|
2018-04-01 09:52:42, vasárnap
|
| |
| |
Nekem az élet...
Most a tavasz dalára hallgatok.
Körülölelnek könnyű illatok:
a föld szaga, az édes sarjadás.
Közel a húsvét, a feltámadás. -
Tavasz bolyong most erdőn, réteken.
Dalol, az életről dalol nekem.
Útjára lenge barkaág hajol.
Az életről, az életről dalol.
A légbe' hangok halk hulláma ring:
,,Az élet álmaink és vágyaink... -
Akarunk, égünk, vágyódunk, vagyunk.
Az élet sóhajunk és bánatunk..."
A légbe' hangok halk hulláma zúg.
Tavasz dalol... a dala oly hazug.
Ajkamon könnyű, halk mosollyal én
állok rügyet fakasztó reggelén
a földszagú, idegen dal felett,
és Jézus, Életem, köszöntelek.
,,Nekem az élet"? Te világ, te föld,
ne hidd, hogy színed, illatod betölt,
a színed, fényed, vágyad, illatod.
Minden virágod ideadhatod,
s lelkem kiált, sikolt epedve: Még!
,,Nekem az élet Krisztus!" Ő elég.
Színed, virágod, terved, vágyadat:
tavaszi föld, a szívem megtagad.
Földszagú dal, zenghetsz a réteken,
én megtagadlak! Más az énekem.
Lelkemre hullnak fények, sugarak.
Megyek a kéklő tiszta ég alatt,
utamra hajlik barka, mirtuszág,
és zengem én az Élet himnuszát,
az Életét... az Úrnak Krisztusát.
Túrmezei Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Húsvét |
|
|
|
Címkék: körülölelnek, megtagadlak, köszöntelek, ideadhatod, feltámadás, krisztusát, földszagú, vágyódunk, mirtuszág, mosollyal, himnuszát, zenghetsz, hallgatok, lelkemre, vágyaink, vágyadat, megtagad, bánatunk, fakasztó, túrmezei, erzsébet, reggelén, krisztus, sarjadás, sóhajunk, virágod, hulláma, életről, illatod, vagyunk, akarunk, álmaink, sugarak, illatok, réteken, hullnak, tavasz dalára, föld szaga, édes sarjadás, életről dalol, élet álmaink, élet sóhajunk, élet Krisztus, szívem megtagad, kéklő tiszta, Úrnak Krisztusát, Túrmezei Erzsébet,
|
|
Offline
