|
2013-11-18 19:39:03, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
HUSZONNYOLC ÉV
Erőszakos, rút kisded voltam én,
ikret szülő anyácska, - gyilkosod!
öcsémet halva szülted-é,
vagy élt öt percet, nem tudom,
de ott a vér és jajgatás között
úgy emeltek föl a fény felé,
akár egy győztes, kis vadállatot,
ki megmutatta már, hogy mennyit ér:
mögötte két halott.
Mögöttem két halott,
előttem a világ,
oly mélyről nőttem én,
mint a haramiák;
oly árván nőttem én,
a mélységből ide,
a pendülő, kemény
szabadság tágas és
szeles tetőire.
Milyen mély volt gyerekkorom,
s milyen hüvös.
Hívó szavad helyett kígyó
szisszent felém játékaim
kis útain, ha este lett
s párnáimon vért láttam én,
a gyermeket elrémitő,
nagy, hófehér pehely helyett.
Milyen mély volt gyerekkorom,
s milyen magos az ifjúság!
A két halál megérte-é? -
kiáltottam a kép felé,
mely ott sütött szobám falán.
Huszonnyolc éves voltál akkor,
a képen huszonöt talán,
ünnepélyes ifju nő,
komolykodó, tünődő.
Huszonnyolc éves voltál akkor,
most ugyanannyi lettem én,
huszonnyolc éve, hogy halott vagy,
anyácska! véres szökevény!
Anyácska, véres áldozat,
a férfikorba nőttem én,
erősen tűz a nap, vakít,
lepke kezeddel ints felém,
hogy jól van így, hogy te tudod,
s hogy nem hiába élek én.
Radnóti Miklós
1937
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Radnóti Miklós |
|
|
|
Címkék: huszonnyolc, gyerekkorom, komolykodó, férfikorba, ünnepélyes, vadállatot, megmutatta, ugyanannyi, mélységből, kiáltottam, párnáimon, szökevény, erőszakos, szabadság, szisszent, gyermeket, gyilkosod, anyácska, huszonöt, mögöttem, haramiák, kezeddel, elrémitő, jajgatás, játékaim, hófehér, mennyit, radnóti, mögötte, megérte, előttem, helyett, tetőire, emeltek, mélyről, pendülő, fény felé, gyermeket elrémitő, képen huszonöt, férfikorba nőttem, Radnóti Miklós, HUSZONNYOLC ÉV,
|
|
Offline
