|
2017-11-02 07:01:56, csütörtök
|
| |
| |
Szeretteimért égjen a gyertya!
Halottak napjára
A halottaknak megnyugvást és lelki békét!
Az élőknek megbocsátást és emlékezést!
Halottaid Téged is a temetőbe siettetnek!
Ha nem jutsz ki, ne hidd, bárki kinevethet!
Azért gondolj rájuk, ha ma sem jutnál oda, mégse!
Gyújts egy gyertyát, bárhol vagy, hogy tövig égjen!
Tudod, hogy Neked is jobb legyen, Ők azért harcoltak!
Szomorúság helyett mosoly kerülhessen az arcodra!
Gondolj szeretteidre is, kik még élnek!
Kik jóban-rosszban együtt vannak Véled!
Bár testükkel távol vannak, szívükkel Hozzád érnek!
Gyújts újabb gyertyát, hogy egy a szeretetért is égjen!
Balogh László
Halottak napjára
Eltelt egy év, s ismét
sárgán hullnak a levelek
a fákról. Eljött a nap,
mikor fejünkre hullik
a fátyol.
Fekete selyme
takarja újra az arcunk,
szemünkben könnyek,
kezünkben virágot tartunk.
Gyertyát gyújtunk,
égjen a szeretetért,
a veletek eltöltött
minden pillanatért.
Értetek, kiket
nagyon szerettünk,
értetek hullik ma
ismét a könnyünk.
Ragyogjon a mécses,
ahogy a csillagok,
őrizzék álmotok
hófehér angyalok.
S ha majd egyszer
csendben megpihenünk,
Isten országában
mind együtt leszünk.
Nyakó Zita
Fáj a szívünk
Szörnyen fáj egy érzés, majd megszakad a szív,
Mert szánk titeket vissza mindhiába hív.
Hisz ti már a mennyországból vigyáztok Reánk,
Onnan óvtok minden gyermeket és unokát.
Hiányotok elviselni iszonyúan nehéz,
Nem maradt nekünk semmi, csak az emlékezés.
De tudjuk most már ismét kéz a kézben,
S együtt éltek örökké a messzeségben.
Oly távol vagytok tőlünk, és mégis közel,
Hisz szívünk mélyén őrizzük emléketeket.
Míg élünk titeket nem feledünk,
S örökkön-örökké NAGYON SZERETÜNK!
/Hortobágyi Ágota/
Nézz rám Apa, nem vagyok szomorú,
mégis az égből könnyek hullanak,
temetőben nagyon sok koszorú,
a sírokon gyertyákat gyújtanak.
Ne félj Apa, itt magányos csend van,
ám halkan felzokog a fájdalom,
fénylelkek szállnak az alkonyatban,
várlak, hogy sírhassak a válladon.
Gyere Apa, egy kicsit ölelj át,
fond fénykarod remegő testemre,
ma beszéljük át ezt az éjszakát,
és hozz békét háborgó szívemre.
Menj most Édesapám, én búcsúzom,
jövök még friss virággal kezemben,
véget ért képzelet varázslatom,
csak könnyek maradtak a szememben.
Bakos Erika
Emlékezzünk...
Gyertyát gyújtok , és látom hogy apró lángja el ég,
Holnap, és holnap, újra meg gyújtom, mert tudom ,
E gyertya, pislákoló, fénye hozzád elér,
Szeretetem gyertyája ez, és Érted ég.
Ülök a sírodnál, ez lett a világom.
Ülök itt és várom, hátha még meglátom
mosolyod az égen, s jössz újra, mint régen.
Ilyenkor szívem is jól lakatra zárom,
ég felé a kulcsát csak neked kínálom.
Most egyedül a Tiéd lehet,
Te lehetsz csupán, kit oda beengedek,
s szívem szíveddel együtt lehet.
Bebújsz pajkosan, s jól becsukod,
tudod jól, ilyenkor a tiéd vagyok.
Egyek vagyunk újra: én Te, s Te én,
szállunk, repülünk, ölel a fény.
Ilyenkor újra szép a világ,
szédült iramban repüljük át.
Angyalok koncertjén tapsolunk,
csillagzenére táncolunk.
Az álomból egyszer csak megérkezem:
fekete betűk a sírköveden . . .
Megint elszöktél, mint az álom.
Könnycseppként bujkálsz a szempillámon.
Ma is sírnak az Angyalok velünk,
Hisz elment tőlünk, kit nagyon szerettünk.
Némán könnyeznek az elsárgult levelek,
Hangtalan ejtem ki drága nevedet.
Szívem sajog, fáj, utánad kiált!
Ne menj még kérlek! Szükségem van Rád!
Nem vehet csak úgy el Tőlem a rút halál,
Hisz érted éltem én, maradj még tovább!
Sírnak az Angyalok, én is sírok velük,
Tudom, hogy menned kell, lelked már velük.
Megjelent az égen egy láthatatlan sugár,
Érzem, hogy nem félsz, mosolyogsz már.
Egy napon várni fogsz, s újra velem leszel,
Te leszel majd az, ki engem felemel.
Már nem sírok, látod? Elengedlek hát,
Mert tudom, hogy ott fent egy szebb világ vár!
Sok-sok szeretettel gondolok most Rád,
Ha sírnak az angyalok, tudom, hogy vársz.
Mikor kisüt a nap, látom, hogy mosolyogsz,
Reggeli szellővel könnyemet szárítod.
Visszaadom tested, pihenj kedves hát,
Álmodd azt a csendben, hogy szép volt ez a világ!
Érzem, hogy itt vagy, még most is velem,
Bennem élsz tovább, míg dobog a szívem.
/Horváth Piroska/
Elment.....
Az, hogy túlteszed magad rajta, nem jelenti azt, hogy elfelejted, nem jelenti azt, hogy hűtlen leszel az érzéseidhez, csak annyit jelent, hogy tűrhető szintre csökkented a fájdalmad, egy olyan szintre, ami nem tesz tönkre.
Tudom, hogy pillanatnyilag elképzelhetetlen, hogy túltedd magad rajta. Lehetetlen. Felfoghatatlan. Elképzelhetetlen. Nem akarsz túl lenni rajta. Miért is akarnál? Nem maradt neked más, csak ez. Nem kellenek a kedves szavak, nem érdekel, mit gondolnak vagy mondanak mások, nem akarod tudni, hogy ők mit éreztek, amikor elvesztettek valakit. Ők nem te vagy, igaz? Ők nem érzik azt, amit te. Az egyetlen dolog, amit akarsz, az, amit nem kaphatsz meg. Elment. Sosem jön vissza. Senki sem tudja, milyen érzés. Senki sem tudja, milyen az, kinyújtani a kezed, és megérinteni valakit, aki nincs ott és soha nem is lesz. Senki sem ismeri ezt a betölthetetlen űrt. Senki, csak te.,
Kevin Brooks
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napja |
|
|
|
Címkék: elképzelhetetlen, pillanatnyilag, mennyországból, könnycseppként, felfoghatatlan, betölthetetlen, csillagzenére, szeretteimért, szempillámon, messzeségben, elvesztettek, szeretteidre, megbocsátást, alkonyatban, megpihenünk, szeretettel, érzéseidhez, láthatatlan, kerülhessen, emléketeket, halottaknak, varázslatom, szeretetért, emlékezzünk, megérinteni, pillanatért, megnyugvást, elengedlek, fénylelkek, visszaadom, mosolyogsz, szemünkben, szeretetem, szerettünk, könnyeznek, sírköveden, halottaknak megnyugvást, élőknek megbocsátást, temetőbe siettetnek, veletek eltöltött, mennyországból vigyáztok, égből könnyek, sírokon gyertyákat, kicsit ölelj, kulcsát csak, tiéd vagyok, álomból egyszer, elsárgult levelek, láthatatlan sugár, napon várni, szebb világ, olyan szintre, Halottaid Téged, Balogh László, Nyakó Zita, NAGYON SZERETÜNK, Hortobágyi Ágota, Gyere Apa, Bakos Erika, Horváth Piroska, Kevin Brooks,
|
|
Offline
