|
|
|
2018-03-14 19:29:39, szerda
|
| |
| |
2018. március. 13. 06:30 Vállalkozás
Így tapsolták el Orbánék az országnak szánt uniós ezermilliárdokat
Gyükeri Mercédesz
2010 után életmentő segítség volt a magyar gazdaságnak a több ezermilliárd forint EU-forrás, ám a pénzből a magyar társadalom sokkal kevesebbet profitált, mint amennyit lehetett volna. A pénz elosztását a kapkodás és az intézményesített korrupció jellemezte.
Tündérmese
2010-ben a válság közepén lépett hivatalba a második Orbán-kormány, amely az azóta beindult fellendülésnek köszönhetően ma már sikerekről beszél, sőt, Matolcsy György Tündérmesét emlegetett. Cikksorozatunkban bemutatjuk, mennyiben járult hozzá a Fidesz-KDNP gazdaságpolitikája az elmúlt nyolc évben ehhez az eredményhez, mi van a dicshimnuszok mögött, és mire kell számítanunk a gazdaságban, ha a következő négy évben is Orbán Viktor marad a kormány élén.
Friss cikkek a témában
Így tapsolták el Orbánék az országnak szánt uniós ezermilliárdokat
A haveri kapitalizmus nyolc éve: 1,3 millió embert hagytak az út szélén
A haveri kapitalizmus nyolc éve: nyertesek és vesztesek, tények és ferdítések
Magyarország nincs rászorulva senkinek a pénzére, a saját lábán áll.
Orbán Viktor miniszterelnök mostanában így gondolkodik az EU-támogatásokról. Főleg az után, hogy brüsszeli és uniós partnerei szóvá tették: miközben a magyar nemzeti jövedelem 4,6 százalékának megfelelő összeg (befizetésünk 4,6-szorosa) érkezik évről évre a közös kasszából, a magyar kormány évek óta keményen bírálja az EU-t és annak vezetését is.
A források jelentőségének kisebbítése annál inkább fals érv, mivel az előző, 2007 és 2013 közötti hétéves ciklusban (gyakorlatilag a válság és 2015 vége között) a magyar közszférában megvalósult fejlesztések 57 százalékát finanszírozták a több mint 8000 milliárd forintos keretből. Ezzel hazánk abszolút rekorder volt az unióban - ahogy a nemzeti jövedelemhez viszonyítva 4-5 százalékos bevétellel is az elsők között vagyunk.
A válsággal küzdő magyar gazdaságba beáramló jelentős tőke ráadásul nemcsak a túlélésért küzdő kisvállalkozások számára jelentett vonzerőt, de a kormányhoz közeli nagyvállalkozóknak is - a kormány pedig úgy alakította a rendszert a pályáztatástól a közbeszerzésekig, hogy az utóbbiak minél többet tudjanak szakítani.
Ismerős nevek
Ha valakinek illúziói lettek volna, rögtön a kormányváltás után eloszlathatta: 2010-ben az uniós források lekötését irányító Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Miniszterelnökségtől a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá került, a hivatal élére pedig Petykó Zoltán, aki a kétezres években előbb a Nézőpont Intézet jogelődjének a vezérigazgatója volt, majd kinevezéséig a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mezort Zrt. vezérigazgató-helyettese, de a Közgép felügyelőbizottságában is szerepet vállalt.
Távozása azonban nem a Simicska-Orbán-háborúhoz köthető, Petykó már 2013 áprilisában lemondott, nem sokkal később pedig az egész rendszert ismét átalakították: az NFM helyett a koordináló - akárcsak a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején - a Miniszterelnökség lett, a szakterületek (operatív programok) felelősei pedig az érintett szaktárcák.
Az őrségváltás azonban nemcsak a legmagasabb szinten zajlott a kormányváltás után: a hivataltól 117 dolgozót küldtek el, és több mint 170 új emberrel pótolták őket, ami miatt Brüsszel a szívéhez kapott, a pályáztatás pedig gyakorlatilag leállt másfél évre. 2013-tól aztán erőltetett menetben igyekeztek lekötni a maradék forrást - a teljes, 8200 milliárd forintos keret több mint kétharmadát -, ekkor indult el az az őrült pénzszórás, amely 2015 végéig tartott (a projektek kifutása az odaítélés után még két év lehet).
Ezt leginkább két dolog jellemezte:
Irtózatos méretű projektek - ez nemcsak azért volt praktikus, mert megbízáshoz jutottak a válság miatt gödörben levő építőipari cégek, de amiatt is, mert sok apró pályázat helyett mindössze egyet kellett elbírálni. Ez a csúszások miatt életbevágó volt, hiszen így csökkent a veszélye, hogy elvész a nagy mennyiségű pénz.
A gigaprojektek egy részét elfogadta az EU, de volt olyan terület, ahol évekig nem érkezett pénz egy rendszerszintűnek ítélt probléma szerint. Ilyen volt az aszfaltkeverő-ügy, amely miatt a közlekedési beruházásokra szánt 500 milliárd forint ragadt benn a rendszerben. (Az uniós szabályok szerint pénz nem vész el, csak egy része, a többit pedig máshova kell juttatni, ezt a kormány úgy oldotta meg, hogy 110 százalékban osztotta szét a forrásokat.)
Irtózatos árak - ez leginkább az M4 autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakaszánál bukott ki.
Az M4 autópálya II. szakasza Tiszapüspöki határában 2015 áprilisában
© Túry Gergely
Az, hogy a Közgép és az A-Híd alkotta konzorcium csaknem négymilliárd forintos kilométerenkénti árért vállalta a megbízást, a pályázatot 2013-ban elbíráló állami szervet nem zavarta, az Európai Bizottságot annál inkább. Amikor pedig - a G-nap után nem sokkal - kiderült, hogy az EU nem fizeti ki az itthon megítélt 163 milliárd forintot a projektre, vagyis azt állami pénzből kellene megoldani, a kormány előbb kitalált egy kartellgyanút, majd az egészet leállította. (Mint később kiderült, a félbehagyott építkezés 45 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek.)
Nem kellettek azonban megaprojektek ahhoz, hogy az EU-nak szemet szúrjanak a magas összegek. Szintén 2015 tavaszán egy gazdaságfejlesztési pályázat keretében odaítélt támogatások miatt függesztette fel Brüsszel a kifizetéseket - ez egyébként az elmúlt évek során több operatív program esetében is előfordult. Ez a történet szintén nem nélkülözte a sajátos elemeket: egy esetben például arról próbálta meggyőzni a támogatást odaítélő magyar hatóság az Európai Bizottságot, hogy miért is kellett a nyertesnek a piaci ár ötszöröséért beszerezni egy présgépet. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a visszaélések nem 2010-ben kezdődtek, emlékezzünk csak a drégelypalánki kutyafitneszközpontra vagy a negyvencentis kilátóra.)
Kilátó Bodrogkeresztúron
© Deák Tamás
A Transparency International 2015 végén kiadott elemzésében arra hívta fel a figyelmet: ez az irtózatos mennyiségű pénz szinte vonzza a visszaéléseket. Ezt pedig a szervezet a pályázati folyamat több fázisában is tetten érte, a nagyprojektek kedvezményezettjeitől a döntéshozatal legmagasabb szintjéig - a kormányig. A ,,problémás" technikák:
indokolatlanul kiválasztott fejlesztési célok
befolyás érvényesítése a projektkiválasztási folyamatban (a feltételeknek nem megfelelő cégek támogatása, a későbbi kedvezményezettre szabott döntések)
pályázatok kedvező elbírálása magas pályázatírói díjazás ellenében
pályázatok kedvező elbírálása túlárazott szolgáltatás igénybe vételéért és a túlárazott költségek visszaosztása
egy konkrét ajánlattevőre szabott közbeszerzés és a kiírás szakmailag indokolatlan finomhangolása a preferált pályázó nyerésének biztosítására
megbízás odaítélése azért cserébe, hogy a vállalkozó kifizeti a pályázó helyett az önrészt.
Az említett technikák jó részét hallhattuk az elmúlt hetekben is, összefüggésben az Elios-botránnyal, amely egy átfogó közvilágítási programmal kapcsolatban tört ki. Bár a cél - energiatakarékos közvilágítás kiépítése - nem vitatható, a pályáztatásban és a végrehajtásban alig volt olyan elem, amelyben nem látunk gyanús összefonódásokat, korrupciót, fixált árakat stb.
Az már igazán csak hab a tortán, hogy az érintett pályázatok kiírása és végrehajtása idején az Elios Innovatív Zrt.-ben Tiborcz István, a miniszterelnök veje volt erősen érdekelt.
Legalább megérte?
Nagy kérdés az is az uniós forrásokkal kapcsolatban, hogy túl a korrupciós kockázatokon, legalább haszonnal jártak-e Magyarország számára? A 2007-2013-as tervezési időszakról a kormány felkérésére a KPMG készített egy elemzést egy évvel ezelőtt, és a tanácsadó cég által festett kép lehangolóbb bármelyik PISA-teszteredménynél.
Az elemzésből többek között kiderült, hogy
a közlekedési hálózat versenyképessége a betolt százmilliárdok ellenére romlott;
a mezőgazdaságban a termelők sokszor teljesen felesleges eszközök beszerzésére fordították a támogatást, az agrárium termelékenységén ez nem segített;
a kkv-k esetében többnyire a túlélést segítették a vissza nem térítendő források, vagyis teljesen életképtelen cégekhez áramlott a pénz;
az egészségügyi fejlesztéseket a koncepció hiánya fogta vissza.
A visszaéléseket ugyan nem, de azt, hogy a pénz rossz helyre ment, még a kormány is elismerte.
Ezt most nagyon elkapkodtuk. Most az volt a legfontosabb feladat, hogy a pénz ki legyen tolva, de a következő 7 évben nem ezt szeretnénk.
A fenti mondat az EU-források lehívásáért is felelős Lázár János szájából hangzott el egy 2015. nyári fórumon. A Miniszterelnökséget vezető miniszter persze nem csak ekkor bírálta a kormányzat módszereit, ám ehhez képest azóta leginkább a pályázatírói biznisz nyesegetése történt meg. A kapkodás azonban 2016 óta hatványozottan jelent meg a pályázatok elbírálásának gyakorlatában.
Lázár János a Kormányinfón
© Fülöp Máté
Szinte a tervezési időszak első pillanatában kiadták ugyanis az ukázt, hogy 2017-ig írják ki és 2018 tavaszáig bírálják el az összes pályázatot. Nehéz ebben nem meglátni a parlamenti választásra való készülést, de volt még egy magyarázat: 2016-ban, amikor az új hétéves periódus elején elakadt a pénz felhasználása, láthatóan visszaesett a növekedés is, ezt pedig fel kellett pörgetni 2017-re.
Zsebből zsebbe
A pénz kiosztását egy jogi eszközzel is gyorsították: 2016-ban lehetővé tették azt, hogy akár a projekt teljes támogatását előlegként fizessék ki. A szándék elvileg nemes, hiszen az utófinanszírozás sok pályázónak okozott likviditási problémákat. Itt azonban inkább kommunikációs trükkről van szó, mivel az előleg feltételévé tették azt, hogy a felhasználásig (vagyis a számlával igazolt kifizetésig) a kedvezményezettek államkincstári számlán parkoltassák a pénzt. Magyarul: az állam a reálgazdaságba forgatás helyett egyik zsebéből a másikba tette a pénzt - amelyet egyébként erre és a magyar informatikai rendszer hiányosságaira hivatkozva Brüsszel is igen lassan fizet(ett) ki. Így alakulhatott ki 2017 végére rekordhiány a magyar költségvetésben - miközben a kormány azzal dicsekedett, hogy a források felét már kifizették.
És hogy kinek?
Ha csak a tavalyi évet nézzük, érdemes elmerülni az Átlátszó adatbázisában. A portál a kormányközeli vállalkozók által elnyert közbeszerzési megbízásokat gyűjtötte össze, és azt is megnézte, a beruházások közül melyeket finanszírozza az EU. A legnagyobb összegű uniós támogatást Paár Attila cége, a West Hungária Bau nyerte el, amely 255 milliárd értékben kapott ilyen megbízásokat. Szorosan mögötte Mészáros Lőrinc 249 milliárddal. A felcsúti polgármester azért is különleges, mivel a cégei által elnyert tenderek 83 százalékánál a pénz forrása az uniós kassza. És ebből talán a legkisebb tétel volt a felcsúti kisvasút, amelyik a legnagyobb felzúdulást okozta.
Összességében a kormányközeli üzletemberek cégei tavaly 1150 milliárd forint értékben nyertek el uniós megbízást, az ez összes kifizetett pénz 45 százaléka.
A magas arány a nagyprojektek túltengésével is magyarázható, vagyis a jövőben finomodhat a kép. Hozzá kell azonban tenni, hogy a 1150 milliárd még mindig több mint a tizede a 2014-2020 között érkező 10,5 ezer milliárdnyi fejlesztési forrásnak.
Ez pedig, és úgy általában a rendszer működése a magyar irányító hatóságok szerint rendben van. Lázár János ugyan néha önkritikát gyakorol, és egyes - főleg 2010 előtti - ügyekben nyomozás is indul a vélt visszaélések miatt. Az OLAF jelentéseiből és nyilatkozataiból azonban két dolog világlik ki: a magyar hatóságok szinte egyáltalán nem tesznek feljelentést visszaélések miatt, viszont - legalábbis a 2017-es összesítés szerint - Magyarország az a hely, ahol a kifizetett támogatások legnagyobb aránya után javasolt büntetést a csalás elleni hivatal.
Természetesen itt sem csupán kormányközeli üzletembereknek kiszórt pénzekről van szó, ám a két legnagyobb vihart kiváltó ügyben - négyes metró és az Elios-ügy - keményen benne van az állam.
© Fazekas István
Nem árt tudni, hogy az OLAF csupán arra jogosult, hogy ellenőrizzen eseteket, és aztán javaslatot tegyen az Európai Bizottságnak, illetve a tagállami nyomozó hatóságoknak a további vizsgálatokra. Ennél tovább mehet a létrehozandó ügyészség, amely már nyomozati jogkörrel is bírna - kár, hogy egyebek között Magyarország sikeresen torpedózta meg a kezdeményezést, amely így csupán önkéntes alapon indul majd el az évtized végén.
A magyar ellenkezés is magyarázhatja azt, hogy több tagország és az Európai Bizottság is egyre nyíltabban beszél arról, 2020 után politikai feltételekhez - elsősorban a jogállami normák és az uniós migrációs politika tiszteletben tartásához kötnék a támogatások kifizetését. Ezzel komoly tabut törhetnek meg, és a kormány természetesen kézzel-lábbal tiltakozik is ellene - csak hát nem látjuk azt, hogy mit is ajánlanának fel a 2020 utáni költségvetésről szóló, most induló tárgyalásokon, hogy eloszlassák a német adófizetők aggályait.
http://hvg.hu/kkv/20180313_eu_tamogatasok_visszaelesek_korrupcio_transparency_nfu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: kilométerenkénti, ezermilliárdokat, energiatakarékos, nyilatkozataiból, versenyképessége, közbeszerzésekig, kisvállalkozások, utófinanszírozás, összefonódásokat, teszteredménynél, intézményesített, termelékenységén, vezérigazgatója, költségvetésről, üzletembereknek, mezőgazdaságban, költségvetésben, pályáztatásban, reálgazdaságba, kezdeményezést, százmilliárdok, államkincstári, fellendülésnek, indokolatlanul, visszaéléseket, felhasználásig, pályáztatástól, végrehajtásban, hiányosságaira, miniszterelnök, érdekeltségébe, finomhangolása, támogatásokról, összefüggésben, fejlesztéseket, finanszírozták, országnak szánt, magyar gazdaságnak, több ezermilliárd, magyar társadalom, pénz elosztását, intézményesített korrupció, válság közepén, második Orbán-kormány, azóta beindult, elmúlt nyolc, dicshimnuszok mögött, következő négy, kormány élén, haveri kapitalizmus, saját lábán, magyar nemzeti, Gyükeri Mercédesz, Matolcsy György Tündérmesét, Orbán Viktor, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Petykó Zoltán, Nézőpont Intézet, Simicska Lajos, Mezort Zrt, Túry Gergely, Európai Bizottságot, Kilátó Bodrogkeresztúron, Deák Tamás, Transparency International, Elios Innovatív Zrt, Tiborcz István, Lázár János, Fülöp Máté, Paár Attila, West Hungária Bau, Mészáros Lőrinc, Fazekas István, Európai Bizottságnak, Európai Bizottság,
|
|
|
|
|
|
| országnak szánt, magyar gazdaságnak, több ezermilliárd, magyar társadalom, pénz elosztását, intézményesített korrupció, válság közepén, második Orbán-kormány, azóta beindult, elmúlt nyolc, dicshimnuszok mögött, következő négy, kormány élén, haveri kapitalizmus, saját lábán, magyar nemzeti, közös kasszából, magyar kormány, források jelentőségének, magyar közszférában, több mint, unióban –, nemzeti jövedelemhez, elsők között, válsággal küzdő, túlélésért küzdő, kormányhoz közeli, kormány pedig, utóbbiak minél, kormányváltás után, uniós források, hivatal élére, kétezres években, vezérigazgatója volt, egész rendszert, koordináló –, érintett szaktárcák, őrségváltás azonban, legmagasabb szinten, szívéhez kapott, pályáztatás pedig, maradék forrást, projektek kifutása, odaítélés után, válság miatt, csúszások miatt, nagy mennyiségű, részét elfogadta, rendszerszintűnek ítélt, közlekedési beruházásokra, uniós szabályok, többit pedig, pályázatot 2013-ban, itthon megítélt, kormány előbb, egészet leállította, félbehagyott építkezés, magyar adófizetőknek, magas összegek, kifizetéseket –, elmúlt évek, történet szintén, sajátos elemeket, esetben például, támogatást odaítélő, igazsághoz hozzátartozik, negyvencentis kilátóra, irtózatos mennyiségű, pályázati folyamat, döntéshozatal legmagasabb, későbbi kedvezményezettre, túlárazott költségek, konkrét ajánlattevőre, kiírás szakmailag, preferált pályázó, vállalkozó kifizeti, pályázó helyett, említett technikák, elmúlt hetekben, átfogó közvilágítási, végrehajtásban alig, érintett pályázatok, miniszterelnök veje, uniós forrásokkal, korrupciós kockázatokon, kormány felkérésére, évvel ezelőtt, elemzésből többek, közlekedési hálózat, betolt százmilliárdok, termelők sokszor, agrárium termelékenységén, kkv-k esetében, túlélést segítették, egészségügyi fejlesztéseket, koncepció hiánya, visszaéléseket ugyan, pénz rossz, legfontosabb feladat, fenti mondat, kormányzat módszereit, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1908
- e Hét: 5010
- e Hónap: 16121
- e Év: 169617
|
|
|
Offline
