2017-11-18 08:25:39, szombat
|
|
|
Juhász Gyula - Ó Ember!
Az Embert én sajnálva szeretem,
A gyűlölet nem borom, kenyerem.
Mert jó az Ember, csak a sors gonosz,
Az bujtogat, sebez és ostoroz.
Mert szent az Ember, nagyra született,
Hogy lássa, élje e mély életet,
Mely fönséges csuda, dicső titok
És áldottak a bitók és sirok,
Mert szent a szenvedés, szent a halál
S a hantok ormán nincs vég, nincs határ.
Rögtúró férgek, fényes csillagok,
Egy végre vannak: kicsinyek, nagyok.
Ó Ember, búsan, alázatosan
Nézd, lásd, az örök küllő mint rohan,
Az örök törvény mint áll és itél,
Rongy gőgöd, dühöd, átkod itt mit ér?
. |
|
|
0 komment
, kategória: Juhász Gyula |
|
Címkék: alázatosan, született, szenvedés, kicsinyek, csillagok, bujtogat, szeretem, kenyerem, gyűlölet, fönséges, sajnálva, áldottak, rögtúró, ostoroz, törvény, juhász, férgek, nagyra, fényes, életet, hantok, gonosz, embert, nagyok, vannak, szent, rongy, dühöd, átkod, bitók, halál, gőgöd, küllő, határ, ember, végre, sors gonosz, hantok ormán, végre vannak, örök küllő, örök törvény, Juhász Gyula,
|
|