|
2008-12-08 10:53:24, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
28,1 Minden istentelen [Jób. 15,21.22. 3 Móz. 26,36.] fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak.
28,2 Az ország bűne miatt sok annak a fejedelme; az eszes és tudós ember által pedig hosszabbodik fennállása.
28,3 A szegény emberből támadott elnyomója a szegényeknek hasonló a pusztító esőhöz, mely nem hágy kenyeret.
28,4 A kik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat; de a kik megtartják a törvényt, harczolnak azokkal.
28,5 A gonoszságban élő emberek nem értik meg az igazságot; a kik pedig keresik az Urat, mindent megértenek.
28,6 Jobb a szegény, a ki jár [rész 19,1.] tökéletesen, mint a kétfelé sántáló istentelen, a ki gazdag.
28,7 A ki megőrzi a törvényt, eszes fiú az; a ki pedig társalkodik a [rész 29,3.] dobzódókkal, gyalázattal illeti atyját.
28,8 A ki öregbíti az ő marháját kamattal és uzsorával, annak gyűjt, [Préd. 2,27.] a ki könyörül a szegényeken.
28,9 Valaki elfordítja az ő fülét [Zak. 7,11-13.] a törvénynek hallásától, annak könyörgése is útálatos.
28,10 A ki elcsábítja az igazakat gonosz útra, vermébe [rész 26,27. Préd. 10,8.] maga esik bele; a tökéletesek pedig örökség szerint bírják a jót.
28,11 Bölcs az ő maga szemei előtt a gazdag ember; de az eszes szegény megvizsgálja őt.
28,12 Mikor örvendeznek az [rész 11,11.] igazak, nagy ékesség az; mikor pedig az istentelenek feltámadnak, keresni kell az embert.
28,13 A ki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; a ki pedig megvallja [Zsolt. 32,5. 1 Ján. 1,9.] és elhagyja, irgalmasságot nyer.
28,14 Boldog ember, a ki szüntelen retteg; a ki pedig megkeményíti az ő szívét, bajba esik.
28,15 Mint az ordító oroszlán és éhező medve, olyan a szegény népen uralkodó istentelen.
28,16 Az értelemben szűkölködő fejedelem nagy elnyomó is; de a ki gyűlöli a hamis nyereséget, meghosszabbítja napjait.
28,17 Az ember, a kit ember-vér terhel, a sírig fut; senki ne támogassa őt.
28,18 A ki jár tökéletesen, megtartatik; a ki pedig álnokul két úton jár, egyszerre elesik.
28,19 A ki munkálja az ő földét, [rész 12,10.] megelégedik étellel; a ki pedig hiábavalóságok után futkos, megelégedik szegénységgel.
28,20 A hivő ember bővelkedik áldásokkal; de a ki hirtelen [rész 20,21.] akar gazdagulni, büntetlen nem marad.
28,21 Személyt [rész 18,5.24,23.] válogatni nem jó; mert még egy falat kenyérért is vétkezhetik az ember.
28,22 Siet a marhakeresésre a gonosz szemű ember; és nem veszi észre, hogy szükség jő reá.
28,23 A ki megfeddi az embert, végre is inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvű.
28,24 A ki megrabolja az atyját, és anyját és azt mondja: nem vétek! társa a romboló embernek.
28,25 A telhetetlen lélek háborúságot szerez; a ki pedig bízik az Úrban, megerősödik.
28,26 A ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul.
28,27 A ki ád a szegénynek, [rész 19,17.22,9. 5 Móz. 15,7-10.] nem lesz néki szüksége; a ki pedig elrejti a szemét, megsokasulnak rajta az átkok.
28,28 Mikor felemeltetnek az istentelenek, [vers 12.] elrejti magát az ember; de mikor azok elvesznek, [2 Kir. 11,20.] öregbülnek az igazak.
29,1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
29,2 Mikor öregbülnek az igazak, [rész 11,10.] örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
29,3 A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő [rész 10,1.] atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti [Luk. 15,3.] a vagyont.
29,4 A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
29,5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
29,6 A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
29,7 Megérti az igaz [Jób. 29,16.17.] a szegényeknek ügyét; az istentelen [Luk. 18,2-4.] pedig nem tudja megérteni.
29,8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
29,9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
29,10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
29,11 Az ő egész indulatját [rész 14,33.] előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
29,12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
29,13 A szegény és az [rész 22,2.] uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
29,14 A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke [rész 20,28.] mindörökké megáll.
29,15 A vessző és dorgálás [rész 13,24.] bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
29,16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét [Zsolt. 58,11.91,8.] megérik.
29,17 Fenyítsd meg a te [vers 15. rész 23,13.14.] fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
29,18 Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh [5 Móz. 28,1-14.] mely igen boldog!
29,19 Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
29,20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több [rész 26,12.] reménység van, hogynem a felől!
29,21 A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
29,22 A haragos [rész 26,21.] háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
29,23 Az embernek kevélysége [rész 18,12. Máté. 23,12.] megalázza őt; az alázatos pedig [Ésa. 66,2.] tisztességet nyer.
29,24 A ki osztozik a lopóval, [3 Móz. 5,1.] gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
29,25 Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
29,26 Sokan [rész 19,6.] keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
29,27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
30,1 Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
30,2 Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
30,3 És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
30,4 Kicsoda ment fel az égbe, [Ján. 3,13.] hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
30,5 Az Istennek teljes beszéde [Zsolt. 12,7.] igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
30,6 Ne tégy [5 Móz. 4,2.] az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
30,7 Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.
30,8 A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő [Máté. 6,11.] eledellel.
30,9 Hogy megelégedvén, meg ne [5 Móz. 8,12-14.] tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
30,10 Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.
30,11 Van oly nemzetség, a ki az ő atyját [vers 17.] átkozza, és az ő anyját nem áldja.
30,12 Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt [Ésa. 65,5.6.] tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.
30,13 Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
30,14 Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, [Zsolt. 52,4.5.57,5.] és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.
30,15 A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen [vers 16.] nem mondják: elég;
30,16 A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég!
30,17 A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
30,18 E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
30,19 A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
30,20 Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
30,21 Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
30,22 A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
30,23 A gyűlölt asszony alatt, [rész 25,24.] ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.
30,24 E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
30,25 A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik [rész 6,8.] nyárban a magok eledelét;
30,26 A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán [Zsolt. 104,18.] csinálják az ő házokat;
30,27 Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
30,28 A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
30,29 Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.
30,30 Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;
30,31 A harczra felékesített [Jób. 39,22.23.] ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
30,32 Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: [Jób. 21,5.] kezedet szájadra vessed.
30,33 Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.
31,1 Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
31,2 Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
31,3 Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a [Préd. 10,17.] királyok eltörlőinek.
31,4 Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a [rész 20,1.] bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
31,5 Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
31,6 Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort [Zsolt. 104,15.] a keseredett szívűeknek.
31,7 Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
31,8 Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak [Jób. 29,12.13.] veszedelemre.
31,9 Nyisd meg a te szádat, ítélj [3 Móz. 19,15.] igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
31,10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal [rész 12,3.] felülhaladja az igazgyöngyöket.
31,11 Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
31,12 Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
31,13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
31,14 Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
31,15 Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
31,16 Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
31,17 Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
31,18 Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
31,19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
31,20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
31,21 Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
31,22 Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
31,23 Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
31,24 Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
31,25 Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő [Jób. 5,22.] napnak.
31,26 Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
31,27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek [rész 21,25.24,14.15.] étkét nem eszi.
31,28 Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
31,29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
31,30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
31,31 Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő [vers 28.29.] cselekedetei!
 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Példabeszédek könyve/Ószöv. |
|
|
|
Címkék: összetalálkoznak, megszegényedvén, meghosszabbítja, engedelmességet, hiábavalóságok, marhakeresésre, szegénységéről, hiábavalóságot, megfoghatatlan, gyermekségétől, igazgyöngyöket, szegénységgel, nyavalyájáról, irgalmasságot, megcsendesíti, szűkölködőnek, istentelennek, tisztíttatott, felemeltetnek, elveszendőnek, szűkölködőket, folyamodóknak, gyönyörűséget, megsokasulnak, megszégyeníti, fellobbantják, istentelenek, gonoszságban, megkeményíti, kereskedőnek, tartománynak, vérszomjasak, szegényeknek, felülhaladja, meggondoltad, uralkodóktól, igazak pedig, ifjú oroszlán, ország bűne, szegény emberből, szegényeknek hasonló, pusztító esőhöz, kétfelé sántáló, törvénynek hallásától, igazakat gonosz, tökéletesek pedig, gazdag ember, eszes szegény, istentelenek feltámadnak, ordító oroszlán, szegény népen, értelemben szűkölködő,
|
|
Offline
