|
2020-09-02 11:10:02, szerda
|
| |
| |
1031 szeptember 2-án halt meg Szent Imre herceg a székelyhídi otthonunktól nem messze, Érszentimre határában vadászás közben! Valamikor itt egy Szent Imre tiszteletére szentelt monostor állt, ma egy hatalmas ősi tölgyfa jelzi azt a helyet, ahol Szent István és boldog Gizella fia meghalt! Szent Gizella édestestvére, a Nyugatrómai birodalom császára, Szent Henrik utód nélkül meghalt. Az ő harcrat ermett unokaöccse Imre, valós veszélyt jelentett II. Konrád császár hatalmára! A két család amúgy sem volt jó viszonyba, hisz Konrád szüleit Henrik császár száműzte.
Az elmúlt évben gyalog zarándokoltunk Szent Imre halálának a helyére, az idén, csak gondolatban kelek útra, hogy a tanévre készülve a magyar ifjúság védőszentjének, Szent Imrének közbenjárását kérjük gyermekeinkért! Szeretettel, Csaba t.
*
Szent Imre magyar királyi herceg
Wikipedia oldalon
Szent Imre magyar királyi herceg (Székesfehérvár, 1000-1007 között - Bihar vármegye, 1031. szeptember 2.) Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, a magyar trón örököse. 1031-ben vadászat közben halt meg. A legenda szerint apja Imre halála miatt ajánlotta föl koronáját és országát Szűz Máriának 1038. augusztus 14-én.
Születése
Vastagh György: Szent Imre herceg
Imre herceg temetése és Vazul megvakítása Fehérvárott, Képes krónika
Szent Imre herceg I. István király és Gizella királyné(984-1065) fia. Az uralkodó házaspár gyerekeiből (többen is lehettek, csak kettőnek a neve maradt fenn: Ottóé, aki valószínűleg 1000 előtt született (a krónikák szerint 1002 előtt keresztelték meg, és korán halt meg), valamint Imréé, aki nevét, valószínűleg anyai nagybátyja. II. Henrik német-római császár után kapta. A hahóti kódex és a Pray-kódex a nevet Henricus alakban tartalmazza, az előbbi esetben meg is tévesztette a kutatókat, mert először II. Henrik említését vélték benne.
Életéről krónikák és legendák alapján vannak csak információk. Születésére nézve egyes források 1000-et jelölnek meg, míg a krónikák szerint 24 éves korában halt meg, így valószínűbb, hogy 1007-ben született. A székesfehérvári Szent Imre-templom. A hagyomány szerint az egykor a templom helyén álló palotában született a herceg A hagyomány szerint a székesfehérvári ferences templom és rendház (ma Szent Imre-templom) elődjének számító királyi palotában született.
Neveltetése
Nevelésére különös gondot fordítottak szülei. 1015-ben Imre herceg oktatását átvette Gellért püspök, aki Velencéből a Szentföld felé tartva I. István udvarába került Győrszentmártonon a mai Pannonhalmán, és a királyfi mellett maradt, eredeti szándékától eltérően.
Gellért püspök hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait, a triviumot és quadriviumot. A tudományok mellett a vallásba, valamint a papi élet rejtelmeibe is beavatta.
Tizenöt éves korától atyja mellett nevelkedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. I. István Imre herceg nevelését annak huszonhárom éves korában fejezte be. Imre kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. A korabeli hagyomány három uralkodóházat említ, ahonnan a felesége származhatott volna: a lengyel, horvát és görög uralkodóházat, írásos emlék erről nem maradt fenn.
Az a hír csak a 11. század után kapott szárnyra, hogy Imre tudatosan zárkózott el az utódnemzéstől. Mint a 12. századi Imre-legenda írta hőséről: ,,Ő a testi nemzést, amely romlandó, a szüzesség lelki fogadalma mögé helyezte\..., és érintetlen hitvese szüzességét romlatlanul megőrizte." A korábban keletkezett nagyobbik István-legenda szerint Imre halála után István rádöbbent, hogy utód nélkül maradt, vagyis neki aligha volt érdeke, hogy ne szülessék unokája. A 14. századi krónika feltehetően korai része Imrének több mint egy tucat kiváló erényét sorolta fel, de ezek között nem szerepel a szüzesség. Vagyis Imréből csak utóbb, a 12. században faragtak az önmegtartóztatás, a papi nőtlenség (a cölibátus) eszméjét propagálni hivatott szentet, kihasználva azt a sajnálatos és bizonyára akaratával ellentétes tényt, hogy házasságából nem származott gyermeke.]
Veszprémi hagyomány szerint titokban a város székesegyházának északi oldalán lévő Szent György-kápolna falai között tett tisztasági fogadalmat.
Trónörökösként
I. István őt jelölte ki utódjául, és úgy nézett ki, hogy elhatározása elé sem a főpapság, sem István közvetlen hívei nem gördítenek akadályt. A király felkészítette fiát az uralkodásra. Az ,,Institutio morum - Intelmek Imre herceghez" írásában adott személyes útmutatást az uralkodásra Imre hercegnek. (Ezt az írást, amelyet a király végrendeletének is tartanak, századok múltán a Corpus Juris Hungaricibe, a Magyar Törvénytárba is felvették.)
Imre a húszas évek végén elkerülve szülei udvarából bizonyára elfoglalta a trónörökösöket megillető ,,hercegséget" (valószínűleg a ,,bihari dukátust"), és apja reá bízta a ,,királyi sereg" parancsnokságát is. Ismeretes, hogy Imre viselte az ,,oroszok hercege/vezére" címet is, ám ennek értelmezése vitatott. Jellemzően mégis a királyi testőrség parancsnokságát értik alatta.
II. Henrik német-római császár halála után utóda, II. Konrád hadjáratot indított Magyarország ellen, 1030-ban.[6] A győri csatában győztes magyar sereget valószínűleg Imre vezette. Bár a magyarok előtt megnyílt a lehetőség Bajorország felé terjeszkedni, István nem folytatta a csatát, békét ajánlott a császárnak, 1031-ben a császár fia (később III. Henrik néven lett császár) Esztergomban aláírta a békeszerződést. Valószínűsíthető, hogy a békekötésben Imre is részt vett, amivel Magyarország része lett a Lajta és a Fischa folyók közötti terület a Morva-mezővel együtt.
Apja a koronát át akarta adni Imrének, valószínűleg a később átalakított, magyar koronázási palástként ismert miseruhát is erre az alkalomra készíttette Gizella királyné. A herceget várva érkezett meg a hír, hogy Imrét vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, s 1031. szeptember 2-án belehalt sérüléseibe.
Halála
Halálának pontos helye sem ismert, valószínűleg a bihari Igfon-erdőben vadászat közben (az országnagyok kedvelt vadászterületén) történt. Itt épült fel a 11-12. század fordulóján a Szent Imre-apátság épülete (szentté avatása után). Mivel a középkori szokás szerint a szentek halálának helyszínén monostort építettek, így ez is ezt erősíti meg. Ő volt az első személy, akit az akkor még csak épülő fehérvári bazilikában temettek el.
VII. Gergely pápa 1083. november 4-én I. Istvánnal és Gellért püspökkel együtt szentté avatta. Ünnepe: november 5.
Imre herceg halálában szerepet játszhatott a német-magyar politikai viszony is. Szent Henrik halálával a bajor uralkodócsalád férfiágon kihalt, így lehetséges örökösként szóba jöhetett az utolsó nőági leszármazott, Imre is. Konrád nyilván számolt a lehetőséggel, ezt bizonyítja, hogy 1030-ig kifejezett ellenséges viszony volt a két ország között, míg 1031-ben egy csapásra megszűnt a háborús állapot és békét lehetett kötni. A vadászbaleset nem ritka a nagypolitikában, egyes vélemények szerint nem vadkan ölte meg, hanem egy Vadkan nemzetségnevű felbérelt besenyő |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Férfi szentek |
|
|
|
Címkék: valószínűsíthető, önmegtartóztatás, székesegyházának, parancsnokságát, székesfehérvári, végrendeletének, nagypolitikában, vadászterületén, békeszerződést, uralkodócsalád, trónörökösöket, trónörökösként, védőszentjének, gyermekeinkért, államirányítás, zarándokoltunk, székesfehérvár, hadvezérséget, vadászbaleset, közbenjárását, felkészítette, utódnemzéstől, uralkodóházat, nemzetségnevű, származhatott, magyarország, törvénytárba, pannonhalmán, valószínűleg, elhatározása, leszármazott, édestestvére, otthonunktól, esztergomban, terjeszkedni, keresztelték, székelyhídi otthonunktól, elmúlt évben, tanévre készülve, magyar ifjúság, magyar trón, legenda szerint, uralkodó házaspár, neve maradt, krónikák szerint, hahóti kódex, nevet Henricus, előbbi esetben, székesfehérvári Szent, hagyomány szerint, templom helyén, székesfehérvári ferences, Szent Imre, Szent István, Szent Gizella, Szent Henrik, Szent Imrének, Boldog Gizella, Szűz Máriának, Vastagh György, Szent Imre-templom, István Imre, Vagyis Imréből, Szent György-kápolna, Intelmek Imre, Corpus Juris Hungaricibe, Magyar Törvénytárba, Szent Imre-apátság,
|
|
Offline
