséges büntetőcédulát. Kis idő múlva visszajött, beadta a papírt az ablakon, udvariasan elköszönt és távozott. Ekkor nézte csak meg a papírt, ami nem is egy büntetőcédula volt, hanem egy kis levél. Ez állt benne: ,,Kedves keresztény Testvérem! Az én kislányom hat éves volt, amikor elütötte egy gyorshajtó. A tettes fél év múlva kiszabadult, de én soha többé nem tudom megölelni a gyermekem. Csak akkor találkozok vele újra, ha a mennybe jutok életem végén. Tudom, hogy neked is vannak gyermekeid, ezért talán megérted a fájdalmamat. Kérlek, ne siess!" Miután elolvasta a levelet, elindult, lassan vezetett hazáig. Otthon megölelte a feleségét és a gyermekeit, közben pedig arra gondolt, hogy nem büntetést kapott, hanem egy szeretetteljes figyelmeztetést.
Ma, a Szentháromság ünnepén, azt a gondolatot vigyük haza, hogy Isten nem büntetni akar bennünket, hanem szeretni. Isten a szeretet. Isten lényege és legfőbb tulajdonsága a szeretet. Isten minden cselekvése szeretetből fakad. Hitünk szerint egy Isten van, aki három személy: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. A három isteni személyt a szeretet köti össze, egységüket a szeretet biztosítja. Ez az isteni szeretet azonban nem zárkózik önmagába, hanem kinyílik az emberek felé. Ezt az élményt, ezt a tapasztalatot foglalja össze az a kijelentés, hogy Isten szeret minket. A mennyei Atya szeretetből teremtette meg az embert, szeretetből adta neki élettérként a szintén általa teremtett világot, és szeretetéből fakad az is, hogy gondoskodik rólunk. A második isteni személy, a Fiú szeretete a megváltásban nyilvánul meg. Ezt fogalmazza meg a mai evangélium a következőképpen: ,,Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." A Szentlélek szeretetét életünk megszentelésében érjük tetten.
Feltétlenül meg kell említenünk, hogy Isten szeretetének az egyik legszebb jele a megbocsátás. Nem büntetni akar minket, hanem szeretni és szeretetből megbocsátani. Az ember válasza erre nem lehet más, mint amit János apostol egyik levelében olvasunk: ,,Megismertük és hittünk a szeretetben, amellyel Isten szeret minket" (1Jn 4,16). A szeretetet mindig Isten kezdeményezi és mi válaszolunk rá. A keresztény hit azt jelenti, hogy minden erőnkkel ragaszkodunk Istenhez, a szeretet Istenéhez.
C. Horváth István Sándor
Folytatás:
Nagyobb kép Link
...... ........... .............
Hanganyag Link
*
- Útravaló - 2020. június 7., Szentháromság vasárnapja
Vannak-e Istennek elleshető pillanatai? Nincsenek. Illetőleg csak egyetlenegy, de ez is egy örökkévalóságig tart: most és mindörökké.
Elképzelhetetlen számunkra az Isten élete. Az emberiség istenélményeit megvizsgálva két irányt találunk. Vagy az örök állandóság és változhatatlanság formájában képzelik el a mindenek fölött álló istenséget (sors, tao, nirvána), vagy az örök mozgás és változás formájában (sokistenhit, maga a mozgás vagy fejlődés). De hogy ez a két irány egyidejű tud lenni Istenben, az nehezen fér meg a fejünkben. Misztérium. Hogy fér össze a mai nap és az örökkévalóság, a pillanat és a végtelenség, az idő és az időtlenség - erre nincs élményünk.
Emberi tudásunk teremtett tudás. Éppen ezért korlátok közé van szorítva értelmünk. A körülöttünk lévő világból is csak keveset tapasztalunk és értelmezünk emberi elménk időbeli korlátai miatt, akkor hogyan fognánk föl a mindenható és végtelen valóságot, aki Isten maga? Csak azokban az élethelyzetekben nyílik meg egy pillanatra Isten élete, amikor istenélményünk van.
A kereszténység a hithirdetésében Isten örökkévalóságát, változhatatlanságát hangsúlyozza. Így maradt meg a Dániel prófétától vett Ősöreg képe sokak tudatában, aki mint szakállas öregember túl van mindenen, bölcs nyugalommal és tehetetlenséggel szemléli a világ sorsát. Ez az elgondolás ma sokakban él Istennel kapcsolatban. Miért van ez a távolságtartás az ember részéről, amikor az Atya Jézusban egészen közel jött hozzánk?
Az Isten él, és úgy él a Szentháromságban, hogy léte túlcsordul önmagán. Az Atya nem szülte valamikor a Fiút, de szüli örökkévalóságában, és az életfakasztás tavaszi boldogsága átremeg végtelen valóján: a Fiúból az öröm és diadal örvénylő áradásai viharzanak az Atya felé a Szentlélekben, időtlenül. Ha tulajdonításképpen mondjuk, hogy az Atya az erő, a Fiú a bölcsesség és a Szentlélek a szeretet: csodálatos egysége ez a szabadság-igazság-jóság valóságainak az Isten jelenlétében.
Isten, aki egység, mégis háromság. Igazából felfogni sem tudjuk, hát még megérteni! Talán úgy közelíteném meg, hogy Isten közösség. A Szentháromság örök közössége, aki maga a Szeretetközösség. Ebből a túláradó szeretetből teremtette az embert férfinak és nőnek. Azaz szeretetközösségnek. Így lesz érthető az emberi léted. Ezért van szükséged a másik emberre, akivel szeretetközösséget alkotsz, és ebből a szeretetegységből születik az élet Istenben, időtlenül.
Mindez egy pillanatban összesűrűsödik, és a pillanat egy örökkévalósággá időtlenedik. S hogy mindez nem játék a szavakkal, olvassuk el Péter leveléből, hogy ,,egy nap az Úr előtt annyi, mint ezer év, és ezer év annyi, mint egy nap". Goethe, az örök emberinek a költője Fausttal ezt kiálltja: ,,Megállj, pillanat! Gyönyörű vagy!" A szeretet meghitt perceiben, a szépségélmény ihletében megállni látszik az idő. Ilyenkor úgy érzed, áll minden, és úgy vesz körül az állandóság érzete, hogy az élet gyönyörűsége túlcsordul benned. Mintha Istennek ez a fölfokozott élete tűnnék föl egy-egy pillanatra. És ha a mi maréknyi örömélményünk és szépséglátomásunk a pillanatnak is megálljt parancsol, milyen lehet az Isten életérzésének túláradása, mely egy örökkévalóságra megállítja az időt?
Magyar Kurír
*
- Wikipédia oldalon Link
- Jelesnapok oldal Link
- Magyar kurír oldalon Link
- Keresztvetés Link
- Szentháromság vasárnapja - Gondolatok az evangéliumhoz (Jn 3,16-18)
Isten a szeretet
,,Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen." (Jn 3,16) Ez mintegy magába sűríti az egész evangéliumot, és egyúttal feltárja Isten legfontosabb tulajdonságait.
Szentháromság ünnepének evangéliuma Isten belső életének mélységeibe vezet el bennünket. Jézust egy alkalommal éjnek idején kereste fel Nikodémus, hogy kifejezze az iránta való csodálatát. Szemében Jézus egy különleges, Istentől jött tanító, aki ráadásul olyan jeleket visz végbe, amelyekre képtelen lenne, ha nem volna vele az Isten. A vele való beszélgetés során fogalmazza meg Jézus ezt a mondatot: ,,Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen." (Jn 3,16) Ez mintegy magába sűríti az egész evangéliumot, és egyúttal feltárja Isten legfontosabb tulajdonságait. Ha megpróbáljuk kibontani, látjuk, hogy nem véletlenül nevezik az evangéliumok evangéliumának. Belőle választ kapunk egy sor kérdésre.
Ki az Isten? Nem valami elvont, személytelen valóság, hanem olyan valaki, aki képes szeretni, sőt képes előbb szeretni. Kezdeményez és szereti a világot. Szeretetből keresi a kapcsolatot az emberrel. Az is nyilvánvaló, hogy nincs egyedül, mert van egy Fia. Több nincs, csak egyetlen, az egyszülött, aki ezért különösen értékes számára, egyedi és megismételhetetlen. Ha pedig van Fia, akkor megtudunk róla valami olyat, amit itt Jézus sem mond ki. Azt, hogy ő Atya. Ha pedig Atya, akkor mindent Atyaként tesz. Atyaként teremt, szeret és adja oda a Fiát, úgy, hogy szinte megszakad a szíve. Máshogyan szeret az Atya, és máshogyan szeret a Fiú. Így van ez emberi kapcsolatainkban is. Az Atya ajándékoz, nagylelkű, áldozatkész, kezdeményező, a Fiú pedig az, aki felismeri ezt a szeretetet, rácsodálkozik és válaszol rá, úgy, hogy viszontszeret.
Mit tesz Isten? Ajándékoz. A világ annyira fontos, annyira drága a szemében, hogy a legértékesebbet, a Fiát adja érte. Fontos neki, hiszen az övé, az ő műve, az ő keze alkotása, amely emiatt megérdemli gondoskodását, szeretetét.
Miért és kiért cselekszik Isten? A világért. A világ itt az embert jelenti, hiszen az ég, a föld és a csillagok nem képesek személyként cselekedni, nem képesek hinni benne. Csak az ember képes erre. Isten valójában az embert szereti ennyire, aki a teremtés célja és koronája. Az emberért cselekszik, de nem csak úgy általában, hanem konkrétan, azzal a céllal, hogy az ember, aki hisz benne, el ne vesszen.
Mit jelent, hogy Isten megmenti az embert? Ez az üdvösség. Ez a szó ma inkább elfedi azt a tartalmat, hogy mire képes Isten az ember megmentéséért. A megmentés az örök élet, ami az örök halál ellentéte. Az örökké tartó élet viszont ellentmond minden földi tapasztalatnak. Nyilvánvaló, hogy nem jelen életünk koordinátáiról van itt szó, hanem egy merőben új valóságról, arról, amely az Isten világa, arról az életről, amely Isten élete.
Így rejtőzik el, és tárul fel ebben az egyetlen mondatban Isten belső életének gazdagsága, aki Atyaként teremt, szeret, ajándékoz, Fiúként erre engedelmesen válaszol, szeretetből meghal és feltámad, hogy utat készítsen az embernek önmagában. Szentlélekként pedig mindazt, aki hisz benne, bevonja belső életének dinamikus, örök valóságába, a Szentháromság misztériumába.
Ternyák Csaba érsek Magyar kurír 2020.06.07 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biblia - szentírások |
|
|
|
Címkék: szentháromságban, tehetetlenséggel, élethelyzetekben, tökéletesedjetek, megszentelésében, szeretetközösség, elképzelhetetlen, kapcsolatainkban, örökkévalóságát, örökkévalóságra, örökkévalósággá, legértékesebbet, mindnyájatokkal, következőképpen, hithirdetésében, örökkévalóságig, figyelmeztetést, megállapítására, büntetőcédulát, összesűrűsödik, tapasztalatnak, megengedettnél, szentlélekként, szeretetteljes, istenélményeit, tulajdonságait, korintusiakhoz, istenélményünk, vasárnaponként, távolságtartás, magyarországon, evangéliumának, megparancsolta, koordinátáiról, rácsodálkozik, elpusztította, földig hajolt, béke Istene, szentek mind, időben Jézus, evangélium igéi, szeretet jelenlétének, gyorshajtó autósoknak, büntetés elkerülésére, közlekedési szabályokat, külföldi országban, rendőröknek mérlegelési, bírság kiszabására, bírság nagyságának, következő eset, munkából ment, megengedettnél gyorsabban, OLVASMÁNY Mózes, SZENTLECKE Szent Pál, Jézus Krisztus, Urunk Jézus Krisztus, EVANGÉLIUM Szent János, Horváth István Sándor, Vannak-e Istennek, Atya Jézusban, Mintha Istennek, Magyar Kurír, Szemében Jézus, Ternyák Csaba,
|
|
Offline
